Categories
Írások

Csehország gazdasága és a magyar-cseh kapcsolatok alakulása 1993-tól

A Visegrádi Négyek országai közül korábbi anyagainkban már foglalkoztunk Szlovákiával és Lengyelországgal, Csehországról pedig ebben a tanulmányban kívánunk rövid áttekintést nyújtani. A régió országai közül a cseh gazdaság helyzete stabil, ígéretes lehetőségeket jelez a következő évtizedekre is a fejlődési pályája. Tagja az Európai Uniónak és a schengeni övezetnek, valamint számos nemzetközi intézménynek. 1993-as függetlenné válása és Szlovákiával való addigi közös politikai-gazdasági rendszerének felbomlása után kedvező helyzetben maradt az EU-s integráció, valamint a gazdasági felzárkózás szempontjából. Magyarországgal hagyományosan jó kapcsolatokat ápol, számos kapcsolódási pont fellelhető a két állam közös történelmi fejezeteiben. Elemzésünkben a cseh gazdaság mellett áttekinthetjük a magyar-cseh kapcsolatok mérföldköveit, mélypontjait, valamint azokat a kérdéseket, amelyek a következő években jellemezhetik a felek közötti párbeszédet.

 

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [2.08 MB]

Történelmi előzmények a független Cseh Köztársaság létrejöttéig

Csehország történelmét áttekintve – valamint a szomszédos államokét is a közép-kelet-európai térségben – nem hagyható figyelmen kívül a Habsburgok jelentős befolyása, valamint ennek a befolyásnak a politikára, gazdaságra gyakorolt hatása. A cseh történelem alakulására nagy hatással volt a XIII. században idetelepített német lakosság, amely a későbbiekben számos kulturális, társadalmi és politikai helyzetben mutatta meg pozitív és negatív következményeit is. Az ország és az állam aranykorának klasszikusan a Luxemburg ház uralkodásának kezdetét jelölik meg a történészek, amely 1306-tól datálható. Legjelentősebb uralkodója I. Károly volt (Luxemburgi Károly és IV. Károly német-római császár néven is ismert), aki amellett, hogy ujjászervezte az addigi közigazgatást és létrehozta a prágai érsekséget, megalapította a prágai egyetemet, ami korának egyik kimagasló oktatási központja lett, ezzel pedig Prága a térség kulturális, oktatási fővárosává nőtte ki magát (Teich, 1998). Gazdasági szempontból ugyancsak jelentős szerepe lett a városnak, a Német-római Birodalom fővárosaként, I. Károly haláláig fokozatosan fejlődött, élénk kereskedelmi forgalmat bonyolított, terjeszkedett. A felemelkedést még a huszita háborúk sem tudták teljesen megtörni a XV. században, annak ellenére, hogy egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta a harcok idején az országot. Az aranykor egészen 1526-ig tartott, amikor az ország a Habsburg Birodalom részévé lett és maradt is, egészen 1918-ig (Kann, 1974).

A XVIII. század negyvenes éveiben előbb a korai felvilágosodás, a XVIII-XIX. század fordulóján a kulturális bővülés, majd a XIX. század első felében a nacionalista mozgalmak színtere lett Csehország (Pražák, 1990). A cseh nemzeti eszmék terjedésének ellenére Prága még ekkor is inkább a német kultúra központja tudott maradni. Az 1848-as forradalom vívmánya Csehországban a jobbágyfelszabadítás és a cseh nyelv egyenjogúsítása volt a német mellett. Azon elképzelésük, hogy egy trialista monarchiát hozzanak létre (osztrák-magyar-cseh szövetséggel) kudarcba fulladt, így ez a koncepció egészen az első világháborúig meghatározó volt a cseh nacionalizmus szempontjából (Pražák, 1990). A világháborút követően 1918. október 28-án kiáltották ki Prágában a független Csehszlovák Köztársaságot, amelynek része lett Szlovákia, Csehország, Morvaország, Szilézia és Kárpátalja is (Sipos, 1994). A két világháború közötti évtizedekben Csehszlovákia lett Közép- és Kelet-Európa egyetlen demokratikus berendezkedésű állama, amely egészen 1938-ig maradhatott fenn. Az ekkor elfogadott müncheni egyezményben Hitler elfoglalta a Szudéta-vidéket, valamint Lengyelország és Magyarország a bécsi döntések következtében ugyancsak területeket szereztek vissza.

A második világháborút követően 1945 és 1946 folyamán az addigi jelentős számú, 3,1 millió fős német kisebbséget kitelepítették Csehszlovákia területéről, mindösszesen 250 ezren maradtak az országban (Molnár & Szarka, 2007). A kisebbségekkel szemben számos diszkriminatív intézkedés látott napvilágot, ezek jogalapját a Beneš-dekrétumok szolgáltatták. A korábbi területek közül Kárpátalja nem térhetett vissza a Csehszlovák térséghez, az 1946-os népszavazás eredményeként az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.

A kommunista berendezkedés, a tervgazdálkodás, a társadalmi átalakulás mind-mind nyomot hagyott Csehszlovákián. Az 1950-es évek elnyomó politikája bő egy évtizeddel később, az 1968-as prágai tavaszban csúcsosodott ki. Az „emberarcú szocializmus” megteremtésére irányuló törekvések kudarcba fulladtak, a Varsói Szerződés bevonuló csapatai leverték a demokratizálódási kísérleteket (Navrátil, 1998). 1968-tól 1989-ig ismét az elnyomó politikai hatalom érvényesült a térségben, ahol a szovjet csapatok a béke fenntartásának céljából 1991-ig állomásoztak. A rendszerváltást az 1989-es bársonyos forradalom hozta meg az országnak, amely békés utat biztosított az átmenethez. A cseh és szlovák különválás 1993. január 1-vel következhetett be, ezután mindkét ország elindulhatott a demokratikus politikai berendezkedés és a piaci alapú gazdaság megszervezésének útján (Hamberger, 1997).

A cseh gazdaság helyzete 1993 és 2010 között

Csehország gazdasági helyzetének elemzéséhez egy rövid történelmi kitérővel érdemes kezdeni. Ez a kitérő egészen az első Csehszlovák Köztársaság létrejöttéig, 1918-ig nyúlik vissza. Az alábbi térképen láthatjuk, hogy mely országrészek alkották a szövetséget, így következtethetünk arra is, hogy milyen gazdasági erőforrásokkal rendelkezett a térség ebből adódóan.

1.ábra: Csehszlovákia területi kialakulása és tartományi szerkezete 1918-1928 között (Térkép forrása: 1914-1918 BTK MTA)

Csehszlovákiában összpontosult a korábbi Osztrák-Magyar Monarchia feketeszén-bányászatának 75%-a, a barnaszéntermelés 63%-a, a vasipar 60%-a, a vegyipar 75%-a, a textil- és építőipar 75%-a, valamint az üveg- és cukoripar, több, mint 90%-a (Gulyás, 2003). Emellett a kárpátaljai és a felvidéki területekről jelentős mértékű volt a vasipar, valamint az erdészeti ipar részesedése is. A második világháborút követően ugyan a kárpátaljai terület már nem a csehszlovák fennhatóság alá tartozott, mindazonáltal a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen ágazatok mind a régi területeken maradtak. A XX. század első felében nem meglepő módon a német és osztrák gazdasághoz hasonlították a csehet is, ez azonban már az 1960-as évekre megváltozott. Az 1993-as cseh és szlovák különválás ugyancsak nem hagyott kiheverhetetlen nyomot a cseh gazdaságban, a hadiipar és a vegyipar kivételével, amelyek 1968-tól az 1980-as évek végéig a szlovák részen összpontosultak, az összes főbb ipari egység Csehország területein maradt (Bod & Pócsik & Neszmélyi, 2020). A KGST országokkal összevetve a cseh gazdaság színvonala magasan állt, azonban a tőle nyugatra fekvő szomszédos államok, mint Németország vagy Ausztria mércéjét már nem tudta elérni, főként az ipari fejlesztések hiánya miatt.

