Szeptember közepén adta ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2023 második negyedévére vonatkozó munkaerőköltség- és kereseti adatokat. Ezek alapján az EU átlagában 5%-kal nőttek a munkaerő költségei, míg Magyarországon 2023 második negyedévében 2022 második negyedévéhez viszonyítva 16,8%-kal. Ehhez hasonlóan az európai rangsor élén álltunk az idei második negyedévben a nominális bérnövekedés tekintetében is 17,2%-os értékkel (2022 második negyedévéhez képest). Az infláció miatt Európa-szerte csökkennek a reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóértéke: az EU egészében 2021 második negyedévétől, míg Magyarországon 2022 harmadik negyedévétől csökken az inflációval kiigazított átlagkereset. Ugyanakkor megfordulni látszik a tendencia az infláció lassulásával mind az EU-ban, mind Magyarországon, mivel az idei második negyedévben már kisebb visszaesést mért az Eurostat a reálkeresetekben a korábbi negyedévhez képest. Összességében az infláció további várható lassulásával az idei év vége felé a reálkeresetek csökkenése is megállhat, illetve enyhe pozitívumba fordulhat át, mely a fogyasztásnak és ezen keresztül a gazdasági növekedésnek is lendületet adhat.
A KSH definíciója szerint a munkaerőköltség az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre. Beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség, továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.
A munkaerő költségei 2023 második negyedévében Magyarországon nőttek legnagyobb mértékben éves összevetésben az Eurostat által vizsgált Európai országok közül. Idehaza 16,8%-kal emelkedtek a költségek, hazánkat Horvátország (14,5%), Bulgária (14%) és Szerbia (13,8%) követte. Legkevésbé Máltán (2,1%), Olaszországban (2,5%) és Dániában (2,7%) nőttek a munkaerőköltségek. Ennek legnagyobb részét a bérjellegű költségelemek tették ki.
A munkavállalók keresete Magyarországon 17,2%-kal emelkedett 2023 második negyedévében a 2022 második negyedévhez képest, mely a legnagyobb mértékű keresetnövekedés volt az európai országok körében. A nominális keresetek ilyen nagy mértékű növekedése köszönhető az erős és rugalmas munkaerőpiacnak (a munkaerőhiány miatt a munkavállalók kerültek alkuhelyzetbe a bértárgyalásokon), a minimálbérek és garantált bérminimum év eleji emelésének, de közrejátszik benne a munkavállalók infláció miatti kompenzálása is.
A reálbér a keresetek vásárlóértékét fejezi ki, vagyis azt, hogy adott bérösszegért (nominális bérért) mennyi terméket vásárolhatunk, ill. mennyi szolgáltatást vehetünk igénybe. A reálbér meghatározója az infláció. Ha a kézhez kapott nominálbérek nőnek is, de ezt a bérnövekedést meghaladja az árak emelkedése, akkor csökken a reálbér, vagyis a keresetünkből kevesebb terméket tudunk megvásárolni, mint korábban. A reálbérek számítása komplex feladat, a nominális keresetek (egységnyi, pl. egy óra munkáért fizetett bér) és az árszínvonal hányadosán alapszik.
Az Európai Unió átlagában 2023 második negyedévében csökkentek a reálbérek, de gazdaságok között eltéréseket láthattunk a vizsgált negyedévben. Több országban, köztük Belgiumban, Horvátországban, Bulgáriában és Szlovéniában emelkedtek a reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóértéke, míg jelentősebb csökkenést mértek Olaszországban, Csehországban és Máltán, továbbá Magyarországon is. A csökkenő reálbéreknek az elsődleges oka a magas infláció. Magyarországon bár lassult február óta az áremelkedési ütem, azonban továbbra is meghaladja az amúgy jelentős nominális béremelkedést.
Az Európai Unióban és a tagországok többségében már 2021 első-második negyedéve óta a reálbérek csökkenését tapasztalhattuk az infláció felfutása következtében.
Ugyanakkor Magyarországon egészen 2022 második negyedévéig – egy kisebb kilengést leszámítva – nőtt a reálbér, és csak 2022 második felétől fordult csökkenésbe az infláció gyorsulása miatt. Hazánkban a magas nominális bérnövekedés még ellensúlyozni tudta 2022 első félévében az infláció gyorsulását, ezért nem csökkentek a reálkeresetek, szemben a régiós országokkal. A reálkeresetek ugyan visszaestek 2022 harmadik negyedéve és 2023 második negyedéve között, azonban a legfrissebb, idei második negyedéves adatok szerint már visszapattanás történt, a reálbérek visszaesésének mértéke kisebb volt.
Azt is fontos látni, hogy a foglalkoztatási kilátások továbbra is kedvezőek Magyarországon és az infláció második féléves további várható lassulásával a reálbérek korrigálása is elkezdődhet, mely a lakossági fogyasztást erősítheti. Nemzetgazdasági szinten júliusban (vagyis a harmadik negyedév első hónapjában) a KSH közlése szerint 15,2%-kal nőttek az átlagkeresetek, amely jó indikációt jelent az év hátralévő hónapjaira. Az MNB friss, szeptemberi inflációs jelentése szerint 2024-ben már 2,1-3,1% között emelkedhet a lakossági reáljövedelem a 2023-as 0,8-1% körüli visszaesést követően.
A reálbérek 2023 második negyedévében Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek leginkább. Mindhárom országra jellemző volt az alacsonyabb nominális bérnövekedés (Málta és Olaszország esetében 2% körüli, Csehországban közel 7%), míg az infláció ehhez képest jelentősen magasabb szinteken mozgott, április-június között Olaszországban 7,8%-on, Máltán 6,3%-on, míg Csehországban 12,7%-on alakult negyedéves átlagban.
A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/2022-ben-csak-magyarorszagon-es-finnorszagban-emelkedtek-a-realkeresetek/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-munkaeropiac-rugalmassaga-europai-kitekintesben/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
