A törékeny közel-keleti stabilitás egyik kevésbé látványos szereplője a Libanon és Izrael határán működő UNIFIL-misszió. Az ENSZ békefenntartó műveletében Magyarország is részt vesz, 2019 óta egy szakasznyi lövészkatonával. Magyarország ezen kívül az Európai Békekeretből 600 millió forinttal támogatja a libanoni fegyveres erőket. A Honvédelmi Minisztérium delegációjának kisérőjeként a helyszínen tett látogatás során bepillantást nyertünk a katonai művelet jellemzőibe és a kihívásokba. A békefenntartó művelet jövőre véget ér. A derűlátó forgatókönyvek szerint addigra sikerülhet annyira megerősíteni a libanoni hadsereget, hogy képes legyen fenntartani a rendet. A borúlátok szerint viszont a nemzetközi, így magyar katonák távozásával ismét destabilizálódhat a térség.
2023 októbere óta ismét felforrósodott a helyzet Izrael határain, a zsidó állam az elmúlt két évben szinte példátlan offenzívát indított az ország biztonságát veszélyeztető nem állami szereplők (Hamasz, Hezbollah, huszik) és Irán ellen. A zsidó állam északi határait régóta fenyegető Hezbollah az izraeli műveleteknek köszönhetően jelentősen meggyengült, amely lehetőséget adott az nemzetközi közösségnek és a libanoni államnak, hogy újult erőfeszítésekkel próbálja meg visszaszorítani a szervezetet Dél-Libanonból. A helyzetet nehezíti, hogy a síita mozgalom nem csak terrorista szervezet, hanem az elmúlt évekig Libanon egyik, ha nem a legerősebb politikai pártja is volt, amely szövetségesein keresztül jelentős befolyást gyakorol a belpolitikára.
Libanon törékeny helyzetét mutatja, hogy a Hezbollah katonai szárnyát általában erősebbnek tekintjük a libanoni hadseregnél (LAF), ezért nem is magától értetődő, hogy a terrorszervezet célzó izraeli akciók után – a nemzetközi közösség határozott elvárásaival összhangban – miként tudja átvenni Dél-Libanon biztonságának garantálását az ország fegyveres ereje. A libanoni hadsereg képességei alapvetően gyalogsági alakulatokra, limitált páncélos erőkre, valamint tüzérségi és szerény légi képességekre korlátozódnak. Bár a tisztikar professzionális, a haderő műveleti tapasztalatai elsősorban terrorellenes, belbiztonsági és határbiztosítási feladatokra korlátozódnak. Az ország légvédelme inkább jelképes, amit az is jelez, hogy az izraeli drónok szinte folyamatosan jelen vannak a libanoni légtérben, és kedvükre hajthatnak végre csapásokat.
A hadsereg gyengeségeinek régi, történelmi okai vannak, amiben épp úgy szerepet játszik a heterogén társadalmi szerkezet, az államalkotó vallási-etnikai felekezetek közötti történelmi bizalmatlanság, vagy Libanon katasztrófális gazdasági helyzete, ami a megfelelő finanszírozást lehetetleníti el. Ennek megfelelően a hadsereg felszerelése heterogén, különböző korszakokból és donoroktól származik. A védelmi költségvetést a gazdasági válság jelentősen aláásta az elmúlt években: a katonák fizetése elértéktelenedett, a karbantartás és a lőszerutánpótlás hiányos, a beszerzések pedig gyakorlatilag leálltak. A hadsereg működőképességét ma elsősorban az amerikai, francia, brit és más külföldi támogatások biztosítják.
Magyarország döntése értelmében az úgynevezett Európai Békekeretből nem az ukrán hadsereg felfegyverzését támogatja, hanem a hazánkra eső 1,5 millió eurós – kb. 600 millió forintos – részt a libanoni fegyveres erők támogatására fordítjuk.
Mindezek eredményeként a LAF ugyan a libanoni államiság egyik legmegbízhatóbb pillére maradt, de kapacitásai nem mérhetők egy szuverén állam klasszikus katonai erejéhez, és a hazai nem állami szereplőkkel — például a Hezbollahhal — szemben is strukturális hátrányokkal küzd.