A függetlenné válást követő első években, egészen az 1997-es nemzetközi pénzügyi válságokig, a cseh gazdaság számottevő növekedést tudott elérni. 1995-ben az éves reál GDP növekedés értéke elérte a 6,6%-ot (UNCTAD, 2023.) Két évvel később a válság hatására aztán visszaesés mutatkozott a reál GDP mutatók tekintetében, valamint jelentősre duzzadt az infláció is, viszont mindezeket sikerült 1999-re korrigálni.

2.ábra: Egyes gazdasági mutatók változása Csehországban 1994 és 2009 között, százalékban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, IMF, 2023).

A térség országait hasonlóan kedvezőtlenül érintette a válság: Magyarországon és Lengyelországban például a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése okozott nehézségeket a gazdasági egyensúly megteremtésében (Darvas & Szapáry, 1999).  1999-re sikerült visszaállni a növekedési trendre Csehországban is, ezt követően pedig az Európai Uniós felzárkózási célok elérése volt az elsődleges irány. A gazdasági növekedést kedvezően befolyásolta az alacsony munkanélküliség is. 1995-ben a munkanélküliségi ráta 4% volt, ami ugyan 2000-re elérte a 8,8%-ot, a visegrádi országok közül a vizsgált években mégis csak itt és hazánkban volt 10% alatti vagy e körüli az érték (IMF, 2023).

A gazdaság fejlődésére kedvezően hatott, hogy a rendszerváltást követően is sikerült viszonylag magas költségvetési fegyelmet fenntartani. 1995-ben a GDP arányos cseh államadósság mértéke mindössze 14% volt, míg Magyarországon ugyanez az érték 84,1%, Szlovákiában 21,6% és Lengyelországban 48,7% tett ki (IMF, 2023). Emellett a széles ipari bázis révén folyó fizetési mérleg egyenlege folyamatos támaszt kapott, így a cseh gazdaság kisebb felárakkal tudott és tud ma is működni, mint a térség posztszovjet államai (ifj. Becsey & Máté, 2021).

Az Európai Unióhoz való csatlakozás tovább biztosította a cseh gazdaság fejlődésének növekvő jellegét. 2005-ben a reál GDP növekedés 6,4% volt, azt ezt követő években, egészen a 2008-as gazdasági válságig hasonlóan jó értékeket ért el. Mindazonáltal a reál GDP növekedés értékét összevetve a közép-kelet-európai országokkal, eltérő növekedési pályákat láthatunk.

3.ábra: A reál GDP növekedés értékének változása az egyes közép-kelet-európai országokban 2004 és 2007 között, százalékban kifejezve (Adatok forrása: IMF, 2023).

Csehországban és Lengyelországban közel hasonló szinten mozgott a gazdaság bővülése, míg Szlovákiában és Romániában kiugróan magas értékek születtek, főként a csatlakozás évében, valamint az ezt megelőző egy-két év során. A román teljesítményt 2005-ben főként a magas infláció, valamint az emiatt bevezetett reformok határozták meg, azt ezt követő években azonban a gazdasági növekedés itt is jelentősnek bizonyult (Szőke & Végh, 2012).

Csehország gazdaságának elemzésekor kiemelt szerep jut a külkereskedelemnek, tekintettel az ország rendkívül nyitott jellegére. Exportjának mértéke főként 2003-tól jelez dinamikus növekedést, az Európai Unióhoz való csatlakozással pedig a korábbi külkereskedelmi hiány is megszűnt.

4.ábra: A cseh külkereskedelem értékének változása 1993 és 2009 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).

Kiviteli oldalon a legfontosabb termékek között megtalálhatóak a járművek és szállítóeszközök, elektronikai berendezések, nyersanyagok, bútorok, valamint vegyipari termékek is. Elsődleges exportpiaca Németország, a kivitel több, mint 30%-a ide áramlik Csehországból (OEC World, 2023). Ezen túl jelentős forgalmat bonyolít Szlovákiával, valamint az Európai Uniós csatlakozásig harmadik legfontosabb exportcélországa Ausztria volt. 2004-től az ő helyét vette át Lengyelország (OEC World, 2023). Az Európán kívüli országok közül az USA-val bonyolított érdemleges értékű exportot, jellemzően a teljes árukivitel 1,5-2%-a ide áramlott (OEC World, 2023).

Az import oldalon hasonló a termékszerkezet, mindössze az energiahordozók behozatala változtat némileg a struktúrán. A főként Oroszországból és Azerbajdzsánból vásárolt kőolaj mellett, Lengyelországból, Szlovákiában és Németországból jelentős mennyiségű villamos energiát is szállított az országba (OEC World, 2023). Az import országok között szintén azonos az első három állam, mint az export esetében, viszont az Európán kívüli országok itt már másabb képet mutatnak. Az egyik ilyen beszállító ország Kína, amelynek a 2000-es évektől folyamatosan növekedett a részesedése a cseh áruimportban. Az ezredforduló évében a teljes cseh áruimport 2,02%-át, 2004-ben 4,54%-át, 2009-ben pedig már 7,86%-át adta (OEC World, 2023). Az innen importált termékek között nagyrészt elektronikai berendezések és számítástechnikai eszközök, orvostechnikai termékek, textilipari áruk, valamint nyersanyagok találhatóak meg (OEC World, 2023).

Hasonlóan a többi közép-kelet-európai országhoz, a külföldi tőkebefektetések Csehországban is jelentősen járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Viszonylag korán, már 1995-től magas értékben érkezett FDI az országba, ami köszönhető a stabil és békés politikai átmenetnek, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági háttérnek is.

5.ábra: A Csehországba áramló és az innen kihelyezett FDI értékének változása 1993 és 2009 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).

A három legfőbb terület, amelyekbe a külföldi tőkebefektetések áramlottak a pénzügyi tanácsadás és biztosítás, az ingatlan adásvétel és bérlés, valamint a szállítmányozás (CNB, 2023). Emellett számottevő a kereskedelmi és az energetikai beruházások mennyisége is: 2008-ban a külföldi tőkebefektetések 9,8%-a kereskedelem és javítási szolgáltatás, valamint 7,8%-a energetikai fejlesztésekben valósulhatott meg. Csehországban a legnagyobb tőkebefektető ország Hollandia, több, mint 30%-át a külföldi befektetéseknek holland eredetű cégek birtokolják (CNB, 2023). A külkereskedelemben is jelentős Németország az FDI oldalán is fontos partner, 2000 és 2008 között 15-20% közötti volt a részesedése az ide áramló tőkebefektetésekben. A német nyelvterületről kiemelendő még Ausztria, aki 10-12%-nyi befektetési résszel rendelkezik Csehországban (CNB, 2023).

A cseh tőkekihelyezések esetén már korántsem láthatunk olyan dinamikus mutatókat, mint a beáramló FDI során. Egészen 2004-ig nem történt érdemleges kihelyezés cseh részről, ekkor főként az Európai Uniós csatlakozás hatására élénkült meg a piac (UNCTAD, 2023). 2006 és 2008 között összesen 7 411 millió USD értékben áramlott FDI Csehországból főként Szlovákiába, Hollandiába és Ciprusra. Hollandia esetében látható, hogy mind a beáramló, mind a kihelyezett oldalon fontos pozíciót foglal el, 2008-ban a cseh részről kihelyezett FDI 43,5%-a áramlott ide (CNB, 2023). Érdemes észben tartani azt a jelenséget is, amelyet a szakirodalom holland szendvics, vagy angolul Dutch sandwich néven ismer. Ennek lényege, hogy a beruházás megvalósításakor a küldő és a fogadó ország közé egy holland leányvállalatot iktatnak be, annak érdekében, hogy csökkentsék az adóterheket (Antalóczy & Sass, 2014). Hollandia számos és kiterjedt nemzetközi adóegyezmény- rendszerrel rendelkezik, továbbá a kedvező holland befektetési szabályok miatt a befektető vállalat csökkentheti a fogadó országban az osztalék adó mértékét (Antalóczy & Sass, 2014). Így a hollandiai befektetések esetében feltételesen beszélhetünk tényleges holland eredetről.

