Az Európai Unió statisztikai hivatala a közelmúltban publikálta a legfrissebb demográfiai adatait. Bár az EU lakosságszáma emelkedett, számos tagállam esetében ez nem a természetes szaporodásnak, hanem a bevándorlásnak köszönhető. A legtöbb tagországban csökken a fiatalok száma, viszont ezzel párhuzamosan nő a 60 év felettiek aránya. Ennek köszönhetően nő a medián életkor, ami 2025-ben uniós szinten már 44,9 év volt.
Az Európai Unió lakosságszámának alakulása
Az Európai Unió lakosságszáma közel 1 millió fővel emelkedett egy év alatt, így 2025. január 1-jén összesen 451 millió fő élt az EU területén. A legnépesebb öt tagállamban (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország) él az uniós lakosság 66 százaléka. Tágabb időintervallumban vizsgálva, az Unió lakossága 2005-2025 között, azaz 20 év alatt, 16 millió fővel gyarapodott, a legnagyobb mértékben Luxemburg, Málta, Ciprus és Írország lakosságszáma nőtt. Abszolút értékben Franciaországban és Spanyolországban nőtt a lakosságszám, mindkét országban 6 millió fős volt a gyarapodás. Míg 19 tagállam esetében pozitív volt a tendencia, 8 tagállamban csökkent a népesség. Lettországban 20 év alatt 17 százalékkal, Bulgáriában 16, Litvániában 14, Romániában 11, Horvátországban 10 százalékkal csökkent a népesség. Ezen országok esetében volt a legnagyobb mértékű a lakosságszám-csökkenés, Magyarországon 20 év alatt 6 százalékkal csökkent a népesség száma. Abszolút értékben Romániában és Lengyelországban esett vissza a népességszám, mindkét ország esetében 2 millió fővel.
A 2025. január 1-jei állapot szerint az EU-ban 4,2 százalékkal több nő élt, mint férfi, azaz 100 férfire 104,2 nő jutott. A két szélsőség Lettország és a Málta: az előbbiben 15,6 százalékkal több nő élt, míg Máltán éppen ellenkezőleg, 12 százalékkal kevesebb nő élt az országban, mint férfi. Magyarországon is a nők voltak többségben, 7,1 százalékkal haladták meg a férfiak számát.
Mekkora szerepet játszik a vándorlás?
Érdemes azonban a számok mögé nézni: egy ország lakosságszámát a születések, a halálozások száma és a vándorlási egyenleg határozza meg. Ha az abszolút értékben két legnagyobb lakosságszám-növekedést mutató ország esetében megvizsgáljuk a születések és a halálozások egyenlegét, akkor Spanyolországban a természetes szaporodás 20 év alatt 167 ezer fő volt, míg Franciaországban 4,1 millió fő. Azaz Spanyolország esetében a 6 millió fős népességszám-növekedés alapvetően a bevándorlás számlájára írható, hiszen 2015 óta – egyetlen év kivételével – már nem természetes szaporodásról, hanem fogyásról beszélhetünk, ugyanis a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Bár Franciaország esetében a születések száma még meghaladja a halálozások számát, de fokozatosan csökkenő mértékben, így a 6 milliós növekedés egy része itt is a bevándorlásnak köszönhető.
Ahol a legnagyobb az abszolút értékben vett népességcsökkenés, ott magas a természetes fogyás értéke, de tovább nehezíti a helyzetet az elvándorlás. Lengyelországban 2013 óta haladja meg a halálozások száma a születések számát, a természetes fogyás 20 év alatt megközelítette a 740 ezer főt, de magas az elvándorlás mértéke is. Románia esetében sem jobb a helyzet, magas a természetes fogyás mutatója (1,3 millió fő), de jelentős az elvándorlás is. Lengyelország esetében 20 év alatt 3,7 millió, Románia esetében 3,6 millió fő vándorolt el a hivatalos statisztikai adatok szerint.
Magyarországon 20 év alatt a természetes fogyás értéke megközelítette a 830 ezer főt. Romániához hasonlóan a halálozások száma az elmúlt két évtizedben végig meghaladta a születések számát. Az elvándorlás hazánkban lakosságszám-arányosan alacsonyabb értéket mutat, mint Romániában vagy Lengyelországban, de 20 év alatt így is meghaladta a 731 ezer főt.
Ha uniós szinten vizsgáljuk a helyzetet, akkor 20 év alatt közel 6 millió fő volt a természetes fogyás értéke, azaz bevándorlás kellett ahhoz, hogy az EU népességszáma ne csökkenjen, hanem növekedjen.
