Egy év alatt Trump sikeresen megtörte a bevándorlási válságot

Ahogyan Magyarország a 2015-ös migrációs válság során, az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt jelentősen megerősítette a déli határvédelmét. Ennek köszönhetően Donald Trump második elnöki ciklusa alatt mintegy 90 százalékkal sikerült csökkenteni az illegális határátlépések számát. Az Egyesült Államokat a közép-amerikai országok 2018 óta tartó válságai miatt sújtja nyolc éve rendkívül erős migrációs nyomás. Emellett a déli határkerítés gyorsított ütemű építése is az Egyesült Államokba költözés elmúló lehetősége is fokozta az útrakelők létszámát. 2025-ben a kitelepítések száma azonban elmaradt a célkitűzésektől, és a 2008 óta időszakban a tévhitekkel szemben Barack Obama toloncolta ki ciklusonként a legtöbb bevándorlót.

Trump egyetlen év alatt megtörte a közel egy évtizede tartó migrációs hullámot

Az Egyesült Államokba az évezredforduló és a 2008-as válság között átlagosan havonta 80-90 ezer fő akart bejutni törvénysértő módon. Az ezt követő évtizedben, egészen 2018 közepéig a havi illegális bevándorlók száma egyszer sem lépte át a 100 ezer főt, átlagosan 30 ezer fő körül alakult. Donald Trump első elnökségének második felében igen erős migrációs hullám érte az Egyesült Államokat, a havi bevándorlószám 2019-re a háromszorosára emelkedett. A hirtelen migrációs nyomás mögött a népességszám-robbanás, illetve Közép-Amerika Északi Háromszögének országaiban (Guatemala, Honduras és El Salvador) tapasztalható magas a gyilkossági ráta, a szervezett bűnbandák, a természeti katasztrófák és a szegénység állt. Emellett a Donald Trump által felgyorsított déli határkerítés miatt is vissza nem térő lehetőséget láttak a régió potenciális népvándorlói. A 2017-2019 közötti időszakban a déli szárazföldi határon érkező illegális bevándorlók 45 százaléka ebből a régióból, további 45 százaléka pedig Mexikóból származott. A koronavírus-járványt követően megfigyelhető a tendencia, hogy mérséklődik a határsértők száma. Egyrészt a koronavírust követő újranyitás és egyéb események okozta gazdasági válság elől menekülve sok dél- és közép-amerikai az Egyesült Államok irányába indult. Emellett a lezárások miatt is a felhalmozódott potenciális bevándorló a pandémia elmúltával indult útnak. A havi illegális határsértők 2023-ban ismét átlépték a 200 ezer főt, ezzel megdöntve a 2000-es rekordot. A koronavírus alatt felhalmozódott bevándorlótömeg átérésével csökkenni kezdett a havi bevándorlók száma. A történelmi csúcspontot jelentő 2022-es évben több mint két és fél millió illegális bevándorló érkezett az Egyesült Államokba. Az éves bevándorlóáradat létszáma 2023-ban 1 százalékkal, 2024-ben 35 százalékkal, a tavalyi évben pedig közel 90 százalékkal csökkent. 2025 decemberében mindössze 6500 illegális bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, amely az elmúlt két és fél évtizedben példátlanul alacsony szint. Éves szinten legutóbb 2017-ben érkezett ilyen kevés illegális bevándorló Amerikába az NBC News gyűjtése szerint.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27282324/

Hazánkban hasonló jelenség volt tapasztalható a jogi és fizikai határzár felállításakor a 2015-ös migrációs válság során. 2014-2015-ben több százezer bevándorló kelt át hazánkon, amely hullámot csak a kerítés építésével sikerült megtörni. A magyar határzárra is mintaként tekintő Donald Trump első elnökválasztási kampányának szerves része volt a déli határon a kerítés megépítésének ígérete. A 2017-2021 közötti hivatali ideje alatt ez meg is kezdődött. Trump tervei szerint a 3100 kilométer hosszú határszakasz mentén fogják véglegesíteni 2029-re a kerítést. A megerősített határzár társadalmi megítélése megosztó, számos eltérő közvélemény-kutatást készítenek a témában, mint például a Pew Research felmérése. Míg a republikánus kormánypárti szavazók 85-90 százaléka támogatja, addig a jelenleg ellenzékben levő demokratáknak csupán negyede/ötöde. Így az társadalomnak közel 60 százaléka viszonyul pozitívan a határkerítéshez.

