🕳 A 2021-es év az ún. hiánygazdaság jegyében telt, (az a jelenség, amikor kevesebb áru áll rendelkezésre, mint amire kereslet van; a fogalomról korábban részletesen írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján). 2022 küszöbén a legnagyobb kérdés, hogy az áru- és alapanyaghiányok a globális szinten fennmaradnak-e, tovább hajtva az inflációt, és fékezve a gazdasági növekedést.

📊 Az OECD december elején előrejelzést tett közzé, amely a 2022-es év kilátásait elemzi. A nemzetközi szervezet prognózisa alapján a globálisan tapasztalható gazdasági fellendülés a következő évben is folytatódik, de dinamikája lassulhat, és egyre kiegyensúlyozatlanabbá válik a bizonytalanságok – (ezek között: a koronavírus járvány, a korlátozó intézkedések veszélye vagy az inflációs nyomás és az ellátási problémák) – miatt. Így nagyobb különbségek alakulhatnak ki az egyes országok teljesítménye között (gazdaságok eltérő szerkezete okán), valamint a különféle szektorok is eltérő ütemben lábalnak ki a válságból. Az előrejelzések szerint a globális gazdasági növekedés idén 5,6%, 2022-re pedig 4,5% lehet, majd 2023-ban 3,2%-ra mérséklődik, ami közel áll a világjárvány előtti ütemhez.

💸 A 2021 során hiány alakult ki bizonyos nyersanyagok és félkész-termékek esetében, valamint a nemzetközi szállítmányozásban fennakadások voltak tapasztalhatóak. Ez hajtotta az áremelkedést. Az OECD az előrejelzések szerint 2022-ben az árnyomás mérséklődik, ahogy a hiányok fokozatosan enyhülnek, a kapacitás bővül, és egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra. Az OECD becslése szerint az infláció 2021–2022 fordulóján tetőzhetett, majd fokozatos mérséklődés után 2023-ra érheti el a 3% körüli szintet. Ugyanakkor számolni kell annak kockázatával, hogy a folyamatos ellátási zavarok fennmaradnak, amennyiben a vírusfertőzések újabb hullámai alakulnak ki. Ez hosszabban tartó és magasabb inflációs nyomást eredményezhet világszerte.

❗ A következő év során többféle kockázattal kell számolni a nemzetközi szervezet szerint, ezek közé tartozik: a világ országaiban elindított gazdaságösztönző programok gyors kivezetése, a szükséges gazdaságszerkezeti átalakítások elmaradása (infrastruktúrafejlesztés, versenyképesség javítása, zöld fordulat); valamint a kínai gazdaság bővülésének esetleges lassulása – (ingatlanpiaci zavarok és egyes ingatlanfejlesztők pénzügyi labilitása nyomán).

🇭🇺 Az MNB 2021 decemberében megjelent gazdasági előrejelzése (Inflációs jelentés) alapján magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A GDP 2021-ben 6,3–6,5%-kal bővülhet. 2022-ben éves átlagában 4–5%-os növekedés várható. Az infláció 2022-ben még magas lehet a nemzetközi folyamatok eredményeként, 4,7–5,1% körül alakulhat. Majd 2023-tól az inflációs céllal (3% ±1 százalékpont) összhangban stabilizálódhat. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi. A nemzetközi termelési láncok zavarai, valamint az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait. A háztartások fogyasztásának emelkedése folytatódik, amit a jövő évi minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat.

💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#hianygazdasag #inflacio #keresletkinalat #vilag #globalis #COVID19 #gazdasagujranyitasa #2022