A kedvező növekedési periódust Csehországban is megtörte a 2008-as 2009-es globális pénzügyi és gazdasági válság. Magas exportkitettsége miatt főként ezen keresztül gyűrűzött be a krízis és annak hatásai az országba. 2009-ben, a válság első évében a reál GDP csökkenés 5,05% volt (lásd 2. ábra). A főként exportra gyártott termékek iránt mutatkozó keresleti visszaesésre érzékenyen reagáltak a cseh gyártók. Ennek elsődleges következménye a munkanélküliségi adatok romlása volt. 2008-ban 4,4%-os volt a ráta Csehországban, egy évvel később 6,7%-ra, majd 2010-ben már 7,3%-ra emelkedett (IMF, 2023). A válságból való kilábalás relatív korán, már 2009 III. negyedévében tapasztalható volt, elsősorban a nemzetközi kereskedelem élénkülése miatt, így GDP növekedést rögzíthettek. Ennek köszönhetően a 2009-es külkereskedelmi adatok ugyan visszaesésről számolnak be az előző évi értékekhez képest, mégis sikerült megtartani az egyensúlyt, szufficit felhalmozása nélkül (lásd 4. ábra). Ugyancsak bizakodásra adott okot, hogy a külföldi befektetők nem kezdtek tömeges, pánikszerű tőkekivonásba, a 2009-es és 2010-es FDI értékek is pozitívak maradhattak. Mindezekhez nélkülözhetetlen volt a Cseh Nemzeti Bank és kormány határozott és fegyelmezett hozzáállása is. A jegybank az alapkamat csökkentésével (2008 közepén 3,75%-ról 2010 februárjáig 0,50%-ra csökkentette az alapkamatot), míg a cseh kormány új beruházások indításával nyújtott támogatást a vállalkozói szektor részére, valamint növelték a szociális kiadások mértékét (Bányai, 2019). Mindezen kiadásokhoz nem volt szükség külső finanszírozási eszköz, például IMF hitel bevonására, sőt, Csehország maga ajánlott fel 2009-ben 1 030 millió euró értékű összeget a Nemzetközi Valutaalapnak, ezzel segítve a szervezet munkáját. A GDP arányos államadósság a válság éveiben is alacsony tudott maradni: a 2008-as 28,1%-ról 2012-re 44,2%-ra emelkedett, ami a visegrádi országok viszonylatában is a legalacsonyabb volt (Reuters, 2011).

Csehország az 1993-as függetlenné válását követően magabiztosan indult el a gazdaság és politika újraszervezésének útján. Az átgondolt gazdaságpolitikai döntéseknek, valamint a jól kihasznált adottságoknak köszönhetően sikerült olyan pályára állítani a cseh gazdaságot, amely a régióban is kedvező helyet foglalhat el. A 2008-as gazdasági válság rávilágított ugyanakkor olyan problémákra, amelyek orvoslása hosszú távon is fontos lehet, így a 2010-ben kezdődő évtized feladatai között a vidéki munkanélküliség csökkentése, az ipari beruházások és korszerűsítések növelése, valamint az euró, mint középtávlati cél kitűzése szerepelhetett.

A magyar-cseh kapcsolatok alakulása 1993-2010 között

Magyarország és Csehország között a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok alakulását a történelmi válságok mellett számos politikai aspektus is mélyrehatóan befolyásolta. Az egyes történelmi források alapján már a X-XI. századtól folyamatos kapcsolatot ápoltunk a csehekkel, amelyre nagy hatással volt az 1248-as morvamezei csata (Pražák, 1990). A középkor és a kora újkor évszázadaiban a legfontosabb kapcsolódási pontot a vallás és a kultúra jelentette a két nép között, így a cseh bencés szerzetesek megjelenése Magyarországon, valamint a diákok prágai és nagyszombati jelenléte segítette ezek elmélyülését. A XVIII – XIX. század fordulóján cseh és szlovák művészek jelennek meg a magyar kulturális életben és 1867-ig egy harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolat jellemzi a két ország közötti helyzetet. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozásával azonban a csehek és a magyarok között elhidegülés kezdődik, amelyre az első és a második világháború még erőteljesebben hat. A két világháború közötti évtizedekben az erős politikai szembenállás volt jellemző hazánk és Csehország viszonyára, csak 1921-től kezdődtek azok a kétoldalú, főként kereskedelmi egyeztetések, amelyek reményt szolgáltattak a diplomáciai kapcsolat rendezésére is (Gyúrósi, 2022).  1922 és 1930 között egy viszonylag békés egymás mellett élés, 1930 és 1933 között kényszerű együttműködési kísérletek, 1933 és 1937 között kiéleződő ellentétek nehezítették a párbeszéd kialakulásának esélyét (Gulyás, 2014). Csehszlovákia első felbomlásában a magyar revíziós érdekek, mint politikai ellentétet szolgáló okok tűntek fel, így a kapcsolat normalizálása lehetetlennek látszott. A hidegháború éveiben és különösen az 1968-as prágai tavasz leverése során – bár kezdetben mutatott hasonlóságot a néhány évvel korábbi 1956-os forradalom célkitűzéseivel – ismét egyértelművé vált az eltérő politikai narratíva, így a normalizálódó párbeszéd csak 1971-re alakulhatott ki (Mitrovits, 2013). A bilaterális kapcsolatok legeredményesebb időszaka az 1970-es évek végére datálható, az 1980-as évektől ismét szűkültek a párbeszéd lehetőségei, környezetvédelmi (Bős-nagymarosi vízlépcső), valamint megoldatlan kisebbségvédelmi kérdések terhelték a kommunikációt. Az utolsó, rendszerváltás előtti diplomáciai szempontból lényeges dokumentumok aláírására 1986-ban került sor, amely egyike csehszlovák-magyar kulturális egyezmény volt, a másik pedig egy 2000-ig terjedő gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés programja (Mitrovits, 2013).

Az 1991-ben aláírt Visegrádi Nyilatkozat jó alapot biztosított a tagállamoknak ahhoz, hogy politikai – kulturális – gazdasági együttműködéseiket összehangolhassák. A nyilatkozatot még a Csehszlovák Köztársaság képviseletében, Václáv Havel köztársasági elnök írta alá (Visegrad Group, 2023). A rendszerváltás éveiben azonban a szétváló cseh és szlovák külpolitika a korábbitól eltérő stratégiákat fogalmazott meg. Míg Szlovákia számára a magyar viszony rendezése is bekerült a prioritások közé, addig Csehország elsődlegesen Németországgal kívánta a fennálló nézeteltéréseket rendezni és csak másodsorban szerepelt a térség országaival való szorosabb együttműködések lehetősége (Hamberger, 2001). A cseh politikusok által megfogalmazott „Visszatérés Európába” mottó jól jelzi, hogy mi volt az 1990-es évek fő feladata Prága számára: mielőbb integrálódni a nyugat-európai és észak-atlanti rendszerekbe. 1998-ig a cseh külpolitikában nagyrészt emiatt is, a közép-kelet-európai államokkal való viszonyok rendezése nem volt sürgetőnek tekintett, egyfajta rideg és elutasító retorika volt érzékelhető részükről a szomszédos államok irányába, a korábbi visegrádi nyilatkozatok is cseh részről stagnáltak (Hamberger, 2001).