2023 októbere óta a libanoni hadsereg helyzete fokozatosan megerősödött, elsősorban a nemzetközi támogatás növekedésének köszönhetően. Számos ország, köztük a már említett államok, Katar vagy az Európai Unió, új pénzügyi és katonai segélycsomagokat biztosított a LAF számára, amelyek célzottan a határbiztonság és a műveleti képességek növelését szolgálták. Ezek a támogatások magukban foglalták a pénzügyi hozzájárulásokat, páncélozott járműveket, katonai felszerelést, kiképzést és üzemanyag-ellátást, amelyek lehetővé tették a hadsereg számára, hogy fokozza operatív jelenlétét különösen Dél-Libanonban, a Litani folyó mentén, és stabilizálja a helyi biztonsági környezetet. Az ország súlyos gazdasági helyzete miatt külső támogatások nélkül a hadsereg nem lenne képes biztosítani a fizetések, az üzemanyag és a folyamatos felszerelés ellátását, ezért bár a nemzetközi segítség növekedése javította a hadsereg kapacitását és stratégiai szerepét, a teljes függetlenség továbbra is korlátozott marad.
Az UNIFIL-misszió tevékenysége
A libanoni hadsereg gyenge kapacitásait, illetve a vele szemben fennálló izraeli bizalmatlanságot az elmúlt évtizedekben az ENSZ libanoni békefenntartó missziójával (United Nations Interim Force in Lebanon) igyekezett kompenzálni a nemzetközi közösség. Az UNIFIL missziót 1978-ban hozta létre az ENSZ Biztonsági Tanácsa azzal a céllal, hogy felügyelje az izraeli csapatok kivonulását Dél-Libanonból az 1975 és 1990 zajló polgárháború idején, és támogassa a libanoni kormány fennhatóságának visszaállítását a térségben. Működésének helyszíne Dél-Libanon volt, és a libanoni-izraeli határ.
2006-ban Izrael és a Hezbollah mögött rövid, de intenzív háború tört ki két izraeli katona elrablása miatt. A két hónapig tartó harcok a kéksisakosok feje felett, vagy mellettük zajlottak gyakorlatilag. A tűzszünetet követően a nagyhatalmak az UNIFIL misszió megerősítésében látták a megoldást, a Biztonsági Tanács új határozata alapján a létszámot több mint megháromszorozták, egy potens összhaderőnemi szárazföldi fegyveres erőt állítottak fel, és megbízták a még mindig bizonytalan, el nem ismert határvonal kijelölésével. Emellett természetesen folytatta a fegyvernyugvás felügyeletét, biztosítja az izraeli-libanoni határ stabilitását. A libanoni hadsereg telepítése (ki nem mondottan a Hezbollah tevékenységének rovására) nem vált sikeressé, ami az állandó izraeli kritikákhoz vezetett. A misszió állományát több mint 10 000 katona, rendőr és civil alkotja mintegy 40 országból.
Magyarország 2006 óta vesz részt a libanoni békefenntartásban, kezdetben 4-6 fő katonai térképésszel. Bár ez a hozzájárulás nem tűnt szignifikánsnak, a magyar katonák tevékenysége kulcsszerepet játszott az elmúlt két évtizedben az izraeli-libanoni határvonal, az ún. Blue Line kijelölésében. Mint arról 2010-es helyszíni látogatásomkor meggyőződhettem, a magyar térképészek feladata a libanoni és izraeli partnerekkel együttműködésben, a képzeletbeli vonalat jelző kék olajoshordók elhelyezése volt a két ország határán.
Fotó: Pasqual Gorriz (UN)
2019-től egy szakasznyi lövészkatona váltotta fel a munkájukat befejező katonai térképészeket. Ez az alegység a járőrözéssel és a határon fekvő megfigyelőposztok biztosításával megbízott egyik zászlóalj részeként települt a határvonal közelébe. Az ír-lengyel vezetésű zászlóalj lengyel századába illeszkedő alakulat az elmúlt években veszteségek nélkül végezte munkáját, bár a Hezbollah és Izrael között folyamatosan növekvő feszültség miatt egyre nagyobb veszélyben. A szembenállók közötti tűzharcok, rakétacsapások vagy rajtaütések ritkán érintik a békefenntartókat, ennek ellenére a veszély állandó. Ráadásul korábban az UNIFIL járőrözési tevékenységét a Hezbollah is gyakran akadályozta, ha úgy érezte a kéksisakosok veszélyeztetik az Izrael ellen kiépített infrastuktúráját.
Az ENSZ adatai szerint az UNIFIL-ben veszítette a legtöbb, 339 békefenntartó az életét az összes művelet közül.
