A tengerszintemelkedés gazdasági hatása

🌡️ A globális felmelegedésben sokan kételkednek, de a releváns szakértők 97%-a egyetért vele. 1880-óta a Föld átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal emelkedett, és ebben az időszakban mért 20 legmelegebb év közül 18 az elmúlt két évtizedben volt. A 2015-ös Párizsi Egyezményhez csatlakozó 175 állam célul tűzte ki, hogy a felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fokban maximalizálják. Az éghajlatváltozás egyik legsúlyosabb közvetlen hatása az elsivatagosodás mellett a sarkköri jégsapkák olvadása. Az elmúlt két évtizedben 3,6 cm-rel emelkedett a Föld tengereinek, óceánjainak vízszintje, melyet 28 ezer milliárd tonna jég olvadása okozott. Az exponenciálisan gyorsuló olvadáshoz az is hozzájárul, hogy a havas, jeges, világos felszínű területek sokkal több fényt vernek vissza (nagyobb az albedójuk, vagyis a fényvisszaverő képességük, hozzávetőlegesen 85-90%, míg a sötét talajé 20%, óceáni vízfelszíné 30%), így ezek csökkenése (bár a legtöbb ilyen terület alacsony évi napsütéses órájú területen fekszik) öngerjesztő folyamatként tovább gyorsítja a jégsapkák olvadási ütemét. A kedvező földrajzi fekvés miatt a világ népességének jelentős része vízparti, tengerparti városokba tömörült. A jövőben a tengerszintemelkedés eddig soha nem látott népvándorlást és gazdasági pusztítást eredményezhet.

🌊 A 19. században 6 cm-rel, a 20. században pedig már 11-16 cm-rel emelkedett a világon az átlagos tengerszint. A Földfelszínen levő összes jég elolvadása esetén (mely a jelenlegi olvadási ütem mellett 5000 évet venne igénybe) 68,3 méterrel emelkedne a vízszint. Hazánk ebben az esetben is legalább kétszáz kilométerre lenne a legközelebbi tengerparttól. Ugyanakkor Hollandia és például Florida állam teljesen, Dánia, Belgium és Németország pedig félig kerülne a vízszint alá. Az Egyesült Királyság rengeteg apró szigetből állna. Észak-Olaszország jelentős része szintén elsüllyedne. A kontinensek közül Afrika lenne a legkevésbé érintett, jelentősebb vízparti városai közül egyedül Alexandria és Kairó kerülne vízszint alá. Ázsiában Katar, a Bahreini Királyság és Bangladesh teljesen elmerülne, de Indiában, Pakisztánban, Indonéziában és Kínában is százmilliók jelenlegi lakóhelye kerülne vízszint alá. Ausztrália közepén egy óriási belső tó alakulna ki. A megmaradt területeken kívül a küzdelem az akkorra kolonizálhatóvá vált Antarktisz iránt folyna.

📈 A 2019-es Világgazdasági Fórum Globális Kockázatok jelentése szerint 287 millió ember veszélyeztetett 0,5 méteres tengerszintemelkedés esetén, ami 2030-ra következhet be. A jelenlegi évszázad végére vonatkozó becslések igen változó, 10 és 100 centiméter közötti emelkedést prognosztizálnak, az előrejelzések átlaga a 75-85 cm. Ez közel egymillió négyzetkilométernyi területet elmerülését jelentené, ami Franciaország területének kétszerese. A Greenpeace tanulmánya szerint az egyik legveszélyeztetettebb terület Kelet-Ázsia. 2030-ra Thaiföld fővárosát, Bangkokot a város GDP-jének 96 százalékával megegyező kár érne. Hasonló a helyzet a fülöp-szigeteki főváros, Manila esetében is (87%).

💸 Összességében az áradás a világ GDP-jének 20%-át is elpusztíthatja. Olyan kedvelt turisztikai üdülőközpontok, mint a Maldív-szigetek, Tuvalu, Kiribati, Marshall-szigetek teljesen kiürülnének. Az elmúlt évtizedben csupán az Egyesült Államokban 155 milliárd dolláros kárt okoztak az áradások. Thomas Schinko környezetközgazdász, a IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) projektvezetője szerint átlagosan a globális bruttó össztermék 1,3%-val megegyező kárt okozna minden egyes méternyi vízszintemelkedés. 2100-ra éves szinten a veszteség elérheti a világ GDP-jének 4%-át, Schinko szerint a megfelelő felkészüléssel ez fél százalékra csökkenthető. A környezetváltozás következtében a világ gazdasági súlypontja megváltozhat, a belsőbb, védett tájak felértékelődhetnek. A 2100-ra prognosztizált vízszint a mai gazdaság számára 14,2 ezer milliárd dolláros évi össztermék kiesést jelentene, ami közel Kína éves GDP-je. Ez számos tengerparti erőművet, tölcsértorkolat mellett fekvő világvárosok épületállományát (pl. London, New York), földalatti kommunikációs kábeleket, kiépült infrastruktúrát és tengernyi lakóépületet jelent.

📉 Történtek az elmúlt húsz évben bíztató fejlemények is, 2008 és 2018 között az alacsony károsanyag kibocsátású, fenntarthatónak vélt energiaforrásokba való befektetések összege 75%-kal nőtt. Ezalatt csupán az Európai Unió tagállamai megtriplázták a szektorba való beruházásaikat. A tengerszintemelkedéssel szembeni védekezésnek két módszere létezik: partmenti védőgátak (természetes vagy mesterséges akadályok), illetve a bizonyos területek tudatos elárasztása. A tudósok szerint a tengerszint emelkedése akkor is elkerülhetetlen, ha másnapra el is éri az emberiség a karbonsemlegességet. A Global Infrastructure Hub becslése szerint a károk csökkentéséhez 18 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség 2040-ig. A számítások szerint így minden egyes befektetett dollár ötszörösen ”térülne meg” a veszteség minimalizálásaként.

Sokan a fosszilis üzemanyagú személygépkocsik elektromos meghajtásúra való cserélésében látják a probléma megoldását, azonban ez az üvegház hatású gázok éves kibocsátásának csupán 5-15%-ért felelős. Emellett az elektromos gépjárművek csak abban az esetben bocsátanak ki kevesebb károsanyagot, ha az előállításuk is környezetkímélő alapanyagokból történik (az akkumulátor egyik alapanyaga a kobalt, amelyet az afrikai lelőhelyek és a gyártóüzem között több ezer kilométert szállítanak, jellemzően tengeri útvonalon), illetve a meghajtáshoz szükséges áram is fenntartható forrásból származik. Sokkal jelentősebb szennyező a légi forgalom, tengeri áruszállítás (mivel ezek kevésbé finomított kőolajat égetnek), illetve a légszabályozás (fűtés, hűtés) és a természetes emisszió. Az elektromos autók helyett a kötöttpályás tömegközlekedés terjedése és a turizmus, gyártási folyamatok lokalizációja csökkentené szignifikánsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/veges-kornyezetben-nem-lehet-a-vegtelensegig-novekedni-mi-fan-terem-a-nemnovekedes-politikaja/

💾 Az ábra forrása itt található.

#globalwarming #icecap #melting #felmeleged #olvadas #GDP