Az alábbi ábrán tagországi bontásban látható, hogy 20 év alatt mennyivel csökkent vagy nőtt a lakosságszám a természetes szaporodásnak, vagy éppen a fogyásnak köszönhetően, azaz az élveszületések és a halálozások különbözete mekkora volt a vizsgált időszakban. Emellett az ábrán szerepel a lakosságszám-növekedés is, azaz a vándorlási egyenleggel kiegészített mutató. Egyes országok esetében nem kiugróan magas a két szám közötti különbség, de azon tagállamokban, ahol vagy a bevándorlás, vagy az elvándorlás jelentős mértékű, szignifikáns a két mutató közötti különbség. Különösen szembeötlő az eltérés Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében. Németországban és Olaszországban a bevándorlók nélkül jelentős mértékű lenne a népességszám csökkenése, míg Spanyolországban és Franciaországban – ahogy a cikkben már említettük – a népességszám növekedése a bevándorlóknak is köszönhető. Azokban a tagállamokban, ahol a lakosságszám-növekedés alacsonyabb értéken áll, mint a természetes szaporodás vagy fogyás mutatója, az elvándorlás olyan mértékű, hogy szignifikáns módon hat a népességszámra. Az ábrán ez Lengyelország és Románia esetében nagyon szembeötlő, de Bulgária, Lettország, Litvánia, Horvátország, Görögország példáján is nyomon követhető.
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/wcyPU/1/
Egyre kevesebb a fiatal, nő a szépkorúak aránya
20 év alatt uniós szinten csökkent a 15 év alattiak aránya, alig néhány olyan ország van, ahol ez a mutató stagnált: Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Szlovénia. 2005-ban az unió lakosságának 16 százaléka volt 15 évesnél fiatalabb, addig 2025-re ez 14,4 százalékra esett vissza. Magyarországon hasonlóképpen alakulnak a 15 év alatti népesség mutatói, annyi különbséggel, hogy a csökkenés nem egyenletes, 2005-2013 között volt egy jelentősebb visszaesés, majd 2015-re némileg javult ez a mutató, 2024-ig stagnált, majd újra negatív irányba fordult. Magyarországon a 15 évnél fiatalabbak aránya 2025-ben 14,3 százalék volt.
Ebben a mutatóban is vannak szélsőséges értékek, Írországban a legmagasabb a 15 év alattiak aránya, eléri a 19 százalékot, míg Olaszországban alig 12 százalék.
Míg a fiatalok aránya csökken, az időseké növekszik. Míg 2005-ben a 65-79 év közötti korosztály aránya uniós szinten 12,7 százalék volt, 2025-re az az arány 15,8 százalékra emelkedett. A 80 év felettiek aránya a vizsgált 20 év alatt 3,9 százalékról 6,2 százalékra emelkedett. Önmagában a 65-79 év közötti korosztály aránya meghaladja a 15 év alattiak arányát az EU-ban, de a 80 év felettiekkel együtt már 7,6 százalékponttal magasabb a 65 év felettiek aránya. Az Európai Unióban a lakosság 22 százaléka, azaz minden negyedik lakos 65 év feletti. Magyarországon a 65 év felettiek aránya 20,4 százalék.
Aggasztóan nő a medián életkor
A fiatalok csökkenő, az idősebb generációk növekvő arányának köszönhetően nő a medián életkor az EU-ban. 2025-ben ez a mutató 44,9 év volt, azaz az Unió lakosainak a fele fiatalabb volt ennél, a másik fele idősebb. A férfiak medián életkora némileg alacsonyabb volt (43,3 év), míg a nőké magasabb (46,5 év). 2005-ben ez a mutató még csak 39,6 év volt, 20 év alatt 5,3 évvel emelkedett.
A medián életkor Olaszországban volt a legmagasabb, 49,1 év, míg Máltán a legalacsonyabb, 40 év. Magyarországon alig marad el az uniós átlagtól, a 2005-ös 38,9-es mutatóról 2025-re 44,8 évre emelkedett.
Az alábbi ábrán tagországi bontásban látható a medián életkor emelkedése 2005-2025 között.
Az ábra itt hivatkozható: https://datawrapper.dwcdn.net/5fh11/1/
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
Összegzés
Az Európai Unió statisztikai hivatala publikálta a legfrissebb demográfiai adatait. Bár az EU lakosságszáma emelkedett, számos tagállam esetében ez nem a természetes szaporodásnak, hanem a bevándorlásnak köszönhető. A legtöbb tagországban csökken a fiatalok száma, viszont ezzel párhuzamosan nő a 60 év felettiek aránya. Ennek köszönhetően nő a medián életkor, ami 2025-ben uniós szinten 44,9 év volt.
