Napjainkban egyre inkább szembesülünk az öregedő társadalmak jelentette kihívásokkal. Tanulmányok, cikkek sokasága hívja fel a figyelmet azokra a demográfiai folyamatokra, melyek a népesség idősödéséhez vezetnek, illetve az ezekkel összefüggésben jelentkező össztársadalmi feladatokra. Ugyanakkor a kihívások mellett számos lehetőség is megjelent. Cikksorozatunkban Magyarország mint egészségturisztikai desztináció esélyeit vizsgáljuk az aktív idősödés támogatásában.
Az elöregedés világméretű kihívás
Japán az elsők között szembesült a társadalom elöregedésével, mára a demográfiai szakadék szélén áll. A felkelő nap országában 2024-ben a termékenységi ráta 1,15-es szintet ért el, előzetes becslések szerint 2025-re 1,14-re csökkent. A teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy ha az adott év tendenciái állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Vagyis a 2024-es mutatók alapján egy japán nő legjobb esetben egy gyermeket vállal.
Japánban a várható élettartam az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt, a japánok közel harmada már 65 éves vagy idősebb. A 15 év alattiak száma viszont rekordalacsony, alig több, mint 10 százalék a teljes népességen belül. Napjainkban óránként közel 100 fővel csökken a népesség száma. Népesség-előreszámítások szerint a japán népesség, amely 2012-ben 128 millió fővel tetőzött, 100 éven belül akár 50 millió alá csökkenhet, ami nagyjából az 1910-es szintnek felel meg.
Japán érzékletes példa az elöregedő társadalomra, de a világ számos országa szembesül ezzel a kihívással. Az elmúlt 50 év során a 65 éves és idősebb lakosság aránya az OECD-országokban átlagosan megduplázódott: az 1960-as kevesebb mint 9 százalékról 2023-ra 18,5 százalékra emelkedett. A tagországokban 2023-ban több mint 252 millió ember volt 65 éves vagy annál idősebb, köztük több mint 67 millió legalább 80 éves. A 65 éves és idősebb lakosság arányának növekedése szignifikáns, de ez a növekedés különösen gyors volt a legidősebb korcsoport – a 80 éves és idősebbek – körében. 2023 és 2050 között az 80 éven felüliek aránya az OECD-országokban várhatóan megduplázódik: 4,9 százalékról 9,6 százalékra nő. 2050-re ezeknek az országoknak közel a felében (18-ban) a lakosság legalább tizedét 80 éves vagy annál idősebb személyek alkothatják.
Ha vizsgálódásunkat az Európai Unióra szűkítjük, a helyzet ott sem jobb. Míg korábban a „vén Európa” elnevezés kontinensünket az Újvilággal, azaz Amerikával állította szembe, mára ez a kifejezés egyre inkább a demográfiai folyamatokat tükrözi. Ha Európa nem vigyáz, akkor alig két évtizeden belül ugyanott tart majd, ahol most Japán. Az Európai Unióban a teljes termékenységi arányszám 2023-ban (legutolsó adat) 1,38 volt, de a tendencia a japánhoz hasonló, folyamatos a csökkenés. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 20 év alatt közel 6 millió fő volt a természetes fogyás, azaz bevándorlás kellett ahhoz, hogy az EU népességszáma ne csökkenjen, hanem növekedjen. De nemcsak a halálozások száma haladja meg a születések számát, egyéb mutatók is jelzésértékűek. Napjainkban az Európai Unió minden ötödik lakosa 65 év feletti, számuk meghaladja a 15 év alattiakét. A fiatalok csökkenő, az idősebb generációk növekvő arányának köszönhetően nő a medián életkor az EU-ban. 2025-ben ez a mutató 44,9 év volt, azaz az Unió lakosainak a fele fiatalabb volt ennél, a másik fele idősebb.
Az idősödés egészségügyi kihívásai
A kor előrehaladtával megjelennek a nem fertőző krónikus megbetegedések, melyek rontanak az életminőségen, akadályozzák a munkavállalást, jelentős anyagi terhet rónak mind az érintettekre, mind az ellátórendszerekre. Társadalmi és egyéni érdek , hogy ne csak a születéskor várható élettartam növekedjen, de azon belül az egészségben eltöltött évek száma is.
Az elmúlt évtizedekben az összes OECD-országban jelentősen nőtt a 65 éves korúak várható élettartama. Ez a növekedés az elmúlt 10 évben lassult, ami részben a COVID-járványnak tudható be, másrészt a szívbetegségek és a stroke visszaszorításának üteme lassult. Az OECD-országokban a 60 éves korban várható egészséges életévek száma 2021-ben a nők esetében 18,3, a férfiak esetében pedig 16,2 év volt. Az egyes tagországokban azonban jelentős eltérések mutatkoznak az átlagtól.
