Categories
OecoGlobus

Javult a munkaproduktivitás Magyarországon a járvány alatt

📉 2020-ban a járvány hatására rengetegen váltak munkanélkülivé, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottá. Ennek és a világszerte tapasztalható üzembezárásoknak a következtében a ledolgozott órák összesített volumene jelentősen csökkent. Az Európai Unióban a munkaórák számának csökkenése a 2019-es szinthez képest átlagosan 12%-os. Magyarországon a rangsorban a hetedik, csupán 7,5%-kal volt kevesebb a ledolgozott órák száma.

❓ A termelékenység egy olyan viszonyszám, amely megmutatja, hogy mennyi érték keletkezik egységnyi felhasznált erőforrással. Közgazdasági értelemben a munkával töltött óra is egyfajta erőforrás. A termelékenységnek több fajtáját különböztetik meg; például a technikai- vagy munkaproduktivitás. A munkaproduktivitást a kibocsátott termékek összértékének és a ledolgozott munkaórák számának hányadosaként kapjuk meg. Ez alapján, mivel tavaly a kibocsátás összértéke (a számlálóban a GDP, mely 2020-ban csupán 5%-kal esett vissza) kisebb mértékben csökkent, mint a befektetett erőforrás (nevezőben a ledolgozott óraszám, mely tavaly 7,5% kal mérséklődött), a munka produktivitása fokozódott (relatív 3 százalékkal). Ha például egy autógyárban évi 2000 órát dolgoznak, és 10 ezer autó gurul ki a futószalagról, akkor a munkatermelékenység 5 autó/óra. Ha azonban egy sztrájk miatt csak 1500 órát dolgoznak, de éves szinten 9 ezer autót bocsátanak ki, a produktivitás már 6 autó/óra. Az Európai Unió tagállamai közül Hollandia kivételével mindegyik tagállamban a munkaórák nagyobb mértékben csökkentek, mint a bruttó hazai össztermék. A GDP-hez viszonyított munkaóra mérőszámot széleskörűen alkalmazzák az országok termelékenységének mérésére, például az OECD is. Magyarország esetében a termelékenység javulása 2017-ig az OECD átlagot közelítette, azóta azonban legalább másfél százalékponttal meghaladja. A munkatermelékenység mutatóval azonban csak közelítést kaphatunk a tényleges munkaproduktivitásra, mivel ez tartalmazza az egyéb jövedelemforrások változásait, mint például a hozamszintek emelkedését és a bérleti díjak változását.

📊 Az MNB éves termelékenységi jelentése szerint a magyar munkatermelékenység az EU átlagának 62 százaléka, a legfejlettebb öt tagállamhoz viszonyítva pedig 42 százalék. A jelentés egy további fontos előrejelzése, miszerint a digitalizáció révén a jövőben nőni fog a termelékenység.

💰 A bruttó hazai termék definíciója háromféle megközelítést tartalmaz: kiadásoldali, hozzáadott érték szerinti és jövedelemoldali. A keresetoldali szemlélet szerint a GDP a lakosság adott évi összjövedelmével egyenlő. Ebbe beletartozik az összes ledolgozott munkaóra után járó bér, a föld és egyéb területek, ingatlanok bérbeadásáért kapott járulék és a befektetett tőke utáni hozam (kamatok és vállalati profitok). Ezen kívül beleszámítják még a közbülső terheket, mint például az általános forgalmi adót és a vállalatok értékcsökkenési leírását (egy elhasználódó/amortizálódó eszköz lecserélésére elkülönített céltartalék). Emellett mivel a hazai gazdasági szereplők külföldön szerzett jövedelme nem része a magyar GDP-nek, viszont a külföldi gazdasági szereplők Magyarországon megkeresett jövedelme igen, a kettő különbségét (Net Foreign Factor Income) is hozzá kell számítani.

🆚 Egy ellenérv lehet a termelékenység javulására, hogy válságok idején általában a megnövekedett kockázat miatt emelkedik a hozamszint, amely emelheti egy ország GDP-jét. Ennek ellentmond azonban, hogy a kamatszint 2020 első negyedévét leszámítva csupán kis mértékben emelkedett. Illetve bár az ország területén előállított profit nőtt, emögött gazdasági teljesítménynövekedés és valós értékteremtés is áll. A KSH oldalán elérhető adatok szerint a társasági nyereségadóból származó adóbevétel 2019-ben 303 milliárd, 2020-ban pedig 406 milliárd forint volt. Feltéve, hogy tavaly nem nőtt az adóelkerülés, és eltekintve az egyedi adókedvezményektől, a változatlan társasági adókulcs miatt közel harmadával több profitot termeltek tavaly, mint a járvány előtti évben.

💾 Az eredeti MNB jelentés itt, az infografika forrása pedig itt található.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

A járvány utáni gazdasági nyitás rég nem látott szintre hajtja az üzemanyagárakat – Oeconomus

🌎 A járvány utáni gazdasági nyitás rég nem látott szintre hajtja az üzemanyagárakat – OecoGlobus ⛽ 2020-ban az új koronavírus megjelenését követően…Read More…

#munka #termelékenység #produktivitás #járvány #covid-19

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre