🌎 Egyre nagyobb hangsúlyt kap a világon a hárombetűs befektetési szemlélet, amelyből nem csak a befektetők, de a Föld is profitálhat – OecoGlobus
🌱 A fenntarthatóságot elősegítő környezetvédelmi, társadalmi és etikus vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő (Environmental Social Governance, ESG) befektetések állománya a növekvő kereslet hatására az elmúlt évtizedben dinamikusan növekedett. Az ESG szemlélet azért alakult ki, hogy a fenntarthatóságot célzó vállalatokat támogassa, akik jobbá kívánják tenni a világot valamilyen aspektusban. Az ilyen befektetési lehetőségek legfontosabb céljai, hogy a klímaváltozás ellen és a természeti erőforrások megőrzése mellett álljanak ki, de fontos alapelvnek számít a pénzmosás és korrupció visszaszorítása is, valamint a munkavállalói jogok védelme. 2012 és 2020 között háromszorosára nőtt az ilyen befektetési formában kezelt vagyon a világon, ezzel több mint 40 ezer milliárd dollár értéket elérve.
🧮 Az egyik legelismertebb, ESG befektetéseket osztályozó cég az MSCI, amely a vállalatok fenntarthatóságát értékeli és a tőzsdén jegyzett cégek esetében egy online adatbázisból könnyen lekérdezhető bárki számára. Az MSCI a Moody’s, Standard & Poor’s és a Fitch hitelminősítő cégekhez hasonlóan hét befektetési kategóriába sorolja a vállalatokat különböző, előre meghatározott szempontrendszer alapján. Az AAA minősítés számít a legjobbnak, míg a CCC a legrosszabb, nem ajánlott kategóriának. Az ESG szemlélet iránt egyre növekvő igény erősödésével az elmúlt években jelentős mértékben átformálódott a vállalatok, és különösen a globális nagyvállalatok szemléletmódja. Az ESG nem csak újdonságával, illetve aktualitásával vonta magára a világ figyelmét, hanem a befektetők számára legfontosabb sikermérő mutatójában, a hozamban is felülmúlta a hagyományos pénzügyi termékeket különösen, ha egy évtizedes időtávon történik az összevetés. MSCI World és az MSCI World ESG Leaders indexek teljesítményének 2019 decembere és 2020 májusa közti változásából kiolvasható, hogy míg a hozamcsökkenés 12,2 százalékos volt, addig az ESG kisebb, 10,9 százalékos csökkenést mutatott a pandémia közepette, így jobban viselte a negatív tőkepiaci hatást.
💰 A Bloomberg Intelligence Global elemzése alapján a globális vagyonkezelési piac összértékének harmadát is elérhetik 2025-ben az ESG alapú befektetések. Ennek alapján a várhatóan több mint 140 ezer milliárd dolláros vagyonkezelői piacból 53 ezer milliárd dollárt tehet ki négy év múlva az ESG. A Société Generale francia bank elemzése alapján az új típusú koronavírus közepette a befektetési alapokban lévő pénz 2020-ban meghaladta az 1 600 milliárd dolláros értéket, amely az egy évvel korábbi szinthez képest több, mint 109 százalékos növekedésnek felel meg. Ráadásul a 2017-es értékhez viszonyítva tízszeres emelkedést jelenti. A növekedés ütemének nagysága az ESG-alapokban kezelt vagyon alapján még szembetűnőbb, ha megnézzük, hogy valamennyi befektetési alapban lévő pénz alig 19 százalékkal növekedett a világon 2020 és 2019 között. A Société Generale jelentése említést tesz arról, hogy jelenleg Európán belül található a legtöbb ESG befektetési alap, mivel az elérhető lehetőségek közül több mint 8 százalékos a részesedése, ezzel megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat (1,4 százalékos részesedés), és Ázsiát (0,9 százalékos részesedés) is.
🏡 A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadócég legfrissebb, 2020-as fentarthatósági jelentéssel kapcsolatos felméréséből kiderül, hogy világszinten átlagosan a legnagyobb 100 cég 80 százaléka éves szinten készít és tesz közzé fenntarthatósági jelentést. Földrajzi bontásban az amerikai cégek vezetik a listát, ott átlagosan a cégek 90 százaléka készít ilyen típusú riportot. Ázsiában és a Csendes-óceán régiójában 84, Európában 77, míg a Közel-Keleten és Afrikában átlagosan a cégek 59 százaléka készíti el a fenntarthatósági anyagukat. A KPMG felmérésében 52 országot vizsgáltak, amelyek közül 14 országban a jelentést készítő nagyvállalatok aránya meghaladja a 90 százalékos szintet. Kimagasló helyezést ért el Mexikó és Japán is, mivel mindkét ország esetében valamennyi vizsgált cég készít fenntarthatósággal kapcsolatos jelentést tevékenységéhez kapcsolódóan. Szektor szintű bontásban az látható, hogy szinte valamennyi gazdasági iparágban tevékenykedő nagyvállalat több mint 70 százalékos arányban tesz közzé a témához kapcsolódó anyagot. Egyedüli kivétel a kiskereskedelmi szektor, ahol a felmérés szerint az érintett cégek aránya 67 százalékos szinten áll, miközben az élen a technológiai, média és telekommunikációs iparág áll 84 százalékos értékkel.
🇭🇺 Magyarországon 2021. március 10-én élesedett az Európai Unión belül egy új, fenntarthatóságra fókuszáló szabályozás (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR). Az SFDR-rel összhangban, már 2020 októberében a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) már módosította az alapok nyilvántartási besorolásának kategóriáit, ennek alapján a befektetők egyértelműen beazonosíthatják, melyik alap rendelkezik ESG-minősítéssel. Ezen piaci előrelépést a Magyar Nemzeti Bank is üdvözölte, amely nemrégiben, 2021 július elején hozta nyilvánosságra, hogy zöld monetáris politikai eszköztár-stratégiát hirdet hazánk fenntartható gazdaságának elősegítése érdekében. Idén márciusban ugyanakkor a BAMOSZ adatai alapján alig három befektetési alap büszkélkedhetett az ilyen jellegű minősítéssel, egy-egy alap a Diófa, Erste és Raiffeisen cégeknél. Magyarországon a KPMG felmérése alapján 2020-ban a legnagyobb vállalatok 83 százaléka készített és tett közzé fenntarthatósági jelentést, amely a 2017-es 77 százalékos szinthez képest jelentős javulásnak minősül.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az ábra forrása itt található.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/egy-evtized-alatt-jelentosen-csokkent-a-napelemek-ara/
#Fenntarthatosag #ESG #Jelentes #Kornyezetvedelem #Tarsadalmi #Vallalatiranyitas
