A magyar külkereskedelem 2026 első félévében változó teljesítményt nyújtott: az év eleji gyengébb hónapokat követően a tavasz végére ismét élénkülni kezdett az export, miközben az import is erősödött. A külkereskedelmi mérleg összességében továbbra is aktív maradt, ugyanakkor az egyenleg alakulását jelentős havi ingadozások jellemezték. Az első hat hónap folyamatai jól tükrözik a külső kereslet változásait és a hazai gazdaság alkalmazkodását a nemzetközi piaci környezethez. A féléves adatok alapján a magyar külkereskedelem stabil alapokon áll, de a második félév teljesítményét továbbra is a nemzetközi gazdasági folyamatok határozhatják meg. Rövid áttekintésünkben a magyar külkereskedelem első féléves eredményei mellett a V4 országok adataira is kitérünk.
A magyar külkereskedelem 2025-ben összességében stabil teljesítményt nyújtott, mindazonáltal az eredményekre jelentős hatással voltak a tavalyi év során a vegyes tendenciák, valamint a világgazdasági környezet. 2025 első félévében az export euróban számított értéke 1,7%-kal, az importé 0,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a termék-külkereskedelmi többlet 6,9 milliárd euróra emelkedett. A pozitív egyenleghez elsősorban a gépek és szállítóeszközök exportja, valamint a szolgáltatás-külkereskedelem jelentős aktívuma járult hozzá. Ugyanakkor az exportorientált ipari termelés gyengélkedése és a beruházások visszaesése mérsékelte a külkereskedelem gazdasági növekedéshez való hozzájárulását. Magyarország külkereskedelmének legfontosabb partnere továbbra is az Európai Unió maradt, miközben az unión kívüli piacok szerepe fokozatosan erősödött.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29836280
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29836334
A 2026-os év eddig ismert adatai alapján felemás képet láthatunk a külkereskedelem tekintetében: az év kezdetén az export-import adatok gyengébb képet mutattak, mint az előző évben, majd tavasztól kezdődhetett erősödés a számokban. Januárban az export volumene közel 10%-kal esett vissza az előző év azonos időszakának eredményéhez képest. Ezzel szemben az import növekedést mutatott, így a külkereskedelmi egyenleg is hasonlóan kedvezőtlen értéket könyvelhetett el, mint a kivitel. A következő két hónapban, februárban és márciusban bár értékében (euróban számolva) nőtt az export, de az előző év azonos időszakaihoz képest februárban csak 0,2 százalékponttal emelkedett, márciusban pedig 6,2 százalékponttal csökkent a kivitel. Az áprilisi és májusi adatok hasonló tendenciát mutatnak, a negyedik hónapban 2,4 százalékponttal kevesebb, májusban pedig 3,5 százalékponttal volt kisebb az export aránya, mint 2025 azonos időszakában. Az import oldalon márciusban és áprilisban több, mint 11 százalékponttal volt magasabb a behozatal értéke, mint egy évvel korábban, májusban 1 százalékponttal csökkent a 2025. májusi értékhez képest. A nyár első hónapjában – júniusban – a kivitel értéke 14 944 millió eurót ért el, a behozatal pedig 13 639 millió euró volt. A hatodik havi eredmények így az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest az export oldalon 8,7%-kal, míg az importén 6,5%-kal mutattak többet.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29836376
Az export gyengesége az év első felében – főként a 2026-os év első hónapjaiban – a gépek és szállítóeszközök kivitelének visszaesése miatt volt jelentős. Az import gyorsulásának ellenére a külkereskedelmi egyenleg továbbra is pozitív, de a 2025 első felénél látottnál jóval kisebb többletet mutat. Az árukülkereskedelemmel szemben a szolgáltatások külkereskedelme továbbra is erős tudott maradni: a 2026-os első negyedévben mintegy 2,46 milliárd euró aktívum keletkezett ezen az oldalon, ami meghaladta az egy évvel korábbi eredményt. Javulás a júniusi adatokban látható, amely mögött a gépek és szállítóeszközök exportvolumenében beálló 15%-os emelkedés, valamint az importvolumen 9,6%-os bővülése áll. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport forgalomváltozása a kiviteli oldalon 8,5 százalékponttal erősítette a teljes export, a behozatalban 4,5 százalékponttal járult hozzá a teljes import volumennövekedéséhez. Ugyancsak növekedés látható a júniusi adatoknál a feldolgozott termékek körében: itt az exportvolumen 3,2%-kal, az import 8,6%-kal emelkedett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/29836422
Összességében a 2026-os év első féléve gyengébb teljesítményt hozott a magyar árukülkereskedelemben, mint az előző év azonos időszaka. A tavasz folyamán ugyan már elkezdődött egyfajta stabilizálódás, de a kivitel visszafogottsága és az import gyorsabb bővülése miatt a külkereskedelmi többlet számottevően csökkent. Az adatok javulása a júniusi adatokban már látható, ugyanakkor az idei év első félévében a kivitel volumene 2,1%-kal csökkent, a behozatalé pedig 6,6%-kal nőtt. Az első félév termék-külkereskedelmi mérlege 705 millió euróval romlott, a teljes többlet 5405 millió eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 1,7%-kal nőtt, a behozatalban 5,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A cserearány 7,2%-kal javult. A forint az euróhoz képest 8,0%-kal, a dollárhoz viszonyítva 14%-kal erősödött.
A magyar eredmények a V4-es összehasonlítás szempontjából is mutatnak érdekességeket. Míg Lengyelország teljesítménye a legkiegyensúlyozottabb a visegrádi országok összevetésében, addig Csehország megmaradt erős exportőri pozíciójában, Szlovákia pedig – Magyarországhoz hasonlóan – nagyobb mértékben érezte meg a feldolgozóipari lassulást.
Lengyelországban 2026 január és április között az export 3,3%-kal, az import 2,9%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg továbbra is negatív, viszont sikerült csökkenteni a hiányt az előző évhez képest. A lengyel stabilitásra nagy hatással van az export diverzifikáltsága, így kevésbé függ egyetlen iparágtól, szemben a magyar vagy a szlovák példákkal.
Csehország 2026-ban is a régió egyik legerősebb exportőre. Az áruexport magas szinten maradt az idei év első felében is, a folyó fizetési mérleg áruk és szolgáltatások egyenlege az év első hónapjaiban is végig jelentős többletet mutattak. A cseh gazdaság ugyan érzékeli a német ipar lassulását, de az export versenyképessége továbbra is erős.
Szlovákia teljesítménye vegyes képest mutat. Januárban az EU-ba irányuló szlovák export mértéke még kis mértékben nőtt (hozzávetőlegesen 1%-kal), miközben az import közel 11%-kal emelkedett. Az EU-val szemben továbbra is jelentős aktívum keletkezett, de a harmadik országokkal folytatott kereskedelem hiánya ezt nagyrészt ellensúlyozta. Az autóipari és gépipari kitettség miatt Szlovákia érzékenyebb maradt a külső kereslet lassulására.
A V4 országok külkereskedelmi teljesítményére hasonló külső tényezők eltérő módon hatottak. A német autóipar visszafogott teljesítménye, az európai autópiac lassulása, az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a kínai verseny erősödése az elektromos járművek piacán mind-mind hatással voltak a tapasztalható eredményekre. A negatív tényezők ellenére Lengyelország nagyobb belső piaca és diverzifikált export szerkezete miatt ellenállóbb, valamint Csehország is meg tudta őrizni versenyképes exportőri pozícióját, stabil többlettel. Szlovákia és Magyarország az autóipari koncentráció miatt érzékenyebb a külső keresleti ingadozásokra.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
