Egy volt rockzenész, aki Margaret Thatchert tekinti példaképének, és nem riad vissza a radikális lépésektől – ő Takaicsi Szanae, aki a japán kormánypárt új, konzervatív elnökeként már a miniszterelnöki szék felé tartott. Miután a korábbi miniszterelnök lemondott, október 4-én Takaicsit választotta meg első női elnökéül a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) Japánban, így úgy tűnt, ő lehet október közepén az ország első női miniszterelnöke is. Október 10-én azonban ez felettébb bizonytalanná vált, mivel felbomlott a koalíció. Rövid összefoglalónkban áttekintjük az új pártelnök hátterét, elképzeléseit, az előtte álló kihívásokat, a kormánykoalíció fordulatot jelentő felbomlását, valamint a magyar-japán kapcsolatokat.
Az új pártelnök
A miniszterelnökváltás azután vált szükségessé, hogy Isiba Sigeru szeptember elején bejelentette lemondását a tisztségről, alig több mint egy évvel a megválasztása után (amire egyébként az elődje lemondása okán került sor). Emiatt a nevével ellentétben konzervatív LDP-nek először új pártelnököt kellett választania. Október 10-ig úgy tűnt, a győztes Takaicsi Szanaét a parlament október közepén valószínűleg miniszterelnökké fogja választani – ugyan ez nem volt teljesen bizonyosnak tekinthető, mivel a kormánykoalíció nem rendelkezett többséggel a parlament egyik házában sem, egységes ellenzéki miniszterelnök-jelölt hiányában azonban mégis ez volt a legvalószínűbb forgatókönyv. Megválasztása esetén Takaicsi töltötte volna be Isiba mandátumának hátralévő részét 2027 szeptemberéig.[1]
A 64 éves politikus korábban több fontos tisztséget töltött be az LDP-ben, és többször volt miniszter (például gazdasági biztonsági miniszter és belügyminiszter) is mentora, a néhai Abe Sinzó kormányaiban. A rock- és heavy metal-rajongó Takaicsi – aki fiatalkorában dobosként rockzenésznek készült, továbbá motorozott is – pártja konzervatív jobbszárnyához tartozik, politikai példaképe Margaret Thatcher.[2] Ellenzi az azonos neműek házasságát, valamint a nőknek a házasság után a leánykori nevük megtartását lehetővé tevő törvényt, mondván, az ellentétes a hagyományokkal. Miniszterelnökként újra érvényesítené Abe gazdasági elképzeléseit, az úgynevezett Abenomics-ot, amely többek között magas költségvetési kiadásokat és olcsó hitelfelvételt foglal magában.[3] Takaicsi támogatja az adókedvezményeket,[4] és azt ígérte, hogy tíz év alatt megduplázná a japán gazdaság méretét az új technológiákba, az infrastruktúrába, az élelmiszer-termelésbe és a gazdasági biztonság egyéb területeibe történő jelentős állami beruházásokkal.[5] A biztonságpolitika terén „héja” álláspontot képvisel, és módosítaná a pacifista alkotmányt.[6]
A Takaicsi előtt álló kihívások
Takaicsi, aki korábban kétszer sikertelenül próbálta elnyerni a pártelnöki tisztséget, nehéz időszakban veszi át az LDP irányítását.[7] A Komeito párttal mostanáig alkotott kormánykoalíció nagyobbik pártjának számító LDP-t az utóbbi évek során több botrány rázta meg: fény derült kampánypénzekkel való visszaélésre, valamint az ellentmondásos megítélésű Unification Church vallási mozgalomhoz fűződő kapcsolatokra is. Mindezen felül a magas infláció, a gazdasági nehézségek és a stagnáló reálbérek miatti elégedetlenség is rontott az 1955 óta szinte folyamatosan hatalmon lévő párt népszerűségén. Az LDP-Komeito-koalíció a 2024-es választásokon elvesztette a parlamenti alsóházi többségét, az idei választásokon pedig a felsőházit is.[8] Ezt követően Isiba lemondott, a pártelnökségért (és így, úgy tűnt, a miniszterelnökségért) folyó versenyben pedig az öt jelölt közül Takaicsi szerezte a legtöbb támogatót.
