Nagy ütést kapott a hazai turizmus a COVID-19-től, de gyorsan felállt a padlóról. Hozzáadott értékben, foglalkoztatásban elérte, sőt meg is haladta a járvány előtti szinteket. A gyors visszapattanást segítették a célzott állami támogatási programok is. A kis- és középvállalkozások meghatározó szerepet játszanak az ágazat dinamikus fejlődésében. Tavaly 2,8%-kal tudták növelni a foglalkoztatotti létszámot és 1%-kal a hozzáadott értéket. A jó teljesítmény és a kedvező trendek fenntartása érdekében ugyanakkor érdemes megtanulni a válság leckéjét, és figyelmet, energiát fordítani az adatalapú pénzügyi tervezésre, a vevőkapcsolatok menedzsmentjére és a szolgáltatásinnovációra.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsszerepet töltenek be mind az Európai Unió, mind Magyarország gazdaságában. Az Európai Bizottság 2025 májusában megjelent éves jelentése szerint 2024-ben az európai uniós vállalkozások 99,8%-a kkv, ezek a cégek a foglalkoztatottak 65,1%-ának adnak munkát és GDP 53,6%-át állítják elő. A Magyarországról szóló országjelentés szerint ugyanebben az időszakban a hazai vállalkozások 99,9%-a kkv, akiknél a magyarországi foglalkoztatottak 70,1%-a dolgozik és akik a magyar GDP 56,8%-át állítják elő. A friss adatokból is látszik, hogy itthon a kkv szektor súlya és így jelentősége is nagyobb, mint átlagosan az Európai Unióban.
A kkv-k könnyebben alkalmazkodnak a változásokhoz, jobban kihasználják a rugalmas munkavégzésben rejlő lehetőségeket, gyorsabban változtatnak tevékenységet, személyre szabottabb és differenciáltabb szolgáltatásokat képesek nyújtani ügyfeleiknek. Ugyanakkor tőkeerőben, likviditásban, hatékonyságban, illetve általában a versenyképességet tekintve gyengébbek, mint a nagyvállalatok. A kkv-k állami támogatása az EU-ban az 1980-as évek közepe óta prioritás, a versenyképesség növelésének és a fenntartható fejlődés biztosításának záloga. 2010 óta Magyarországon is ez a gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillére. A legutóbbi hazai kkv-támogatási program a 2024 novemberében 1410 milliárd forint keretösszeggel indított Demján Sándor Program, amelynek részleteiről nemrég jelent meg nemzetközi összehasonlító elemzés az Oeconomus digitális hasábjain.
Pillanatkép a hazai turisztikai ágazat teljesítményéről
A hazai turizmusban a tavalyi kedvező trend folytatódik az idei első hónapokban, a 2024-es rekordév után 2025 januárja és áprilisa között is dinamikusan növekedett az ágazat, ahogyan arról nemrég az Oeconomus oldalán is beszámoltunk. A belföldi vendégek száma 4,1%-kal, a külföldieké 18%-kal emelkedett a turisztikai szálláshelyeken az év első 4 hónapjában. A 2024-es rekord után 2025 első negyedévében tovább bővült a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma. Négymillió utas vette igénybe a ferihegyi légikikötőt ebben az időszakban, ami 15,5%-os utasforgalom-növekedést jelent éves összehasonlításban. A Magyarországra érkező külföldiek az idei első negyedévben több mint 631 milliárd forintot költöttek nálunk, ami 9,8%-kal meghaladja a tavaly ugyanezen időszakban mért értéket.
A turizmusban utazó kkv-k válság utáni trendjei
Egy 2022-es tanulmány szerint a hoteliparban tevékenykedő európai kkv-k versenyképességi tényezői közül a legmeghatározóbbak a COVID-19 járvány utáni időszakban a pénzügyi, a marketing és az innovációs tényezők. A pandémia Európában átlagosan 1%-kal csökkentette a GDP-t és 2 százalékponttal a foglalkoztatottságot. A gazdasági ágazatok közül a turizmust, azon belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágat károsította a legnagyobb mértékben. (A turizmus gazdasági ágazat a bővebb kategória. A szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást a gazdaságstatisztikai terminológia az „I” nemzetgazdasági ágnak nevezi. Ezek mellett a turizmushoz tartoznak még a vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek.)