A magyar-cseh relációban fontos kiindulópont volt az 1993-as cseh – szlovák szétválást követően a prágai magyar nagykövetség változatlan fenntartása. Magyar részről aktív külpolitika jellemezte a cseh diplomáciához való közeledést, számos magyar miniszter részéről került találkozó, egyeztetés indítványozásra, emellett pedig az államfői szintű tárgyalások is gyakoriak voltak.

6.ábra: A magyar-cseh magas szintű találkozók száma és típusa 1993 és 2010 között (Adatok forrása: saját gyűjtés, Magyar Külpolitikai Évkönyvek 1993-2010)

A cseh delegációk hazánkba látogatása legtöbbször valamilyen itt tartott V4 vagy egyéb szervezeti egyeztetéshez kapcsolódott, amely jó alapot szolgáltatott a bilaterális tárgyalásokhoz is.

A kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében előrelépést jelentett az 1996-ban hatályba lépett magyar-cseh vízumkötelezettség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat, valamint ugyanettől az évtől érvényessé váló kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény is (1996. évi XCIII. évi törvény). A Visegrádi Együttműködés tekintetében előrelépés volt az 1998-ban elfogadott megállapodás a cseh-lengyel-magyar katonai együttműködésekről, valamint ugyanezen országok között, konzultáció folytatása Prágában a jövőbeni Európai Uniós csatlakozásról (Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998). Az 1993 utáni éveket elsősorban a NATO csatlakozás feltételeinek megteremtése, valamint a későbbi EU-s integráció felé vezető út kialakítása fémjelezte a kétoldalú kapcsolatokat is. Az 1997-es madridi csúcson tett bejelentést követően – amelyben Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot meghívták az Észak-atlanti szervezet szövetségébe – 1999-ben lett a három állam teljes jogú tagja a NATO-nak. A csatlakozás után a következő fontos mérföldkő az Európai Uniós társulás lett, így a külpolitikai tárgyalások során is egyre inkább az erre irányuló kérdések kerültek előtérbe.

A cseh külpolitika 2003 és 2006 között, immár NATO tagként, valamint időközben csatlakozva az Európai Unióhoz, ismét elkezdett nagyobb figyelmet fordítani a régiós országokkal való viszonyok ápolására, fejlesztésére. Az ekkor kiadott külügyi és külpolitikai stratégia a szomszédos országok mellett a régió, az EU és a NATO tagállamokkal kapcsolatos irányvonalakat is meghatározza. A dokumentum szerint a szomszédos országok közül főként Németországgal törekszik a még szorosabb partnerség kialakítására, amely egyben gazdasági előnyökkel is jár a cseh fél számára (Concept of Foreign Policy of the Czech Republic, 2003). Magyarországgal kapcsolatban az alábbiak szerint fogalmazott: „A közvetlen közép-európai térségen belül a Cseh Köztársaság elkötelezett a Magyar Köztársasággal való partnerség ápolása mellett, amely országgal a kétoldalú kapcsolatok intenzív fejlesztése, és különösen a visegrádi országok közötti sikeres együttműködés köti össze”. (Concept of Foreign Policy of the Czech Republic, 2003). Az óvatos megfogalmazásban főként a V4 koncepción belüli együttműködések kerültek kihangsúlyozásra, ellenben a szomszédos Szlovákiával és Lengyelországgal, ahol konkrét területek kerültek meghatározásra az együttműködésekhez[1].

A két ország között több olyan kérdés is akadt, amelyekben eltérő volt a felek álláspontja, mindazonáltal a leginkább sürgető megoldást igénylő kisebbségi jogvédelmi témákban Szlovákiával volt szükséges a mielőbbi párbeszéd kialakítása. Korábbi elemzésünkben áttekinthető az erre vonatkozó folyamat, valamint az is, hogy 2010-ig milyen és hány jogeset keletkezett a témából adódóan. Edvard Beneš személyének eltérő megítélése azonban a cseh-magyar viszonyban is okozott diplomáciai visszásságokat. 2005-ben a prágai külügyminisztérium előtti téren került felállításra az egykori cseh politikus szobra, akinek nevéhez a Beneš dekrétumok is fűződnek. A kisebbségi jogtiprás mintájának tekinthető dokumentumok nem csupán a magyar, hanem a szudétanémet lakosság számára is 13 diszkriminatív, kisebbségellenes jogszabályt tartalmaztak. Ebből adódóan a szobor felállítása egyet jelentett a korábbi kisebbségi politika és kollektív bűnösség emlékének megőrzésével, ami egy évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után joggal váltott ki ellenérzéseket. Az eset kapcsán, néhány nappal később, május 17-én Somogyi Ferenc külügyminiszter levelet intézett Cyril Svoboda, cseh külügyminiszterhez (Magyar Külügyi Évkönyv, 2005). A magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc is kifejezte ellenérzéseit a kérdésben, amelyre a cseh kormányfő, Stanislav Gross válaszában cseh magánügyként határozta meg Beneš megítélését (Der Standard, 2005).

Csehországgal a jelzett periódusban előtérbe került a gazdasági kapcsolatok mélyítése, amelyek még a rendszerváltás előtti években is meghatározóak voltak. Az 1990-es évekig főként a csehszlovák eredetű Škoda gépkocsik és a hozzájuk tartozó alkatrészek, szállítóeszközök tettek ki jelentős mennyiséget a hozzánk érkező exportban, valamint a vegyipari termékek, amelyek jelentős része a mai Szlovákia területéről érkezett hazánkba.

6. ábra: A magyar-cseh termékexport értékének változása 1995-2009 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2023). 

 A kétoldalú külkereskedelem csak lassan indult növekedésnek, ennek hátterében főleg a kilencvenes évek gazdasági nehézségei álltak. A 2001-2002-es évtől látható, hogy mind a magyar, mind a cseh export értéke dinamikusabb növekedési pályára állt. Ezt a kereskedelmi növekedést volt hivatott elősegíteni a 2001-ben elfogadott nemzetközi kombinált árufuvarozásról aláírt egyezmény is a két ország között (306/2001.(XII.27) Korm.rendelet). Az egyezmény azon túl, hogy elősegítette a logisztikai innovációkat, ösztönzőként hatott mindkét ország ezzel kapcsolatos infrastrukturális beruházásainak megvalósításához is. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) segítségével 2004-ig sikerült évről évre növelni a kereskedelem mértékét a két ország között, majd az EU-s csatlakozással mindezt felváltotta az Unió belső, szabadpiaca. Csehországból főként járművek és szállítóeszközök, elektronikai berendezések, nyersanyagok, vegyipari termékek, egyes energiahordozók (finomított kőolaj) és papíráru érkezett Magyarországra. A magyar export szerkezete közel hasonló képet mutat, kiegészül továbbá gyógyszerekkel és édesipari termékekkel, valamint számottevő mértékű élelmiszerrel és állati takarmánnyal is (OEC World, 2023).

A cseh-magyar kapcsolatok 1993 és 2010 között eklektikus képet vetítenek elénk. Egyrészt sikerült olyan partnerségi viszonyt kialakítani, amellyel az országok egymást támogatva tudtak integrálódni az EU és a NATO kötelékeibe. Másrészt a történelmi tények eltérő megítélése a kétezres években is nyomot hagyott a cseh-magyar kapcsolatokban. Érthető módon a Csehországgal földrajzi szomszédságban álló államok és Prága között a viszony könnyebben tudott harmonizálódni, mindazonáltal a magyar külügyi álláspontok hasonlóan eredményes viszony kialakítására törekedtek. A gazdasági kapcsolatokat sikerült a lehető legjobb módon kamatoztatni, ez már a 2000-es évek első felében kiderült. A diplomáciai kérdések megoldása azonban nem csak Szlovákiával, hanem Csehországgal is nehezebb feladatnak bizonyult.

