💰 Az Eurostat adatai szerint az eurózóna háztartásainak megtakarítási rátája a 2020-as év harmadik negyedévben mért 17,3 százalékos szintről a negyedik negyedévre 19,8 százalékra emelkedett. Az adat érdekessége az, hogy az idősör 1999-es kezdete óta ez a második legmagasabb érték – a legnagyobb mutatót 2020. második negyedévében mérték, amikor az 25 százalékon állt. Ezzel egy időben 2020 negyedik negyedévére az eurózóna háztartási beruházási rátái 8,7%-ról 9,1%-ra emelkedtek. Ez a mutató is magas, egészen pontosan 2011 óta a legmagasabb.

⬆ Abban az esetben, ha a jelenség hátterét szeretnénk megérteni, akkor arra kell rámutatnunk, hogy a háztartások fogyasztása nagyobb ütemben (-3,7%) csökkent, mint azok bruttó rendelkezésre álló jövedelme (-0,8%). A beruházási ráta növekedését pedig a bruttó állóeszköz-felhalmozás 3 százalékos növekedése magyarázza. Ha tagállami szintű adatokat szeretnénk ismertetni, akkor a tagállami mintázatok megfigyelése érdekében érdemes lehet a 2020-as év előtti mutatókat is tanulmányozni. Magyarországon a háztartások megtakarítási rátája 2019-es adatok szerint nagyjából 11 százalék volt, ugyanez a mutató Csehországban 12,4 százalékot, Szlovákiában 10,2 százalékot, míg Lengyelországban 3,6 százalékot ért el. A lengyel mutató ezzel, Görögország és Ciprus ideiglenes értékeitől eltekintve, a legalacsonyabb volt az EU-s tagországok között. A legmagasabb arányt pedig Németország esetében figyelhettük meg 18,4 százalékos értékkel. Az Eurostat legfrissebb (2020. harmadik negyedév) adatai szerint a legkisebb nem ideiglenes adatot Spanyolország produkálta 4,81 százalékkal, míg a legmagasabbat Írország közel 21,5 százalékkal. A V4-es országok esetében a mutatók a következőképpen alakultak: Csehország 15,3 százalék; Lengyelország 5,4 százalék; Magyarország 15,0 százalék; Szlovákia 5,0 százalék.

🇭🇺 Ezek az adatok jó alapot teremthetnek arra, hogy megértsük az új típusú koronavírus járvány idején megfigyelhető megtakarítási viselkedést. Az már az MNB 2020-ra vonatkozó adataiból is jól látható, hogy a magyar lakosság jól vizsgázott, ugyanis a fogyasztás helyett a váratlan helyzetekre való felkészülést, tehát a tartalékolást választotta. A háztartások pénzügyi vagyona a tavalyi év végére átlépte a 66 000 milliárd forintot, amely 9 százalékos állomány növekedést, és 8,4 százalékos pénzügyi vagyon emelkedést takar. Ahogyan arra az MNB felhívta a figyelmet 100 új megtakarított forintból 37 forint a folyószámlákon, 26 állampapírban, 16 pedig készpénzben kötött ki.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

#haztartasok #megtakaritasok #koronavirus #eu #v4 #magyarorszag