A kutatás elsősorban dél- és nyugat-európai szálláshely-szolgáltató kkv-k működését vizsgálja. Megállapítása szerint a válság próbáját kiálló vállalkozások pénzügyi stabilitásának legmeghatározóbb tényezői a pénzügyi adatok folyamatos elemzése, testreszabott indikátorrendszer használata a működés során és az adatalapú döntéshozatal. A vevőkapcsolatok menedzsmentjének újraértelmezésével érhetőek el jobb eredmények a marketing terén. A CRM-et (Customer Relation Management) stratégiai fontosságú területként érdemes kezelnie a vállalkozásoknak. A jövedelemtermelő-képesség, a hosszú távú növekedés záloga pedig az innováció, illetve az innovatív gyakorlatok gyors adaptálása. A felmérés szerint az innováló kkv-k 90%-a a berendezést, bútorzatot, a szolgáltatás során használt termékeket fejleszti, a szolgáltatási folyamatot azonban csak 55%-uk. A versenyelőny megszerzéséhez és megtartásához az utóbbi területre is érdemes lehet többletenergiát fektetni.
A magyarországi vendéglátós kkv-kat vizsgáló 2023-as kutatás szerint a COVID-19 válság nemcsak a vállalkozások jövedelmezőségére és likviditására volt hatással, hanem a tőkeszerkezetre is. A mikro- és kisvállalkozások sajáttőke aránya szignifikánsan csökkent a pandémia előtti időszakhoz képest, vagyis az eladósodás irányába mozdultak el. Viszont a szlovák vendéglátós kkv-kkal összevetésben a magyar vállalkozások még így is nagyobb jövedelemtermelő-képességgel és kisebb hitelállománnyal vették a járvány akadályát.
A pandémia magyarországi gazdasági következményeit elemző 2021-es kutatás szerint a visszaesés mértékében jelentős különbségek figyelhetőek meg nemcsak iparági, ágazati szinten, hanem a vállalkozások mérete és a földrajzi elhelyezkedése vonatkozásában is. A turizmus kapta az egyik legnagyobb ütést a COVID-19-től egész Európában, így Magyarországon is. A tanulmány szerint legsérülékenyebbnek az ágazat kkv-i bizonyultak, amelyek az egyébként legfelkapottabb helyszíneken, így a Balatonnál, a Bük-Sárvár, Sopron-Fertő, Győr-Pannonhalma, Mátra-Bükk régiókban és Debrecen környékén működnek.
Gyors visszapattanás a magyar kkv-k teljesítményében
A KSH adatai alapján 2023-ban összesen 32 336 működő vállalkozás foglalkozott szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással (ennyien tevékenykedtek az „I” nemzetgazdasági ágban). Ezek 99,4%-a, 32 151 vállalkozás kkv, a további 185 pedig nagyvállalat.
A szektor a magyar GDP 2,2%-át termelte meg ebben az évben. A nagyvállalatok 239 milliárd forint, a kkv-k 816 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő. A pandémia jól látható nyomot hagyott az idősoros adatokon. A szektorban működő kkv-k hozzáadott értéke 2020-ban 34%-ot zuhant az előző évhez képest, míg 2023-ra a mélypontban mért 310 milliárd forintos adathoz képest 163%-kal növekedett. Bár ezek nominális értékű adatok, elég gyors visszapattanást mutatnak és a vállalkozások rugalmas reagálásáról tanúskodnak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23715348/
A szektor 165 ezer embernek adott munkát 2023-ban, ezen belül a nagyvállalatok 23 ezernek, a kkv-k 142 ezernek. Az idősoros adatok itt is a COVID-19-ből való gyors felépülés jeleit mutatják. A szektor kkv-i által foglalkoztatottak száma 2020-ban 9%-kal csökkent a megelőző évhez képest, aztán 3 év alatt 20%-kal növekedett. A 2023-as adat 7%-kal magasabb, mint a járvány előtti utolsó évben (2019-ben).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/23715927/
A 2024-es év jelen elemzés szempontjából releváns fejleményeivel kapcsolatban az Európai Bizottság éves kkv riportja szolgál további információkkal. Az országjelentés szerint 2024-ben a turizmusban működő magyar kkv-k 2,8%-kal voltak képesek bővíteni a foglalkoztatotti létszámot, ez a hazai gazdasági ágazatok között a legjobb teljesítmény. Az előállított hozzáadott értéket pedig 1%-kal tudták növelni az előző évhez képest, amivel a hazai ágazatok közül a harmadik legjobb eredményt érték el a digitális gazdaság és a kreatívipar után.
A hazai turizmus, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nagy károkat szenvedett a COVID-19 járvány következtében, de aztán gyorsan ki is jött a gödörből. Túllépett a járvány előtti szinteken és jó ütemben növeli tovább a teljesítményét. A gyors visszapattanást segítették a célzott állami támogatási programok is. A kis- és középvállalkozások meghatározó szerepet játszanak a turizmus dinamikus fejlődésében. Az ágazat kkv-i tavaly 2,8%-kal tudták növelni a foglalkoztatotti létszámot és 1%-kal az előállított hozzáadott értéket. Ugyanakkor az adatalapú pénzügyi tervezésre, a vevőkapcsolatok menedzsmentjére és a szolgáltatásinnovációra érdemes figyelmet és energiát fordítaniuk a kedvező trendek fenntartása érdekében.