Gazdasági helyzet 2010-től

A 2008-as 2009-es gazdasági válság ugyan megtörte a cseh gazdaság korábbi lendületes irányát, ugyanakkor a régió országai közül itt sikerült relatív a leghamarabb ismét növekedést elérni. A 2012-es újabb válsághullám miatt a reál GDP-ben látható visszaesés, valamint az ezt követő évben is negatív tendencia figyelhető meg, ezzel együtt azonban nem emelkedett az infláció, valamint a munkanélküliségi adatokban sem indult növekedés.

8.ábra: Egyes gazdasági mutatók változása 2010 és 2023 között, előrejelzéssel, százalékban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, IMF, 2023).

A válság után 2013-ig emelkedett a GDP arányos államadósság mértéke, főként az állami beruházások és szociális kiadások növelése miatt, mégsem érte el a 45%-os arányt. 2014-től folyamatos csökkenés figyelhető meg a trendben (IMF, 2023). A krízis éveiben a globális versenyképességi index helyezésénél is visszaesés tapasztalható. 2008-ban a lista 28. helyén állt Csehország, 2013-ra viszont a 35. helyre csúszott vissza. A régióban még ennek ellenére is első pozíciót foglalt el, valamint 2015-re sikerült javítani és ismét a 29. helyre visszatalálni (IMD Global Competetivness Index, 2015).

2010-től a cseh külkereskedelemben nem történt számottevő visszaesés, a válság pár évvel későbbi visszagyűrűzése folytán sem. Mivel a cseh export akár a GDP 70-75%-át is eléri, ezért lényeges volt, hogy a kivitel szinten tartása megmaradhasson. Az import oldalán a kereslet csökkenése miatt láthatóak csökkenések, ezek mégsem tudták a korábban kialakított külkereskedelmi egyensúlyt felborítani. Az áruexport szerkezetében jelentősebb változás nem figyelhető meg. Elsődlegesen továbbra is járműveket, szállítóeszközöket és elektronikai berendezéseket szállít. Az elmúlt évtizedben csökkent a cseh villamosenergia exportja, 2011-ben a teljes termékexport 1,44%-át, míg 2019-ben már csak 0,81%-át tette ki (OEC World, 2023). Ennek hátterében elsősorban a fogadó országok által vásárolt mennyiség csökkenése áll.

9.ábra: A cseh külkereskedelem értékének változása 2010 és 2021 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).

A 2014-ben kialakult orosz-ukrán konfliktus, valamint az ezzel együtt elfogadott Európai Uniós szankciók a cseh külkereskedelemre is hatással voltak. Csehország korábban jelentős külkereskedelmet bonyolított Oroszországgal, a Krími események előtti évben, 2013-ban 5 990 millió USD volt a cseh áruexport értéke (OEC World, 2023). Az áruimport Oroszországból ennél is magasabb, 7 130 millió USD értékű volt, amelynek jelentős részét energiahordozók, főként kőolaj tette ki (OEC World, 2023). 2014-ben a cseh áruexport Oroszország felé 5 440 millió USD-re, majd egy évvel később 3 130 millió USD-re csökkent (OEC World, 2023). Az áruimportban a csökkenés hasonló volt: 2014-ben 5 460 millió USD, 2015-ben pedig 3 740 millió USD volt az innen szállított termékek értéke (OEC World, 2023). A 2022-es adatok ugyan még nem ismertek, mindazonáltal következtetve a cseh politika reakciójára az orosz-ukrán háború kapcsán, várhatóan az értékek tovább zsugorodtak a tavalyi év során.

A külkereskedelem mellett hasonlóan kedvezően alakultak a külföldi tőkebefektetések is Csehországban az elmúlt egy évtized során. A beáramló FDI mellett egyre nagyobb értéket tesz ki a cseh tőkeexport is. Jelentős hatással van a beáramló FDI-ra, hogy EU-s tagsága ellenére nem tagja még az euróövezetnek, viszont a nemzeti fizetőeszközt stabilan tudja tartani a jegybank. Ez az erősség egyben egy gyengeséget is magában rejt, hiszen számos európai befektető vélheti nehézségnek az euró bevezetése kapcsán kialakult érdektelenséget és az euroszkepticizmus magas arányát Csehországban. Bankszektora annak ellenére, hogy kisebb mértékű benne a hazai tulajdonrész, ugyancsak stabil és válságálló tudott maradni (ifj. Becsey & Máté, 2021).

10.ábra: A Csehországba áramló és az innen kihelyezett FDI értékének változása 2010 és 2021 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2023).

A tőkeáramlás szempontjából továbbra is a nyugat-európai országok állnak az élen. Hollandia után Luxembourg, majd Németország és Ausztria a legfontosabb befektetők Csehországban. A négy állam az itt jelenlévő külföldi befektetések több, mint 70%-át uralta 2021-ben (CNB, 2023). A szektoriális megoszlás tekintetében a pénzügyi és biztosítási, feldolgozóipari, valamint a kis- és nagykereskedelmet bonyolító vállalatokhoz áramlott 2021-ben a legtöbb FDI. Földrajzilag nagy eltérés mutatkozik itt is, ahogyan a régió legtöbb országában az egyes tőkevonzó területek között. A legtöbb befektetés Prágába és a fővárosi térségbe áramlik, jellemzően 60% fölötti ez az arány. A közép-bohémiai és morva-sziléziai kerületekben minimális az FDI, ennek következtében pedig a munkanélküliségi értékek és a munkahelyek száma is itt a leginkább aggodalomra okot adó Csehországban (Llyods Bank, 2023).

A kihelyezett FDI esetében 2021-ben az első helyen Nagy-Britannia állt, ide 1 391 millió USD értékben érkezett csehországi tőkebefektetés. Jelentős mennyiségben helyeztek ki cseh eredetű befektetők Luxembourgba (1001,1 millió USD), Hollandiába (846,4 millió USD), az USA-ba (625 millió USD) is FDI-t (OECD, 2022). A régió országai közül Szlovákiába és Magyarországra áramlott számottevő mennyiségű cseh tőke. Szlovákiába 472 millió USD, Magyarországra pedig 238,2 millió USD értékben került végrehajtásra akvizíció 2021-ben (OECD, 2022). A kihelyezett FDI szektoriális tekintetben főként a szolgáltatási ágazatba, ezen belül pedig a pénzügyi és biztosítási területekre érkezik innen. A 2021-ben cseh részről kihelyezett FDI több, mint felét, ilyen profilú vállalatokhoz fektették be (OECD, 2022).

A 2020-as COVID-19 járvány hatása a cseh gazdaságban is számottevő nyomot hagyott. A járvány első évében 5,05%-os reál GDP csökkenést mértek, ami főként a feldolgozóipari ágazatok, elsősorban autógyártás visszaesésével, valamint a chiphiánnyal is magyarázható volt (lásd 8. ábra). Egy évvel később a reál növekedés elérte a 3,5%-os értéket, a bővülés mértékét azonban nem sikerült szinten tartani, így a 2022-es adat szerint 2,4%-os reál GDP növekedést rögzítettek a cseh gazdaságban a tavalyi év során. A visegrádi országok közül a járvány első évében tapasztalt reál GDP csökkenés Csehországban volt a legjelentősebb, ezzel ellentétben viszont a munkanélküliségi adatok itt romlottak a legkevésbé (IMF, 2023). 2020-ban 2,5%-os volt a munkanélküliségi ráta Csehországban, egy évvel később is csak 2,8%-ra nőtt (IMF, 2023). Az infláció már nem mutat ennyire kedvező képet Csehország esetében. A 2020-as 2,3%-os értéket egy évvel később 6,6%-os növekedés váltott fel, amely bár nem a legrosszabb arány a régió országaiban (Lengyelországban 2021-ben 8,6%, Magyarországon 7,4%, Szlovákiában 5% volt), viszont a növekedést nem sikerült megállítani. A járvány utáni helyreállítást célzó Európai Uniós intézkedések, köztük a Next Generation EU helyreállítási terv részeként, Csehországban elfogadásra került a Nemzeti Újjáépítési Terv, amely egyfajta keretet ad mindezen források csehországi megvalósításának (Szabó, 2023). A hat pilléres tervben helyet kapott a digitális átállás, az infrastruktúra és zöld átállás, az oktatás és munkaerőpiac, az intézmények, szabályozások és üzleti támogatás, a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint az egészség és a népesség ellenállóképessége (Narodní Plán Obnovy, 2021).  Csehországban nagy figyelmet fordítanak a digitális átállás, valamint a digitalizáció még szélesebb kiterjesztésére, így a Nemzeti Ipar 4.0. Központ elnevezésű projektben is kiemelt helyet foglal el a terület fejlesztése (Szabó, 2023). Az egyes projektek keretében többek között az akadémiai és az ipari szféra szorosabb kapcsolatának kialakítására is törekszenek, ezzel növelve a gazdaság versenyképességét is (Szabó, 2023).