A terrorszervezet a Dél-Libanon völgyekkel szabdalt területén az elmúlt 30 évben a civil környezetbe rejtett raktárakkal, bázisokkal, védelmi állásokkal erősítette meg, amelyet az avatatlan szem alig vesz észre. A települések és a fő utak a harcokban meghalt fegyveresek fotóival vannak teleplakátolva, egy erős vizuális emlékezetkultúrát adva a térségnek.
Az ENSZ békefennartás vége Libanonban
Izrael régóta elégedetlen az UNIFIL tevékenységével, mondván a békefenntartók képtelenek felszámolni a Hezbollah jelenlétét és támogatni a libanoni hadsereg tevékenységét. Az izraeli ellenérzések mögött persze az is ott van, hogy a nemzetközi jelenlét Dél-Libanonban Tel-Aviv mozgásterét is jelentősen korlátozza, hiszen a békefenntartók fizikai jelenléte akadályozza az izraeli hadsereget műveleinek végrehajtásában.
A Hamasz 2023 októberi támadása sokkolta Izraelt, a válaszcsapások a Hezbollahot sem kímélték, miután a síita szervezet is támadásokat hajtott végre Észak-Izrael ellen. 2024 októberében Tel-Aviv rövid, de intenzív támadást indított a terrorszervezet ellen. Az összecsapások során és azóta is a kéksisakosok gyakran két tűz közé szorultak, hol az izraeli hadsereg, hogy a síita mlícia veszélyeztette vagy sebesítette meg a békefenntartókat. A Hezbollah képességeinek sikeres degradálása mellett a Netanjahu-kormánynak sikerült meggyőznie a 2025-ben beiktatott Trump-adminisztrációt is arról, hogy az UNIFIL-misszió inkább akadályozza a térség stabilitását, mint megoldaná.
A művelet mandátumáról évente szavaznak az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai, és izraeli-amerikai egyeztetések után Washington jelezte, hogy csak egy hat hónapos, utolsó hosszabbítást tart elfogadhatónak. A hírre intenzív egyeztetés kezdődött a nagyhatalmak között, amelynek kompromisszumaként született meg az a döntés, amelyet ma is ismerünk. Az UNIFIL misszió 2026. december 31-ig fog működni, ezután a művelet véget ér. A hátralevő időben az nemzetközi közösség és ENSZ misszió a libanoni hadsereget megpróbálja „helyzetbe hozni”, azaz egyfelől a képességeit feljavítani, másrészt átadni neki lépésről lépésre a biztonsági feladatokat Dél-Libanonban.
A remények szerint a Hezbollah az elmúlt két évben annyira meggyengült katonailag, illetve az intenzív erőfeszítések révén a libanoni hadsereg állapotán lehet annyit javítani a hátralevő időben, hogy a UNIFIL távozása után a LAF egy hiteles fegyveres erőként tudja megakadályozni a terrorszervezet visszaszivárgását.
A pesszimista forgatókönyvek szerint a nemzetközi erők – a így a magyar katonák – távozását követően csak idő kérdése lesz a libanoni hadsereg ismételt kiszorulása Dél-Libanonból, mivel a Hezbollah mostani visszavonulása inkább tudatos döntés semmint a gyengeség jele volt. Egy ilyen forgatókönyv esetén Tel-Aviv – most már szabad kezet kapva a békefenntartók jelenlétének hiánya után – korlátlanul folytathatná légi és szárazföldi támadásait minden provokációra válaszul, amely siíta szervezettől érkezik, és így valószínűleg a térség vagy Libanon ismételt destabilizálódásával kell majd szembenéznünk.
A szerző a Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatásának köszönhetően az az UNIFIL missziót Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter delegációjának kisérőjeként látogathatta meg.
Wagner Péter kül- és biztonságpolitikai elemző. Tanulmányait az ELTE-n végezte könyvtár-politológia szakon, doktori disszertációja a politikai iszlám megjelenéséről szól Közép-Ázsiában a Szovjetunió bukása után. Korábban a Magyar Külügyi Intézetben, a Honvédelmi Minisztériumban és a Nemzetbiztonsági Irodán dolgozott, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Kutatási terülei a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és transzatlanti térség biztonságpolitikai folyamatai valamint a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása. Rendszeresen jár kutatóutakon a Közel-Kelet és Közép-Ázsai konfliktus zónáiban.