Az OECD-tagországokban a keringési rendszer betegségei és a rák a két vezető halálok, amelyek az összes haláleset csaknem felét teszik ki. A nem fertőző krónikus megbetegedések – mint az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség – egyre fiatalabb korban jelentkeznek, és alapvetően életmódbeli problémákra vezethetőek vissza. Az OECD-országokban a 45 év feletti, egészségügyi alapellátásban részesülők 82 százaléka számolt be legalább egy krónikus betegségről, 52 százaléka pedig kettőről vagy többről.
2022-ben az OECD-országokban a 65 év felettiek valamivel több mint egyötöde volt korlátozott a mindennapi tevékenységeinek elvégzésében. Ez a korlátozottság a mérsékelttől a súlyosig terjedt.
A demencia a népesség elöregedésével járó egyik legfőbb globális kihívás. Az ebbe a csoportba tartozó betegségek az érintett személy funkcionális képességeinek és társadalmi kapcsolataik fokozatos romlását eredményezi. Jelenleg nincs rá gyógymód, a betegség lefolyását módosító kezelések pedig csupán lassítják a betegség előrehaladását. Az országok elöregedésével a demenciával élők száma várhatóan szintén növekedni fog. 2023-ban az OECD-tagországokban ezer 65 év felettire átlagosan 61 demenciával élő személy jutott, de Japánban ez a mutató már elérte a 122 főt.
Vizsgálódásunkat az Európai Unióra szűkítve, az Eurostat adatai alapján 2024-ben a születéskor várható egészséges életévek száma a nők esetében 65,5 év, a férfiak esetében pedig 64,8 év volt, ami 0,7 év különbséget jelent a nemek között. A várható élettartam 2024-ben a nők esetében 84,1 év, a férfiak esetében pedig 78,9 év volt, ami 5,2 év különbséget jelent. Mivel a nemek közötti különbség az egészséges életévek tekintetében lényegesen kisebb volt, mint az általános várható élettartam esetében, a nők várható élettartamának többletéből a legtöbbet úgy élik le, hogy korlátozottak a mindennapi tevékenységeik elvégzésében. A férfiak valamivel rövidebb életük nagyobb hányadát tölthetik úgy, hogy nem korlátozottak a mindennapi tevékenységeinek elvégzésében.
Forrás: https://datawrapper.dwcdn.net/kcar4/1/
A szív- és érrendszeri megbetegedések az EU-ban is a vezető halálokok közé tartoznak, 2023-ban az összes haláleset közel egyharmadát (32,8%) tették ki. A második leggyakoribb halálok a rák volt (23,9%).
Az elhízás komoly közegészségügyi probléma, mivel jelentősen növeli a krónikus betegségek – például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegségek és bizonyos rákos megbetegedések – kialakulásának kockázatát. Emellett egyes esetekben az elhízás számos pszichológiai problémával is összefüggésbe hozható. 2022-ben a 65-74 év közötti uniós állampolgárok 63,6 százaléka küzdött túlsúllyal vagy elhízással.
A mozgásszervi betegségek a krónikus fájdalom, a fogyatékosság és az életminőség romlásának fő okai Európában és világszerte. Az életkorral összefüggő mozgásszervi betegségek közel 150 millió főt érintenek, azaz minden harmadik uniós lakos tapasztalt már valamilyen mozgásszervi problémát. A leggyakoribb panaszok a hátfájás, az ízületi betegségek és az oszteoporózis. A betegség előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával egyértelműen növekszik, az ízületi betegségek a 65 éven felüliek felét érintik.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
Összegzés
A demográfia folyamatok miatt elöregedő társadalmakban élünk. A leggyakoribb krónikus megbetegedések az életmóddal összefüggő betegségek. Bár ezek egyre fiatalabb korban jelentkeznek, az életkor előrehaladtával gyakoriságuk növekszik. Az elöregedő társadalmakban az egészségügyi ellátórendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, ezzel párhuzamosan nőnek az egészségügyre fordított költségvetési kiadások is. Mindez össztársadalmi szinten jelent komoly kihívást, de az is nagyon fontos, hogy felismerjük az ebben a helyzetben rejlő lehetőségeket. Magyarország rendelkezik olyan természeti adottságokkal és felhalmozott tudással, hogy kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.
