Categories
OecoGlobus

Káosz Nigériában: a készpénztől való túlzott függőség veszélyei

Az afrikai kontinens egyik legjelentősebb gazdaságának számító Nigériában kritikus állapotok uralkodnak: egy elhibázott pénzügyi reform következtében a készpénzáramlás gyakorlatilag összeomlott, az országban pénzhiány alakult ki. A probléma onnan eredeztethető, hogy a Nigériai Központi Bank (CBN) kivonta a forgalomból a nigériai naira egyes címleteit, ám új bankjegyek forgalomba helyezéséről nem gondoskodott. Mai bejegyzésünkben az így kialakult krízist elemezzük, valamint kitérünk a készpénzmentes gazdaságra való áttérés relevanciájára is.

Nigéria Afrika egyik legnépesebb állama, hozzávetőlegesen 220 millió ember él az országban.  A lakosság egy jelentős hányada mindennapi szükségletei kielégítése során –így például élelmiszer vagy üzemanyag vásárlásakor– kizárólag a készpénzes fizetésre támaszkodhat. Itt érdemes megjegyeznünk azt is, hogy a lakosság egyharmadának nincsen bankszámlája. A Nigériai Központi Bank 2022 őszén jelentette be, hogy lecseréli a nigériai naira legnagyobb címleteit, vagyis az 1000, 500 és 200 naira értékű bankjegyeket. A felsorolt bankjegyek ennek megfelelően 2023 januárjának végén érvényüket veszítettek, ugyanakkor a jegybank elmulasztott eleget tenni kötelezettségének, nem bocsátott forgalomba megfelelő mennyiségű új fizetőeszközt. Mindez súlyos következményekkel járt: Marija Peran, a Konrad Adenauer Alapítvány nigériai irodájának vezetője szerint az emberek nem tudnak élelmiszereket vásárolni, valamint ellehetetlenült a munkavégzés is. Ez utóbbi sok esetben informális csatornákon történő kereskedelemre épít, amelynek alapja a készpénz, ennek hiányában pedig nem tud funkcionálni. A számtalan nehézség komoly elégedetlenséget, tüntetéseket eredményezett, ezidáig egy halálos áldozatról számoltak be.

A jegybank eredeti elképzelései szerint a reform célja a korrupció, a hamisítás és a pénzmosás visszaszorítása volt. Ehhez képest a művelet paradox módon ellentétes hatást generált: a bankjegyhiány ugrásszerűen megnövelte a feketepiacok népszerűségét. Az ilyen és ehhez hasonló illegális kereskedelmi fórumokon csak komoly felárral lehetséges érvényes pénzhez jutni, mindez pedig megsokszorozta a visszaélések számát. A CBN továbbra is kitart azon állítása mellett, mely szerint elegendő új bankjegyet nyomott, ám az új címletekre irányuló keresletet jól láthatóan mégsem tudják kielégíteni. A bank vezetősége szerint a hiány az intézményesült korrupcióból és tisztességtelen magatartásból fakad. Végeredményben tehát a forgalomban lévő pénzmennyiség nagyobb fokú kontrolljának megvalósítására tett kísérlet teljes kudarccal zárult.

Az egyébként is katasztrofális helyzetet csak tovább súlyosbítják a közelgő –február 25-én esedékes– nigériai parlamenti választások. A felgyülemlett indulatokat az országra jellemző instabil biztonsági helyzet (tartós etnikai konfliktusok, szeparatista mozgalmak térnyerése) még inkább felerősíti. A magas fokú korrupció pedig kilátásba helyezi a szavazatvásárlás veszélyét, amelynek visszaszorítása szintúgy a jegybank célkitűzései között szerepelt: a döntéshozók úgy vélték, a hatalmas, magánkézben összpontosuló vagyonok csökkentésén keresztül sikerülhet gátat szabni a tisztességtelen politikai befolyásolásnak. Ám amint láthatjuk, a készpénzreform itt sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, tetézte a problémákat. A jegybankkal szembeni bizalmatlanságot a lakosság oldaláról kiválóan példázza, hogy a nigériai kereskedők tekintélyes hányada –tartva a pénzösszegek befagyásától– már az átmeneti időszak lejárta előtt sem fogadott el kifutó címleteket. A Der Spiegel információi szerint több szakértő recesszióra számít középtávon Nigériában.

Nigéria esete jól szemlélteti, milyen súlyos nehézségeket okozhat, hogyha egy állam ilyen nagy mértékben támaszkodik a készpénzforgalomra mindennapi működése során. A készpénzmentes gazdaság relevanciájára korábban már a koronavírus-világjárvány is rámutatott. Ennek kapcsán ajánlatos áttekintenünk a leginkább készpénzfüggő európai országok, a Payments Cards&Mobile által készített listáját. A lista öt fő faktor szerint rangsorolja az egyes államokat, ezek pedig a következők: a bankszámlával nem rendelkező lakosság és a bankkártya tulajdonosok aránya; az internethasználók aránya; a készpénzforgalommal történő tranzakciók száma; illetve a 100 000 felnőttre eső ATM-ek mennyisége. A felmérésekből kiderül, hogy a leginkább készpénzfüggő európai állam 2022-ben Bulgária volt. A lakosság csupán 14%-a rendelkezett bankkártyával, így aligha meglepő, hogy a kifizetések közel háromnegyede (74%) készpénzalapú volt a tavalyi évben. Mindez –kiegészülve azzal a ténnyel, hogy a népesség mindösszesen 70%-a képes hozzáférni az internethez– komoly készpénzfüggőségre utal Bulgária esetében.

Ami Magyarország helyzetét illeti, biztató tendencia mutatkozik meg: a Magyar Nemzeti Bank tájékoztató dokumentuma alapján a fizetési kártyákon alapuló mobiltárcák népszerűsége nagy mértékben megnövekedett a közelmúlt során. A 2022-es év harmadik negyedévének végén a belföldi pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák mennyisége meghaladta a 10,7 milliót. Az elektronikus pénzforgalom intenzitásának felerősödésére utal, hogy az internetes felületen át is elérhető számlák összege túllépte a 8,8 milliót. Ez az összeg 150 000-rel haladja meg a megelőző időszak ugyanezen adatát. Szintúgy említésre méltó, hogy az internetes elfogadóhelyek száma jelentősen kibővült, első ízben haladta meg a 40 000-et. Az elektronikus pénzforgalom kiszélesedésének természetesen akadnak negatív vonzatai is. Mindjárt ide sorolandó, hogy a belföldi kibocsátású fizetési kártyákra irányuló csalások és visszaélések száma a tavalyi év harmadik negyedévében megközelítette a 37 000-et. A bűncselekmények mindösszesen 1260 millió forint értékű kárt eredményeztek.

https://public.flourish.studio/visualisation/12844912/

Mindezekkel együtt arra a következtetésre juthatunk, mely’ szerint Magyarország készpénzt illető függősége fokozatosan csökken. A követendő példát – egyaránt hazánk és az Európai Unió többi állama számára– egyértelműen Norvégia jelenti: az országban végbemenő kifizetések csupán 2%-a (!) megy végbe „hagyományos” úton. Ami még ennél is meglepőbb lehet, hogy nincsen olyan norvég felnőtt, akinek ne volna saját bankszámlája.

Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%F0%9F%8C%8Dkepes-lehet-e-afrika-a-jovoben-is-finanszirozni-a-klimavalsag-elleni-kuzdelmet/

Külső junior elemző | Megjelent írások

Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.

Iratkozzon fel hírlevelünkre