A 2022-es orosz-ukrán konfliktus kiéleződése, háborúvá válása a közvetlen térség országaira volt leginkább hatással. A geopolitikai kitettség mellett a gazdasági nehézségek is fokozódtak, az Európai Unió által elfogadott szankciók sok esetben a tagországok gazdasági növekedését korlátozták a célországok helyett. Csehország sok tekintetben érintett a háború miatt. Egyrészt korábban az itt dolgozó vendégmunkások jelentős része Ukrajnából érkezett, az ő számuk a háború első évében jelentősen csökkent, mivel sokukat katonai szolgálatra köteleztek Ukrajnában. Azok, akiket már Csehországban ért a katonai behívó, azonnal kötelesek voltak felmondani a munkájukat és visszatérni Ukrajnába katonai szolgálatra. Ha ennek a parancsnak valaki nem tett eleget, az bűncselekményt követett el az ukrán törvények szerint. Egyes becslések szerint a cseh gazdaságban 2022 tavaszán közel 200 ezer ukrán vendégmunkás dolgozott, így az ő esetleges kilépésük a cseh munkaerőpiacról, rövid idő alatt okozhatott volna munkaerőhiányt az egyes ágazatokban (Komjáthy, 2022). A másik hatása a háborúnak Csehország esetén, a menekültek helyzete, ellátása. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala szerint, 2023. augusztus 29-ig 364 885 ukrán menekült érkezett Csehországba (UNHCR, 2023). Az ő ellátásuk, valamint a társadalomba való integrálásuk szintén magas költségeket jelentett a cseh állam számára, az Ukrajnának nyújtott eddigi támogatásokon felül.

A kiadások ilyen típusú növekedése mellett a cseh gazdaságnak számolnia kellett a kieső export bevételekkel is. Azt már láthattuk a 9. ábra kapcsán, hogy Oroszországgal folytatott külkereskedelmét Csehország 2014-től erőteljesen csökkentette. 2021-re a cseh exportáruk mértéke a teljes orosz termékimporton belül 1,57%-ra, 4 250 millió USD-re csökkent (OEC World, 2023). Csehország úgyszintén korlátozta az országába áramló orosz eredetű termékek mértékét, 2021-ben 6 140 millió USD értékű orosz áru érkezett az országba, ami a teljes cseh áruimport 3,1%-át jelenti (OEC World, 2023). 2022-ben az Oroszországban működő cseh vállalatok túlnyomó többsége felfüggesztette tevékenységét, a Škoda autógyár bezárta kalugai és Nyizsnyij-novgorodi gyárát, annak ellenére, hogy Oroszország a jelzett típusú autók második legnagyobb piacát jelenti (Zemánek, 2022). A gépkocsi- és szállítóeszköz gyártókon kívül az olyan élelmiszeripari vállalatok, mint a Pilsner Urquell sörgyár is hasonló döntést hozott a termékei orosz piacokon való értékesítésével kapcsolatban (Zemánek, 2022). A döntések gazdasági hatása egyenlőre még nem teljes mértékben ismert, mindazonáltal a meghozott intézkedések nagymértékben hatnak nem csak az érintett vállalatok, de a teljes cseh nemzetgazdaság fejlődésére is.

A cseh ipar jelentős ágazatai

A gazdasági helyzet bemutatása kapcsán már rögzítésre került, hogy a cseh autóipar mekkora jelentőséggel bír az országban. A teljes GDP akár 75%-át is kiteheti az export aránya, amelyen belül markáns az autóipar kibocsátása is. A legnagyobb cseh autógyár a Škoda, amely a Volkswagen csoport tagja, 1899-ben alapíttatott, ekkor még tömegközlekedési és elektrotechnikai eszközök, valamint fegyverek gyártásával foglalkozott. A fegyvergyártás révén a cseh hadsereg is profitált a gyárból, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásáig a közös hadsereg is.  A második világháborút követően vált intenzívebbé a személykocsi gyártás a társaságnál, az ezt követő évtizedek KGST piacait a csehszlovák Škoda járművek fémjelezték. Mára, a Škoda, a Volkswagen csoport egyik legkeresettebb típusa lett, idén júliusban az üzemi eredmény 34,8%-kal emelkedett az előző évi értékekhez képest (Škoda Storyboard, 2023).

A könnyűiparon belül is kiemelkedő a Bata Cipőgyára, amelyet 1894-ben alapítottak Morvaországban. A társaság egyedisége abban rejlett, hogy bőr helyett, textilt kezdtek el anyagi megfontolásokból használni a cipők készítéséhez, ez pedig nem várt sikerre vezette a vállalkozást. Alig húsz évvel az alapítást követően már exportra is termeltek, elsősorban a környező országok piacaira (Németországba, Balkánra), de rövid idő után a Közel-Keletre is szállítottak cipőket. Az első világháború idején a katonai megrendeléseknek köszönhetően tudtak fennmaradni, de az ezt követő gazdasági válság őket is elérte, bércsökkentésekbe kezdtek. A több lábon állás nem állt messze a gyár alapítóitól, szerte Európában hoztak létre más-más ágazatokban üzemeket (fafeldolgozás, gumiipar, építőipar, stb). A két világháború között már több, mint 300 üzlettel rendelkeztek Amerikában, ezer boltjuk volt Ázsiában, a világon pedig több, mint 65 ezer embert foglalkoztattak. A második világháborút követő államosítási hullám nem kerülte el a társaságot, viszont az eredeti tulajdonosok nem adták fel és bár előbb Kanadából, majd Svájcból, de újraépítették a régi kiterjedt vállalatot. Ma, a Bata cipőipari vállalat naponta 1 millió vásárlót szolgál ki, több, mint 32 ezer embert foglalkoztat és 5 300 üzletet működtet (Bata, 2023).

Az élelmiszerpari ágazatok közül kiemelkedik Csehországban a sörgyártás. Az országban összesen 11 nagy sörgyár működik, emellett pedig több száz kisebb, manufakturális alapokon szerveződött sörfőzde. A belföldi fogyasztás mellett magas a sörök export értéke is. 2021-ben 346 millió USD értékben szállítottak a világ különböző országaiba cseh söröket. Az ital elsődleges piacai Németországban, Szlovákiában, Oroszországban, Lengyelországban és Svédországban vannak, de Dél-Koreában, Kanadában és az USA-ban is kedvelt a cseh eredetű sör (OEC World, 2023).

