Categories
Oecogram

Európában kivételnek számított a magyar reálkeresetek emelkedése 2022-ben

🔎 Az európai uniós tagállamok közül csupán Magyarországon (2,6%) és Finnországban (0,4%) emelkedtek a reálkeresetek az ILO (az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének) adatai alapján. A reálbérek számításánál a fizetések vásárlóerejét mutatják, olyan módon, hogy a keresetek változását az infláció mértékével korrigálják.

🇪🇺 2021-ben az európai reálbérek 1,3%-kal nőttek a koronavírus-járvány nyomán hozott kormányzati bér– és foglalkoztatási támogatásának köszönhetően. Eközben Magyarországon 2021-ben is az európai átlag felett, 3,4%-kal növekedett a fizetések vásárlóereje.

📉 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az európai munkavállalók reálbére 2,4%-kal csökkent 2022 év első felében, amely tovább mérséklődött az év második felében. A súlyos infláció, – az ukrajnai háború és az azt követő szankciók, valamint az annak nyomán kialakult energiaválság miatt – a vásárlóerő csökkenéséhez vezet. A 2008-as pénzügyi összeomlás óta ez az első alkalom, hogy a reálbérek nemzetközi szinten csökkentek.

💸 A fejlett gazdaságokban, az Európai Unió országain kívül is mérséklődött a keresetek vásárló ereje, az Egyesült Államokban 3,2%-kal és Kanadában 3,4%-kal, Japánban 0,7%-kal, az Egyesült Királyságban 0,5%-kal és Svájcban 2,1%.

🔭 A hazai kilátásokat tekintve a nemzetközi piacokról begyűrűző inflációs nyomás az év második felében csökkenhet. Eközben a bérek dinamikus növekedése a 2023-as évben kitart. Nemzetgazdasági átlagban 16,1% volt a januári béremelkedés, ami jó indikációt jelent az év hátralévő hónapjaira. A fizetésemelések általában az év első hónapjaiban érvényesülnek, a minimálbér és a garantált bérminimum januárban esedékes változása miatt. Ugyanakkor éppen a magas árnyomás miatt évközben megvalósuló béremelések is lehetségesek.

📊 A reálkeresetek teljes évre vonatkozó alakulását érdemes szem előtt tartani. A vonatkozó adatok dinamikája rendkívül eltérő: az infláció hónapról hónara változik, eközben a bérek jellemzően éves alapon módosulnak. Utóbbi alól kivételt képeznek az egyszeri juttatások, amelyeket sok esetben év végén fizetnek ki, így szezonális hatásként jellemző, hogy a decemberi átlagkeresetek magasabbak a januáriaknál. Éppen e jelenséget is figyelembe véve a reálkereseteknél az éves mutatókat érdemes figyelni. Az idei átlagában az MNB 15,0–19,5% közötti inflációs számot vár. Ilyen módon a reálbérek növekedése is megvalósulhat az év egészét tekintve.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-gazdasag-helyzet-es-jovokepe/

 

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.

Iratkozzon fel hírlevelünkre