A 2025-ös jelentős visszaesés Donald Trump első hivatali napján hozott elnöki rendeleteinek köszönhető. Ezek keretében országos migrációs vészhelyzetet hirdetett, felfüggesztette a belépési engedélyek kiadását, újrakezdte a déli határzár építését, szövetségi razziákat indított, a még nyílt szakaszon szenzorokat telepített, illetve a katonaság és a nemzeti gárda bevonásával megsokszorozta a járőrök számát. Az Egyesült Államokban jelenleg a különböző becslések szerint 10-35 millió illegális bevándorló tartózkodik, vagyis a 347 millió fős lakosságának 3-10 százaléka. Az ellenőrizetlen migráció a fegyver- és embercsempészet, a drogkereskedelem és a szervezett bűnbandák miatt komoly problémát jelent a világ legnagyobb gazdaságú országának déli és óceánparti államaiban. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy az alacsony hozzáadott értékű álláshelyek jelentős részét a mexikói és egyéb közép- és dél-amerikai országokból törvénysértő módon érkező emberek töltik be, hozzájárulva így az Egyesült Államok gazdasági fejlődéséhez.

Nem tudta még Trump utolérni a kitoloncolások számában Obamát

Az elmúlt hónapban a minneapolisi események miatt ismét a figyelem középpontjába került a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal. Az Egyesült Államokban a tömeges bevándorlás kapcsán megjelenő tanulmányok többnyire a munkaerőpiacra gyakorolt hatással foglalkoznak. Tény, hogy az országban illegálisan tartózkodó emberek az alacsony fizetéssel járó munkák elvégzésével hozzájárulnak az amerikai gazdasági fejlődéséhez, azonban a káros társadalmi következményekről – amelyek súlyossága meghaladja a gazdasági előnyöket – kevés tanulmány foglalkozik. Az USA-ban a legnagyobb illegális bevándorló állománnyal rendelkező városokban kiemelkedő a bűnözési ráta, a migráció okozta társadalmi feszültségek mellett. Második beiktatásakor évi egymillió hazatelepítést tűzött ki célul az amerikai elnök, bár néhányszor a 3-5 millió főt sem tartotta kizártnak. Ehhez képest a tavalyi évben a hazatelepítettek száma nem érte el Trump első ciklusának átlagos 300 ezres mutatóit, és a közhiedelemmel ellentétben Joe Biden elnökségének utolsó évében is több embert toloncolt ki, amiben minden bizonnyal az elnökválasztási verseny is közrejátszott. Bár eltérő adatbázisok más számokat mutatnak, az önkéntes hazatérésekkel együtt 2025-ben maximálisan 600 ezer az országban illegálisan tartózkodó személy hagyta el az Egyesült Államokat, amiből 290 ezret deportálták a hatóságok. A New York Times cikke szerint háromból kettő kitoloncolt embernek bűntetett volt az előélete országos szinten. A fővárosban ennél is nagyobb, közel 85 százalékos volt az arány.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27282733/

Barack Obama 2009-2013 közötti elnöki ciklusa alatt 1,56 millió főt, második hivatali ideje alatt pedig további közel másfél millió főt toloncoltak ki, annak ellenére, hogy az évezredforduló óta ez az időszak tekinthető a migráció által legkevésbé érintett periódusnak. Donald Trump 2017-2021 közötti hivatali ideje alatt további 1,2 millió főt szállítottak vissza a származási országába. Joe Biden alatt a koronavírus-járványnak köszönhetően drasztikusan csökkent a kitoloncolások száma. A demokrata elnök hivatali idejének utolsó évében ismét elérte a hazaszállított emberek létszáma a pandémia előtti szintet. A 2025-ben Trump vezette kormányzat hazatelepítési száma nem tudta meghaladni a Joe Biden elnökségének utolsó évében tapasztalt kitoloncolási számot. A Reagan-kormányzat óta messze Barack Obama deportálta a legtöbb embert elnöki ciklusonként.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27283241/

A belpolitikai váltás egy különös jelensége, hogy rendszerint lecserélik a Belbiztonsági Minisztérium statisztikájában használt szókészletet. Míg demokrata elnökség alatt az inkluzivitás jegyében az illegális bevándorlókat „állampolgársággal nem rendelkező” (noncitizen) és „dokumentálatlan” bevándorlónak (undocumented immigrant) nevezik, addig a republikánus elnökség alatt a hivatalos dokumentumokban is „idegenekként” (alien) hivatkoznak a migránsokra. Ezzel szemben a jogszerű, bírósági határozatok alapján végrehajtott kitoloncolásokat a demokrata vezetés alatt konzekvensen a negatív konnotációval is bíró deportálásnak nevezik. A republikánus kormányzat alatt számos hivatalos kimutatásban „hazatelepítés” (depatriation) szóval utalnak a kitoloncolásra.