Szóba került már az előzőekben a cseh hadiipar is. Jelenleg a világranglista 48. helyén szerepel a cseh fegyverkezés volumene, a visegrádi országok közül viszont sereghajtó az itt mért eredmény. 2021-ben a védelmi költségvetés a cseh GDP 1,43%-át tette ki, azonban a 2022-es orosz-ukrán háború miatt megnövekedett fegyverkezési kedv várhatóan itt is megemeli az arányt. A cseh ipari termelés 11%-a hadiipari ágazat, ennek alapjai még a szocialista idejű berendezkedésre tehetőek, amikor az ország a Varsói Szerződés második legnagyobb fegyverexportőre volt (Horváth & Szigethy-Ambrus, 2023). A rendszerváltást követően ugyan leépült az ágazat jelentős része, mára azonban több, mint száz magáncégből és négy állami társaságból áll. Az ágazat főként exportra termel, a termékek, több, mint 90%-át külföldre szállítják. Legjelentősebb vállalata a CZ (Česká zbrojovka), amely 2021 óta az amerikai Colt fegyvergyárral egyesülve folytatja a termelés (Horváth & Szigethy-Ambrus, 2023).

Magyar-cseh kapcsolatok 2010 után

A magyar-cseh kapcsolatok 1993 és 2010 között számos eltérő nézőpontú kérdéssel és véleménnyel voltak nehezítve. A gazdasági reláció sikeresnek volt tekinthető, a külkereskedelmi eredmények a két ország között évre-évre kedvezőbb képet mutattak. A diplomáciai természetű kötelékek azonban ennél valamelyest nehezebben jutottak el a harmonikusabb fázisba.

A 2010 utáni magyar külpolitika prioritásai között a szélesebb, globális gazdaság felé nyitás mellett, hasonlóan jelentős szerepet töltött be és tölt be ma is a szomszédos és régiós országokkal való együttműködések fokozása. Ennek elősegítése céljából számos alkalommal került sor Budapesten cseh magas rangú vezetőkkel tárgyalásokra, valamint olyan események rendezésére, amelyek során a V4 országok egyeztethettek. Az alábbi táblázatban a 2011 és 2016 közötti fontosabbnak tekinthető budapesti és magyarországi látogatásokat foglaltuk össze.

11. ábra: Fontosabb magas szintű egyeztetések magyar és cseh felek részeiről 2011 és 2016 között Magyarországon (Adatok forrása: saját gyűjtés, Cseh Nagykövetség Budapest Archívuma).

2013-ban került meghirdetésre a Közép-Európa Év, amelyben nagy hangsúlyt helyeztek a közös érdekképviseletre az Európai Unióban, valamint az olyan együttműködésekre, amelyek a gazdaság, energetika, környezetvédelem területeire vonatkoztak (Gazdag, 2014). Mindemellett 2013. július 1. és 2014. június 30-a között hazánk látta el a visegrádi együttműködés elnökségi tisztségét is, amely ugyancsak lehetőséget teremtett a régiós kooperációk fokozására. Ahogyan a táblázatban is látható, a legtöbb magyar-cseh tárgyalás során felmerült az energetikai együttműködés lehetősége, valamint a védelmi stratégiák lehetséges összehangolása is. Ezeknek az energetikai tárgyalásoknak az eredményeként jöhettek létre az elmúlt szűk egy évtizedben az úgynevezett interkonnektor vezetékek, amelyek lehetővé teszik, hogy Közép-Európa észak-déli irányban is összeköttetésben legyen nem Oroszországból és Ukrajnából érkező földgázforrásokkal (Gazdag, 2014). A védelmi területen szintén sikerült együttműködést elérni a visegrádi országok között. A V4 harccsoport néven létrejött NATO Reagáló Erők alá tartozó EU Harccsoport a visegrádi szervezet létrejöttének 25. évfordulójára került összeállításra (Szenes, 2016). Mindeddig két készenléti időszaka volt a csoportnak: 2016. január 1. és június 30. között, valamint 2019. július 1. és december 31. között. A harccsoport arányai szerint a lengyelek 50%-ban, a csehek 20%-ban, a magyarok 18%-ban és a szlovákok 12%-ban képviseltetik magukat (Szenes, 2016).

A magyar-cseh viszonyban az intenzívnek tekinthető párbeszédek hatására sikerült a legtöbb vitás kérdést rendezni 2010 után. A 2017-ben kinevezett prágai magyar nagykövet, Boros Miklós ugyancsak erről a harmonikussá váló kapcsolatról nyilatkozott egy prágai magyar lapban. Mint a nagykövet elmondta, a gazdasági kapcsolatok mellett értékes, kulturális együttműködések is létrejöhettek a két ország között, ezzel is elmélyítve Prága és Budapest viszonyát (Prágai Tükör, 2017). A barátságos légkör kialakításában nagy szerepe volt a két fővárosban működő diplomáciai hálózatnak, valamint nagykövetségeknek. Ennek elismerésére 2019-ben Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend középkeresztjének polgári tagozatával tüntette ki Juraj Chmiel, budapesti cseh nagykövetet (251/2019.(VI.28) KE határozat). A köztársasági elnök a kitüntetést a két nemzet közötti párbeszéd elmélyítése, a gazdasági, kulturális programok létrehozásában vállalt aktív szerep elismeréseként ítélte a nagykövetnek.

A gazdasági kapcsolatok fejlesztésére jó hatással volt a 2010-ben létrehozott Cseh-Magyar Kereskedelmi Kamara. A kamara elsődleges céljai

  • a cseh és magyar üzleti szervezetek érdekeinek képviselete,
  • koordinálása és támogatása, új innovatív üzleti projektek és lehetőségek felkutatása,
  • valamint a tagok kiállításokon, vásárokon, szemináriumokon és továbbképzéseken való részvételének megszervezése, biztosítása (Dávidházy, 2020).

A Cseh-Magyar Kereskedelemi Kamara amellett, hogy fokozza a cseh és magyar kamarák közötti együttműködéseket, lehetőséget teremt más, nemzetközi szerveződésekkel való kooperációra is. Többek között 2019-ben ilyen jelleggel került megrendezésre az „Around the World with 10 Chambers” nevű rendezvény is, amely keretében a magyar és cseh vállalatok képviselői más országok társaságaival is megismerkedhettek (Dávidházy, 2020).

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintése során kitűnik, hogy a külkereskedelemben ugyancsak számottevő növekedés figyelhető meg 2010 után. A 2008-as értékekhez képest ugyan visszaesés itt is tapasztalható volt az exportban, mindazonáltal 2012-ig a magyar aktívum jellemzi a külkereskedelmi mutatókat. 2013-2014-től már a válság előtti szintet is meghaladja a magyar és cseh egymás felé irányuló áruexport értéke, amelyben immár közel egy évtizede a cseh aktívum jelez többletet.

12. ábra: A cseh-magyar termékexport értékének változása 2010 és 2021 között, millió USD-ben kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2023).

Az exportált termékek szerkezete nem változott: Magyarország továbbra is nagy mértékben szállít elektronikai berendezéseket, járműveket, csomagolt gyógyszereket és vegyipari termékeket, valamint élelmiszeripari árut Csehországba. Hozzánk hasonló termékek érkeznek, továbbá nyersanyagok, finomított kőolaj és egyéb energiahordozók, mint a szén-brikett (OEC World, 2023).

A közvetlen tőke-befektetések esetében 2008-tól rendelkezünk cseh-magyar viszonylatban adatokkal. Ezek alapján elmondható, hogy a magyar kifektetések értéke Csehországban az elmúlt 13-15 év során jelentős volt.

13. ábra: A magyar-cseh egymás közötti FDI részesedés állomány értékének változása 2008 és 2021 között, millió euróban kifejezve (Adatok forrása: MNB, OECD, 2022).

