Ideiglenes hatályba lépett 2026. május 1-jével az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény kereskedelmi megállapodása. Ugyan az egyezményt számos politikai és társadalmi vita övezte, az Európai Bizottság részéről mégis többségben voltak a támogató vélemények. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodással megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. Korábbi anyagunkban már beszámoltunk arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az egyezmény, jelen cikkünkben pedig a most hatályba lépett ideiglenes intézkedéseket tekintjük át.
Az Európai Unió 2024. december 6-án politikai megállapodásra jutott a Mercosurral (Dél-amerikai Közös Piac, tagjai Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) egy olyan átfogó partnerségi megállapodás megkötéséről, amely két részből áll: egyrészt a politikai együttműködésről, másrészt pedig a kereskedelmi és beruházási kooperációkról. A Bizottság 2025. szeptember 3-án két párhuzamos, de jogilag különálló eszköz aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatra tett javaslatot:
- az EU – Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), amelynek tárgyát a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem adja;
- az Ideiglenes Kereskedelmi Megállapodás (iTA), amely az EMPA hatálybalépése előtti kereskedelmi és beruházási kötelezettségvállalásokra terjed ki.
Az Európai Tanács 2026. január 9-én mindkét megállapodás aláírásához hozzájárult, majd január 17-én került sor az ünnepélyes aláírásra Paraguayban. Az ideiglenes megállapodás 2026. május 1-jével lépett hatályba. Ez a partnerség a kereskedelem és a beruházás-liberalizációs törekvésekre irányul majd, önálló megállapodásként működve mindaddig, amíg a teljes partnerségi egyezség hatályba nem lép. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás azt hivatott biztosítani, hogy a kitárgyalt kereskedelmi kötelezettségvállalásokból fakadó gazdasági előnyök a lehető leghamarabb megmutatkozzanak.
Az EU és a Mercosur közötti megállapodás ideiglenes része ezáltal egy 27 éves tárgyalási sorozat eredményeként lépett életbe. Az egyezmény révén létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, amely a 27 uniós tagállam mellett négy dél-amerikai országot – Argentínát, Brazíliát, Uruguayt és Paraguayt foglalja magába. A több mint 700 milliós piacot magába foglaló övezet révén a mezőgazdaság, a vegyipar, a gépjárműipar, valamint a gyógyszeripar szereplői vámmentesen vagy vámcsökkentve exportálhatják termékeiket.
Az iTA révén a vámcsökkentett termékek elindulhatnak az országok között, megnyílik az út az új piacok hozzáféréséhez, valamint jobb kereskedelmi feltételeket tesz lehetővé több kulcsfontosságú ágazatban. Ide sorolható a mezőgazdaság, a gépjárműipar, a gyógyszeripar, továbbá a vegyipar is. További rendelkezéseket tartalmaz a beruházáskönnyítés, a szolgáltatások, különösen a digitális és pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő kereskedelme előtt álló akadályok felszámolásában. Kiterjed a közbeszerzésekre, így lehetővé válik az uniós vállalatok számára, hogy részt vegyenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaiban is. Az ideiglenes alkalmazás az EU és a Mercosur közötti szorosabb együttműködést is biztosítani igyekszik az olyan sürgető globális kérdésekben, mint a munkavállalói jogok és az éghajlatváltozás. Reziliensebb és megbízhatóbb ellátási láncokat hozhat létre, amelyek döntő fontosságúak különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok kiszámítható áramlása szempontjából.
A Mercosur-szerződés kapcsán a legtöbb vita a mezőgazdasági termékek vámmentességét érintette. Az európai gazdák, főként a francia, lengyel, ír, osztrák és magyar vállalkozók, joggal tartanak attól, hogy az egyezménybe beépített védelmi mechanizmust nem, vagy csak későn alkalmazzák, emiatt pedig az európai gazdák versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai termékekkel szemben. A védzáradék meghatározza, hogy az EU milyen módon függesztheti fel ideiglenesen a Mercosur-országokból származó mezőgazdasági behozatalra vonatkozó vámkedvezményeket, amennyiben az import kárt okoz az uniós termelőknek. A rendelet már létező uniós védintézkedési eszközökre épül, de gyorsabb eljárásokat és egyszerűbb aktiválási mechanizmusokat vezet be az uniós mezőgazdasági termelők védelmét célzó eljárások megindítására vonatkozóan.
Mindaddig, amíg az állandó jogi keret feltételei nem teljesülnek, a Bizottság kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat az iTA hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre így például vámokat vethet ki, hogy ellensúlyozza, ha az import olyan mértékben növekszik, és/vagy az árak olyan mértékben csökkennek, hogy az megzavarja a helyi termékpiacok működését. Emellett szigorúbb nyomkövetési követelmények vonatkoznak majd a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre, például a marhahúsra, a baromfira, a sertéshúsra, a cukorra, az etanolra, a rizsre, a mézre, a kukoricára és a csemegekukoricára.
A gazdatüntetések hatására az elmúlt hónapokban az egyezményt ellenzők többséget szereztek ahhoz, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé vigyék jogszerűségi vizsgálatra. Amennyiben a Bíróság a megállapodással ellentétes döntést hoz, az egyezményt le kell állítani. Az ellenzők mellett azonban olyan tagállamok is voltak, amelyek sürgették a megállapodás mielőbbi hatályba lépését. Németország és Spanyolország számára azért volt fontos az egyezmény érvényesítése, mert mielőbb új, vámmentes piacokra akartak kilépni termékeikkel. A termékek vámmentes exportja onnantól érvényes és lehetséges, hogy a Mercosur-országokból akár csak egy is ratifikálta és hivatalosan is bejelentette a megállapodást. Brazília, Argentína Uruguay és Paraguay már megtette ezeket a lépéseket, a Mercosur-országok legújabb tagja, Bolívia a tárgyalásokban nem vett részt, viszont várhatóan a következő években csatlakozhat majd az egyezményhez.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
