☀️Az afrikai gazdaságok fejlődési kilátásait az energia-és pénzügyi kríziseken túlmenően a klímaváltozás is beárnyékolja. Nem meglepő, hogy a kontinens vezetői már jó ideje kiemelt figyelmet szentelnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek. Azonban az Afrikát sújtó, többek között az orosz-ukrán háborús konfliktusból fakadó párhuzamos válságok nagyban megnehezítik a klímaküzdelem finanszírozását. Mai bejegyzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy Afrika képes lehet-e a jövőben kellő mennyiségű forrást elkülöníteni klímacéljai eléréséhez.
💰A 2022. szeptember 5-én megrendezésre került African Adaptation Summit keretein belül több afrikai vezető is felszólalt. Macky Sall, Szenegál, valamint az Afrikai Unió jelenlegi elnöke úgy véli, Afrikának nagy hangsúlyt kell fektetnie alkalmazkodó-és ellenállóképessége javítására az elkövetkezendő években. Mindehhez az African Adaptation Acceleration Programme (AAAP) szolgál keretrendszerként, amelyet a 2021-es év áprilisában hívtak életre. A politikus arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy felajánlásaikkal segítsék az AAAP eredményes működését. A program megvalósítását számos európai ország is támogatja: ez idáig Dánia 7, Franciaország 10, Norvégia 15, az Egyesült Királyság pedig 23 millió dolláros nagyságrendű hozzájárulást nyújtott. Ez az összeg (55 millió dollár) kiegészül további 12,5 milliárd dollárral, amely az Afrikai Fejlesztési Banktól (AfDB) származik. Ezzel együtt látnunk kell, hogy a támogatások összességében jócskán elmaradnak az előzetesen becsült 25 milliárd dolláros értéktől, amely a klímacélok eléréshez szükséges. Sall hangot adott csalódottságának: sérelmezte, hogy bár több fejlesztési bank vezetője is a résztvevők között volt, a legfejlettebb európai országok képviselői nem jelentek meg a csúcson. Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke szerint az AAAP egy egyedülálló kezdeményezés, amely globális viszonylatban is példaértékűvé válhat a klímaválság elleni küzdelem vonatkozásában. A megvalósításához azonban pénzre van szükség, az összeg rá eső részét pedig —ahogyan erre Adesina sem mulasztotta el felhívni az egybegyűltek figyelmét — Afrika már folyósította. A nemzetközi partnerektől azonban még nem érkezett megfelelő mértékű támogatás.
🏛️Szó esett már az AAAP relevanciájáról a klímaváltozás hatásainak enyhítése kapcsán, most azonban tekintsük át azokat a mechanizmusokat, amelyek elősegítik a program működését és a támogatási összegek célba juttatását. A projekt arculatának megtervezéséért, valamint a tényeken alapuló, releváns tudás felhalmozásáért az ún. Upstream Financial Facility felelős. Az AAAP másik pillére, a Downstream Investment Facility pedig a program megvalósításához szükséges keretösszeg biztosítására, illetve megnövelésére hivatott. Így a különféle támogatások megszerzése az afrikai kormányoktól, alapítványoktól, valamint nemzetközi szervezetektől is a feladatai közé sorolandó. A pénzügyi források kiegészítésének fontos eleme az Afrikában található ásványkincsek értékesítése. Miközben Szenegál és Ghána —a pénzügyi válság hatásainak enyhítésére alkalmas— energiaforrások után kutatott az Atlanti-óceán környékén, ezidáig felfedezetlen földgázkészletekre bukkantak. Az Afrika területén fellelhető energiatartalékok kiaknázása a klímaváltozás elleni küzdelem vonatkozásában is rendkívüli módon fontos: a gazdaságok stabilitásának és fejlődésének fenntartása nem valósítható meg kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával – hangsúlyozza Macky Sall.
📌A 2022 novemberében, Egyiptomban megrendezésre kerülő COP 27 (Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos konferenciája) kongresszus előtt a leghangsúlyosabb dilemmát az AAAP-t illető befektetések relatív hiánya jelenti. A 2009-es évben a világ fejlett államai évi 100 milliárd dolláros támogatásukról biztosították a fejlődő gazdaságokat, a klímakatasztrófa hatásainak enyhítésére. Ezzel szemben 2019-ben és 2020-ban csupán 11,4 milliárd dollár érkezett ilyen célzattal Afrikába. Becslések szerint az afrikai klímacélok eléréséhez 2030-ig éves szinten 52,7 milliárd dollárnyi hozzájárulásra volna szükség, amelynek, mint láthatjuk, ez idáig csak a töredéke került kifizetésre évente. Az afrikai vezetők már több ízben felszólították a fejlett államokat, hogy felajánlásaikkal segítsék küzdelmüket. Ahogyan Nana Akufo-Addo fogalmazott: „Afrikának szüksége van a barátaira világszerte, hogy megnöveljék támogatásaikat.” Amint láthatjuk, a COP 27 kiváló lehetőséget biztosít majd „Afrika barátai” számára: Az eseményen lehetőségük nyílik demonstrálni elkötelezettségüket a kontinens megsegítése mellett.
🌍Az AAAP és az általa patronált klímatörekvések sikeressége nem csupán Afrika, de Európa szempontjából is kulcsfontosságú. Az „öreg kontinens” már a 2015-ös évben szembesült egy nagyszabású migrációs válsággal, amely főként az EU keleti, illetve déli tagállamaira helyezett komoly nyomást. Az Afrikában egyre elviselhetetlenebbé váló hőhullámok —amelyek megingatják az élelmezési biztonságot és visszavetik az afrikai gazdaságok növekedési kilátásait— a jövőben könnyedén eredményezhetnek korábban sosem tapasztalt migrációs hullámokat. Tekintettel arra, hogy Európa vélhetően nem áll készen ekkora embertömeg befogadására, a kontinens államainak is érdekében áll megelőzni az újabb krízist. Ehhez pedig a legkézenfekvőbb megoldás lehet csökkenteni a klímaváltozás Afrikára gyakorolt hatásait, amennyire csak lehetséges.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-orosz-ukran-haboru-es-elelmiszerhiany-afrikaban/
Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.
