🔍 Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban az éves alapon mért energiainfláció 2022 januárjában elérte a 27%-os szintet. Az előrejelzések alapján a kedvezőtlen tendencia folytatódhat az előttünk álló hónapokban.
🔭 Miután az elmúlt öt év legalacsonyabb ütemű inflációját (-11%) 2020 májusában mérték, az energiainfláció emelkedésnek indult. Ugyanakkor 2021 februárjáig továbbra is negatív volt a mutató értéke, (-9% és -1% között változott), vagyis az árak csökkenése, illetve korábbinál visszafogottabb mérséklődése volt tapasztalható. 2021 márciusától az energiainfláció pozitív tartományba váltott, és azóta szinte folyamatosan nőtt, 2021 novemberében már 26%-ra gyorsult, 2022 januárjában pedig elérte a 27%-ot.
🔢 Ez a szám azt is jelenti, hogy az energia drágulása 2022 januárjában volt a legmagasabb az ún. harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1997-es, első közzététele óta. A jelenlegi csúcsérték nem egyedi vagy átmeneti áremelkedést mutat, hanem több hónapos folyamat része. Az árnyomás 2021 októbere óta sorozatosan rekordokat dönt. Októberben lépte át a korábbi csúcsértéket, a 2008 júliusi 17%-as szintet.
⛽ Az energiaár összetevőit tekintve a gáz ára ugrott a legnagyobbat 2022 januárjában, közel 41%-kal lett magasabb éves alapon (előző év januárjához képest), míg az előző hónaphoz képest 13,5%-pontos növekedést mértek. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi energiaforrást: az üzemanyag (beleértve a benzin, gázolaj és egyéb üzemanyagok) 26%-kal emelkedett (azonban havi alapon már 2,8%-ponttal csökkent), a villamos energia 24%-kal (3,1 százalékpont) növekedett.
🛢 Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a világjárvány idején az üzemanyagok inflációs rátája változékonyabb volt, mint az elektromos áram és a gáz. A gáz és a villamos energia inflációja 2020 áprilisa és decembere között negatív értékeket vett fel, de alapvetően stabilabb volt, az átlagos árváltozás az időszakban -5% volt a gáz esetében, míg a villamos energiánál -1%. Az üzemanyag 2020 májusában elérte mélypontját (-21%), ami után 2021 novemberében tetőzött +37%-on.
🇪🇺 Az EU-tagállamok közül Belgiumban (67%) és Hollandiában (58%) regisztrálták a legmagasabb energiainflációt 2022 januárjában, ezt követi Litvánia (43%), Észtország (41%) és Görögország (40%). A legkisebb árváltozás Máltán volt (0%) volt, emellett Horvátországban és Portugáliában (12%-12%), és Magyarországon (13%) is a többi európai országhoz mérten visszafogott változást lehetett tapasztalni.
🇭🇺 Hazánk esetében 2013 januárja óta van érvényben a rezsicsökkentés, így a jelenlegi energiaválság okozta árrobbanása nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Emellett az elmúlt hónapokban az európai országok sorban vezették be a magyar példához hasonló, az árak szabályozását célzó intézkedéseket a lakosság védelme érdekében.
💾 Az eredeti cikk itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hianygazdasag-2022/
#inflacio #energiarak #energiaaremelkedes #EU #Magyarország #COVID19 #gazdasag #2022 #hianygazdasag #keresletkinalat #gazdasagujranyitasa
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
