Categories
OecoGlobus

A termékek több mint negyedére kedvezményes áfakulcs érvényes Magyarországon

❓ A bevételsemleges csökkentett áfakulcs azt a szintet jelenti, amire a kedvezményes adókulcsok eltörlése mellett az általános adómértéket lehetne csökkenteni, azonos állami bevételt elérve és a háztartások és vállalatok változatlan fogyasztási szerkezetét feltételezve. Uniós szinten ehhez átlagosan 7 százalékponttal lehetne csökkenteni a fogyasztást terhelő forgalmi adót; legnagyobb mértékben Görögországban (13%), míg legkisebbel Észtországban (2%). Magyarországon 8 százalékponttal lehetne csökkenteni az áfakulcsot. A mutató a forgalmiadó bevétel és a fogyasztási adatok összértékének hányadosával számítható ki. A pontos becslés erős feltételezéseken alapszik és megnehezíti, hogy az Európai Bizottság adatbázisában a fogyasztást terhelő adók termékkategóriák szerint vannak csoportosítva (CPA – classification of products by acticity kategóriákba, mivel a kedvezményes kulcsokat is ezek szerint alkalmazzák) ami nem összevethető a COICOP kategóriákba (classification of individual consumption by purpose) sorolt aggregált fogyasztási adatokkal.

📊 Az infografika első ábrája azt mutatja, hogy a fogyasztás összértékének mekkora hányadára alkalmaztak kedvezményes adókulcsokat. A második ábra a bevételsemleges csökkentett és az eredetileg alkalmazott áfakulcsokat jeleníti meg. Az adatok alapján hazánkban a fogyasztás 27 százalékára valamelyik kedvezményes áfakulcsot alkalmazzák. Az adatok szerint az EU-ban átlagosan az adóalap 71 százaléka az általános forgalmiadó kulccsal volt terhelve, de ebben nagy szórás van a tagállamok között: míg Spanyolországban csupán 47%, addig Bulgáriában 97%. Az áfa, másnéven hozzáadott érték adó (VAT – value-added tax), vagyis a termelés egyes fázisaiban előállított értéket terhelő illeték az egész európai integrációs szervezetben átlagosan az állami bevételek 17,5%-ért felelős.

📈 A vállalatok számára az adómegfelelés gyakran szakértők bevonását és többletköltségeket jelent. Az Európai Unióban ez a többletköltség átlagosan az adózás előtti eredmény 4%-át teszi ki, de jellemzően a kis- és középvállalkozások esetében magasabb. Bár a digitalizáció az elektromos számlavezetés és automatizált adóbevallás révén nagyban egyszerűsítette a folyamatot, jelentős kezdeti és beüzemelési költségekkel jár, ami csökkenti az átállás hasznát. Az EU-s irányelvek szerint a tagállamok az általános mérték mellett alkalmaznak 5-15 % közötti kedvezményes adókulcsokat is, bizonyos termékkörök pedig forgalmiadó mentesek. Az empirikus adatok alapján az alkalmazott adókulcsok száma és a vállalati adómegfelelés költsége között erős pozitív korreláció (azaz szoros kapcsolat) áll fenn, a bonyolultabb adminisztráció miatt. Ez különösen igaz a nemzetközi kereskedelembe jobban bevont országok esetében (mint például Hazánk). Az Európai Bizottság 2020-as jelentése szerint például Svédországban éves szinten 500 millió svéd korona többletkiadást jelent a diverzifikált adókulcsok okozta adminisztráció. A tagországok közül Dániában és Bulgáriában a legkevesebb (minimálisan előírt), számszerint egy termékkörre vonatkozik a kedvezményes forgalmiadó mérték, míg a legtöbbre Olaszországban, ahol 35 termékcsoportra. Magyarországon 12 termékkörre alkalmazzák a kedvezményes adókulcsokat.

📖 A kedvezményes fogyasztási illetékek célja amellett, hogy az alap árucikkek terhének csökkentésével megkönnyítsék az alacsonyabb keresetűek megélhetését (ők jövedelmük nagyobb részét költik az alapszükségletek fedezésére) az, hogy bizonyos társadalmilag pozitív megtérülésű termékek fogyasztására ösztönözzenek, mint például az újságok, könyvek, kulturális események. Ezzel szemben Bulgáriában kizárólag a szállásszolgáltatáshoz rendelik a csökkentett adómértéket, míg Görögország, Spanyolország és Franciaország esetében bizonyos régiókra alkalmazzák.

📉 Az áfarés a ténylegesen begyűjtött és a nemzetgazdasági számlák alapján törvényesen begyűjtendő pénzösszeg különbsége, az utóbbihoz mérve. A viszonyszám a forgalmiadó elkerülés, áfacsalás mértékét jelzi. Az EU-s tagállamok körében 2019-re egy évtized alatt az áfarés 20 %-ról 10 %-ra csökkent, míg Magyarország esetében 21,7 %-ról 6,6 %-ra. A legmagasabb érték Romániában volt (33%), míg a legalacsonyabb Svédországban és Horvátországban (1%).

💾 Adatok forrása: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/694215/EPRS_STU(2021)694215_EN.pdf

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/jelentosen-csokkent-az-adoelkerules-magyarorszagon/

#ado #adobevallas #afakulcs #EU #EuropeanCommission

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre