Magyarország kőolaj tekintetében továbbra is jelentős importra szorul, azonban a háttérben stratégiai munka zajlik a helyzet javítására. Ennek egyik pillére a saját kőolaj kitermelésének bővítése, amely 2023 óta folyamatosan zajlik: a termelés 2024-ben húszéves rekordot döntve elérte az egymillió tonnát, és a 2025-ös éves termelés várhatóan még ezt a szintet is felülmúlja. Ez a növekedés önmagában nem helyettesíti az importot, de jelentősen hozzájárul a külső függőség mérsékléséhez, illetve az ellátásbiztonság erősítéséhez.
Egyre többet termelünk
Magyarországon a kőolaj-kitermelésnek évszázados hagyománya van. Bár az iparág sosem volt képes az ország teljes szükségletét fedezni, az 1980-as évek elején elért, évi több mint 2 millió tonnás csúcsmennyiséget mára szinte lehetetlennek tűnik újra elérni. A kilencvenes évektől kezdve a kitermelés folyamatosan apadt, 2014-ben érte el mélypontját, mindössze 584 ezer tonnával. Ezt követően, 2015-től kezdve a trend megfordult, és a termelés szinte folyamatosan növekedett, amihez a hazai kutatás-termelésbe irányuló intenzív befektetések, valamint az elavult kutak újraélesztése is hozzájárult. Különösen az orosz-ukrán háború kirobbanása után kapott új lendületet a folyamat, mivel az energiabiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése stratégiai prioritássá vált.
A 2015 és 2023 közötti, átlagosan évi 4–5%-os növekedés jelentősen felgyorsult: 2024-ben már 13%-os bővülés volt, és a tervek szerint hasonlóan dinamikus növekedés várható 2025-ben is.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/25722479/
A hazai kőolaj a földrajzi eredet miatt az uráli típusú kőolajtól eltérő, kedvezőbb, „félnehéz” minőségű nyersolaj, ami jobb finomítási paraméterekkel rendelkezik, így a Dunai Finomítóban előállított üzemanyagok minőségét is javítja.
Új olajkutak Pest vármegyében
A modern kutatási programok ma már nemcsak a hagyományos, szénhidrogénben gazdag alföldi és zala-medencei geológiai egységekre fókuszálnak, hanem egyre nagyobb figyelmet szentelnek a közép-magyarországi régiónak is, különösen Pest környékén. Ez a stratégiai terjeszkedés már kézzelfogható eredményeket hozott: a 2022. óta felfedezett új olajmezők, mint a vecsési, turai és halgahévízi is, jelentős részben ennek az új megközelítésnek köszönhetőek.
A térkép itt elérhető: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=15kuWDcv-ZAqYpyr8PCc_VqFwnjncF5g&usp=sharing
A kutatási siker egyik kulcsa, hogy a kőolaj- és földgázkutató cégek, valamint a hőenergiát kereső geotermikus projektek között szoros együttműködés van. Ez a szinergia rendkívül költséghatékony, mivel a Föld mélyének felméréséhez használt ugyanazon adatok, mint például a precíz, 3D-s szeizmikus mérések, mindkét célra felhasználhatók. Egyetlen geológiai felmérés szolgálja egyszerre a szénhidrogén (olaj és gáz) és a geotermikus (hő) energiaforrások megtalálását, így csökkentve a kutatás pénzügyi kockázatát és gyorsítva a feltárás folyamatát. Ezzel a megközelítéssel maximalizálható a hazai mélyfúrási know-how hasznosítása, és hatékonyabban vehető fel a küzdelem az ország energiafüggőségének csökkentéséért.
Az importot nem váltja ki, de javít a föggőségen
A belföldi kőolaj-kitermelés felfutása közvetlen és taktikai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra, melyeket az orosz–ukrán és hasonló hasonló konfliktusok generálnak. Bár a hazai termelés reálisan sosem fogja teljesen felváltani az importot, a függőség mértékének mérséklésében kulcsszerepet játszik. Ez a javulás a számokban is jól látható, ha a belföldi kitermelés és a kőolajtermékek hőértékét az ország éves primer energiafelhasználásához viszonyítjuk. Míg a 2016 és 2023 közötti időszakban ez az arány átlagosan 14% körül mozgott a hazai felhasználásban, addig a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2024-ben ez már 16%-ra emelkedett. Ez a kedvező folyamat tovább gyorsult, hiszen a 2025. első félévi adatok szerint az arány már eléri a 18%-ot.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/25726166/
Ha az energiamérleget csak a kőolajra szűkítjük és a fizikai mennyiséget nézzük, a helyzet valóban némileg árnyaltabb képet mutat, de a javulás itt is megkérdőjelezhetetlen. A 2015-ös adatok szerint a hazai kőolajtermelés mindössze a belföldi felhasználás 9%-át fedezte. Ez volt az egyik mélypont az importfüggőség szempontjából. Az azóta elért kutatási eredményeknek és az új mezők termelésbe állításának köszönhetően azonban 2024-re a hazai kőolaj részaránya a teljes felhasználáson belül ezer tonnában mérve 15,6%-ra emelkedett.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/25728665/
A magyar importfüggőség a kőolaj-ellátás terén továbbra is alapvető kihívás marad, mivel a hazai források volumene messze elmarad az ország teljes fogyasztásától. Éppen ezért a belföldi kőolaj- és földgáztermelés növelése létfontosságú stratégiai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra. A hazai kitermelés felfuttatása nem a teljes függetlenséget célozza, hanem az ellátásbiztonság megerősítését és az importkitettség mérséklését.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