Az újdonsült pártelnök egyik legfontosabb feladata az LDP egyesítése lesz az utóbbi évek botrányai és belső konfliktusai után. Mivel azonban Takaicsi a párt „keményvonalas” frakciójához tartozik, ez nem lesz egyszerű. A miniszterelnök-jelölt úgy véli, pártja azért veszített a támogatottságából, mert eltávolodott jobboldali gyökereitől. Takaicsi ez alapján vélhetően a jobboldali szavazók visszaszerzésére törekszik majd, ez azonban a szélesebb körű támogatottság rovására mehet a következő választásokon.[9] A pártelnöki választás előtti kampány során ugyanakkor mérsékeltebb hangot ütött meg; Kínát például „fontos szomszédnak” nevezte, és hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok megerősítésének fontosságát. Konzervatív helyett „mérsékelt konzervatívnak” nevezte magát, félreérthetetlenül szembeállítva önmagát a növekvő népszerűségű radikális jobboldali Sanseito párttal és más hasonló pártokkal.[10] A bevándorlásellenes Sanseito az idén nyári felsőházi választásokon az addigi egyről 14-re növelte képviselői számát,[11] így aligha véletlen, hogy Takaicsi az egyre fontosabb közéleti témává váló bevándorlás kapcsán keményvonalas álláspontot képvisel.[12]
A kormánykoalíció felbomlása
Intő jel volt Takaicsi miniszterelnökké választásának esélyeit és magának a kormánykoalíciónak a fennmaradását illetően, hogy a mérsékelt konzervatív Komeito számára a mélyen konzervatív Takaicsi LDP-elnökké választása nemkívánatos fejlemény volt. Az ezt követő koalíciós tárgyalások során a két párt több vitás kérdésről tárgyalt, köztük Takaicsi korábbi, Japán második világháborús szerepével kapcsolatos vitatott kijelentéseiről, a háborús bűnösök nyughelyéül is szolgáló Jaszukuni szentélybe tett látogatásairól, valamint a bevándorlással kapcsolatos keményvonalas álláspontjáról. Ezekkel kapcsolatban végül sikerült egyezségre jutni, ám az LDP-nek az említett pénzügyi botrányaival kapcsolatos álláspontját, valamint a Komeito politikai adományokkal kapcsolatos javaslatát illetően nem, így a kisebbik párt a koalícióból való kilépés mellett döntött. Ezzel véget vetett a két pár 1999 óta tartó partnerségének, amelynek keretében 2012 óta közösen kormányoztak. A döntés azt jelenti, hogy az LDP-nek ellenzéki pártokat kellene megnyernie ahhoz, hogy az október végén összeülő parlamenti ülésen Takaicsit miniszterelnökké válasszák. Ennek megvalósulása erősen kérdéses, így jelenleg nem tudni, ki lesz Japán következő miniszterelnöke.[13]
Magyar-japán kapcsolatok
A japán politikai viharok a kiváló magyar-japán kapcsolatokat mindazonáltal nem fogják érinteni. Japán az ázsiai országok közül Kína és Dél-Korea után Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere. 2010 és 2024 között a Japánba irányuló magyar export 53 százalékkal nőtt.[14] Magyarország főként gépjárműveket, általános berendezéseket és elektromos berendezéseket exportál Japánba, míg hazánk főleg gépjárműveket, általános berendezéseket és autóalkatrészeket importál Japánból.[15] Több mint 181 japán tulajdonú vállalat működik Magyarországon, amelyek hozzávetőleg 27 ezer embert foglalkoztatnak, főleg az autóiparban és az elektronikai szektorban. A kormány mindeddig hét japán vállalattal – köztük a Magyar Suzuki Zrt.-vel – kötött stratégiai együttműködési megállapodást. A turizmus terén is dinamikus növekedés figyelhető meg: 2024-ben közel 36 ezer japán turista érkezett Magyarországra, akik összesen 92 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazai szálláshelyeken, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.[16]
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/pMEtq/1/
A két ország 1869-ben létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2014 óta hatszor járt Japánban, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2013-ban és 2019-ben hivatalos munkalátogatást tett az országban. Japán 1965 óta fogad Magyarországról kutatói ösztöndíjas diákokat, amelynek keretében évente mintegy tíz magyar diák tanulhat az országban a japán kormány ösztöndíjasaként. 1966-tól Magyarország is fogad japán ösztöndíjas diákokat, 2013 óta pedig 100 japán diák kaphatja meg a magyar kormány által létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíjat.[17]
[1] Semans, Ninivaggi és Takahara, 2025
[2] Sim, 2025
[3] Khalil, 2025b
[4] Sim, 2025
[5] Khalil, 2025a
[6] Khalil, 2025b
[7] Semans, Ninivaggi és Takahara, 2025
[8] Khalil, 2025a
[9] Khalil, 2025b
[10] Semans, Ninivaggi és Takahara, 2025
[11] Khalil és Ng, 2025
[12] Ninivaggi, 2025
[13] Takahara, Semans és Ninivaggi, 2025
[14] Makronóm, 2025
[15] Magyarországi Japán Nagykövetség, 2024
[16] Makronóm, 2025
[17] Magyarországi Japán Nagykövetség, 2024
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
