🏹Oroszország fokozatosan egyre komolyabb katonai erővel bíró alakulatokat von össze az ukrán határ mentén. A Kreml ugyan kijelentette, hogy nem tervez támadást Ukrajna ellen, mégis sokan egyre valószínűbbnek tartják, hogy az események háborúba torkollhatnak. Az orosz csapatmozgásokra reagálva, az USA elnöke, Joe Biden 2021. december 8-án kilátásba helyezett egy olyan szintű retorziót, amilyet az ő szavaival élve Vlagyimir Putyin „még soha nem látott”. Szakértői körökben már a – nem is annyira – burkolt fenyegetés elhangzását követően megszületett a konszenzus, hogy amennyiben Moszkva offenzívát indít Ukrajna ellen, az USA és nyugati szövetségesei készek leválasztani Oroszországot a SWIFT-rendszerről. Ez a lépés gazdasági értelemben rendkívül súlyos szankciónak számítana, ám nemrégiben a nyugati kormányok kijelentették, hogy leginkább „alternatív” megoldások mellett döntenének. Ezzel együtt érdekes lehet belegondolni, hogy amennyiben a felvázolt szituáció mégis megvalósulna, milyen kihatásai lennének az orosz és a világgazdaság működésére? Ezen kérdés megválaszolására tett kísérletünk előtt azonban tisztázni érdemes, hogy mit értünk SWIFT-rendszer alatt.

❓A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) voltaképpen egy nemzetközi elektronikus kommunikációs szisztéma, amely segítségével a hálózat tagbankjai üzeneteket továbbíthatnak egymás felé, kifizetéseket bonyolíthatnak le külföldön. A platform az 1970-es évek eleje óta töretlenül működik: „Ez a legmegbízhatóbb határokon átnyúló fizetési üzenetküldő rendszer, ezért rendkívül fontos” fogalmaz Brian O’Toole, az amerikai pénzügyminisztérium egykori vezető tanácsadója. A SWIFT megfelelő és rendeltetés szerű működése felett a G10 központi bankjai, valamint az Európai Központi Bank együttesen őrködnek. De hogyan jön a képbe Oroszország?

⚔️ Oroszország gyakorlatilag 2014-óta (a Krím-félsziget annektálásától számítva) reális eshetőségként tekint arra, hogy expanzív külpolitikája nyomán előbb vagy utóbb kénytelen lesz megbirkózni egy olyan, nagyobb intenzitású, gazdasági jellegű szankcióval, mint a SWIFT-ről történő leválasztás. Ennek megfelelően a Kreml hasonló típusú fenyegetésekkel számol, igyekszik bebiztosítani magát az esetleges károkkal szemben, például jelentős aranytartalékok felhalmozásával, illetve egy működőképes alternatíva megvalósításával: Az Orosz Központi Bank az elmúlt évtízed közepén létrehozta saját fejlesztésű pénzügyi üzenet-közvetítő rendszerét, az SPFS-t (System for Transfer of Financial Messages). A platform tagbankjainak száma immáron meghaladja a 400-at, főként a posztszovjet államok pénzintézeteinek körében használatos. Az SPFS egyelőre jóval kevésbé kiforrott felépítésű, mint a SWIFT, ám fejlesztése töretlenül zajlik. Amennyiben Oroszország valóban kénytelen lenne nélkülözni utóbbi szolgáltatásait, az minden bizonnyal az SPFS megerősödéséhez, szélesebb körű elterjedéséhez vezetne. Az orosz bankoknak azonban kezdetben nehézségeket, zavarokat okozna az új rendszerre való áttérés, különösen a határokon átnyúló fizetések esetében.

🐉Megemlítendő még az is, hogy Oroszország kiválása a SWIFT-ből könnyedén rivális közvetítő rendszerek térnyerését eredményezheti. A kínai CIPS (Cross-Border Interbank Payment System) tranzakciós volumene (50 milliárd USD) ugyan számottevő mértékben elmarad a SWIFT 400 milliárd USD-jétől, azonban a kelet-ázsiai nagyhatalom tranzakciós értékei az elmúlt évek során ugrásszerű növekedéseket produkáltak. Ha ez a tendencia a jövőben sem szakad meg, könnyedén meginoghat a dollár stabilitása, valamint az USA vezető pénzügyi szerepe a világgazdaságban.

💰A fentebb már idézett Brian O’Toole úgy véli, hogy a SWIFT-ről való lecsatolás önmagában nem volna elegendő Oroszország sarokba szorításához, ez a lépés ugyanis csak arra sarkallná Moszkvát, hogy a rendszer versenytársait vegye használatba. A leválasztás okozta problémák ilyen módon viszonylag könnyen áthidalhatóak lennének. A szakember megállapítása alapján Washingtonnak sokkal inkább célzott szankciókkal kellene sújtania az orosz politikai elithez közel álló, állami tulajdonban lévő bankokat, egyéb pénzintézeteket, így például az RDIF-et (Russian Direct Investment Fund). Mindazonáltal fontos leszögeznünk, hogy az USA és európai szövetségeseinek mozgástere e tekintetben igencsak szűkös. Az Európai Unió gáz importjának több, mint háromnegyede Oroszországból származik, a szolgáltatókat pedig ki kell fizetni. Következésképpen az európai vállalatoknak is körülményes és költséges szituációt eredményezhet, ha financiális kötelezettségeiket nem tudják a SWIFT-en keresztül teljesíteni orosz partnereik irányába.

🔥Korábban volt már rá precedens, hogy világpolitikai okokból kifolyólag leválasztottak egy teljes államot a SWIFT-ről. Irán azonban jelentősen kisebb gazdasággal bír, mint Oroszország, a döntés következményei elenyészőek voltak. Oroszország esetében ugyanez a lépés komolyabb kockázatokkal járna, lévén az ország a globális pénzügyi folyamatok egyik fontos szereplője, kizárása a rendszerből a pénzügyi piacok destabilizációját eredményezheti.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#swift #oroszorszag #usa #katonai #feszultseg #cips #spfs