Magyar részről főként a zászlóshajónak tekinthető MOL és Richter társaságok vannak jelen a cseh piacokon. Mellettük az EGIS gyógyszeripari és a Danubius Hotels Group szállodahálózat is számos érdekeltséggel rendelkezik az országban (Kolozsvári, 2021). Az elmúlt években több olyan magyar befektetés is zajlott Csehországban, amelyek az energetikai területet célozták meg. Az egyik legnagyobb akvizíció 2020-ban zajlott, ennek során a magyar MVM Zrt. vásárolta meg a cseh innogy Česká republika a.s. (iCR) 100%-os tulajdoni részesedését. Ezzel a befektetéssel az MVM stratégiai jelentőségű eredményt ért el a regionális terjeszkedésben, tovább erősítve pozícióját a közép-kelet-európai energiapiacon (Portfolio, 2020).

Magyarországon több szektorban is találhatunk cseh eredetű társaságokat. Többek között az agráriumban tevékenykedő IKR Agra, az építőipari Subterra és STAVMAT, az energetikai területen működő CEZ is cseh érdekeltségű, hazánkban is működő társaságok. Ezeken túl egyre több olyan vállalat jelenik meg itthon, amelyek az e-kereskedelemben tevékenykednek, rövid idő alatt pedig akár a magyar piac meghatározói is vállhatnak. A kiskereskedelmi élelmiszer-értékesítéssel foglalkozó kifli.hu a koronavírus járvány előtti évben kezdte meg működését nálunk, néhány hónap alatt pedig megkerülhetetlen szereplője lett az ágazatnak. A csomagküldési szolgáltatások piacán a Packeta, míg a webáruházak között a Mall és az Alza szeltek ki számottevő darabot a magyar piacokból.

A magyar befektetések számára még mindig több lehetőség nyitott a cseh gazdaságban. Elsősorban a vízgazdálkodási, energetikai, gáz és olajipari ágazatokban vannak potenciális együttműködési lehetőségek, mindazonáltal a gyógyszer-, élelmiszer-, agráripari területeken is vannak kiaknázatlan opciók a magyar befektetők előtt (Kolozsvári, 2021).

2023 januárjában elnökválasztás zajlott Csehországban, amelynek győztese Petr Pavel, nyugalmazott tábornok lett. A katonai múlttal rendelkező elnök kezdettől Ukrajna támogatása, az orosz agresszió elítélése, valamint az ukrán NATO tagság mellett állt ki külpolitikai retorikájában. Emellett számos kritikát fogalmazott meg a visegrádi országok szervezete és a magyar kormány kapcsán, ami felveti a bilaterális viszonyban az újbóli elhidegülés lehetőségét. Gazdasági kérdések közül főként az euró bevezetése mellett fejtette ki gyakran véleményét, ezzel pedig nem csupán a politikai pártok, de a társadalmon belül is megosztottságot okozott (Portfolio, 2023). A magyar-cseh kétoldalú kapcsolatokban tehát az elkövetkező években a legfontosabb kérdés az, hogy az új cseh elnök mennyire tudja majd megtalálni a közös hangot a magyar kormánnyal, figyelembe véve az elmúlt évtizedben elért eredményeket.

Ugyan mindkét ország a mielőbbi békekötést sürgeti az ukrán helyzet kapcsán, Csehország részéről mégis egy erős nyomásgyakorlás is megfigyelhető a további ukrán fegyverszállítási támogatások szükségessége mellett. Az emiatt kialakuló nézeteltérések jelentős hatással vannak a bilaterális kapcsolatokra is, annak ellenére, hogy a magyar és cseh álláspont a háború kapcsán közel azonos.

Konklúzió

Csehország gazdasági felzárkózása viszonylag rövid idő alatt végbement, ami köszönhető a megfelelő adottságoknak, természeti erőforrásoknak, valamint a korábbi, szocialista rendszerben betöltött vezető gazdasági szerepének is. Az 1993-as cseh – szlovák különválást követően számos területen volt szükség a fejlesztésre és fejlődésre, hiszen a nyugat-európai mintákhoz képest erősen elmaradt volt a gazdasági szerkezete is. Mára a régió vezető állama gazdasági tekintetben, kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően pedig külpolitikai mozgástere is széles spektrumú. Jelenleg a legnagyobb kérdést az orosz-ukrán háború miatti nehézségek okozzák számára, valamint azok a társadalmat is értintő, megosztó témák, amelyek nagy vitákat képesek kiváltani a politikai körökben is.

Magyarországgal való viszonyát meghatározzák a korábbi történelmi előzmények, vitás kérdések. Az 1993-2010 közötti időszakban gyakoriak voltak a diplomáciai nézeteltérések a felek között, valamint az ebből adódó elhidegülés veszélyes is fennállt. 2010 után, köszönhetően az aktív magyar külpolitikai részvételnek, sikerült a legtöbb vitás kérdést rendezni, ez pedig nem csak a diplomáciában, de a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is megmutatkozik. A külkereskedelem mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a két ország közötti FDI befektetések növekedése, valamint számos egyéb területen zajló együttműködés is. Ugyan a visegrádi országok közötti programok az utóbbi pár évben vesztettek lendületükből, mindez nem akadályozta meg a magyar-cseh kapcsolatok fejlődését.

Felhasznált források

Antalóczy Katalin & Sass Magdolna (2014): Tükör által homályosan. A külföldi közvetlentőke-befektetések statisztikai adatainak tartalmáról. In: Külgazdaság, LVIII. évfolyam, 2014. július-augusztus. pp.30-57. https://kulgazdasag.eu/api/uploads/3_antaloczy_99a42d17c5.pdf

Bányai Dávid (2019): Devizahitelezés gyakorlati kérdései Magyarországon. In: Jura, 2019/2. szám. pp.217-226. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5345415 

Bata (2023): https://www.bata.cz/historie-spolecnosti.html

ifj. Becsey Zsolt & Máté Áron (2021): Sikeres felzárkózás a Visegrádi régióból: Csehország példája. In: Hitelintézeti Szemle, 20. évfolyam, 4. szám. pp.159-171. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-20-4.pdf

Bod Péter Ákos & Neszmélyi György Iván & Pócsik Orsolya (2020): Az euró és a szlovák gazdaság. In: Közgazdasági Szemle, 67(4). pp.321-351. http://real.mtak.hu/107927/

CNB (2023) – Czech National Bank FDI statistics: https://www.cnb.cz/en/statistics/bop_stat/bop_publications/pzi_books/

Concept of Foreign Policy of the Czech Republic (2003): https://www.mzv.cz/jnp/en/foreign_relations/archiv/archives_2002_2005/concept_of_foreign_policy_of_the_czech.html

Csehszlovákia területi kialakulása és tartományi szerkezete 1918-1928 között: https://www.1914-1918.btk.mta.hu/elemzesek/199-csehszlovakia-megteremtesenek-es-a-cseh-szlovak-allamjogi-viszonynak-a-megitelese-a-cseh-es-a-szlovak-tudomanyossagban

Cseh Nagykövetség Budapest Archívum: https://www.mzv.cz/budapest/hu/tovabbi_informaciok/archivum_2011/index.html

Dávidházy Marianna (2020): Cseh-magyar kereskedelmi kamara bemutatása. https://fmkik.hu/uploads/documentitem/82/csehorszag-1653493964.pdf

Darvas Zsolt & Szapáry György (1999): A nemzetközi pénzügyi válságok tovaterjedése különböző árfolyamrendszerekben. MNB füzetek. https://www.mnb.hu/letoltes/mf1999-10.pdf

Dajkó Ferenc Dániel (2023): Beérheti a Honvédség a cseh haderőt? – Összehasonlítottuk a V4 hadseregeket. https://novekedes.hu/elemzesek/beerheti-a-honvedseg-a-cseh-haderot-osszehasonlitottuk-a-v4-hadseregeket

Der Standard (2005): Benes-Statue vor Außenministerium enthüllt. https://www.derstandard.at/story/2048454/benes-statue-vor-aussenministerium-enthuellt

Szerk.: Gazdag Ferenc (2014): A magyar külpolitika 1989-2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet, 2014. pp.213-248.

Gulyás László (2003): A csehszlovák állam első felbomlásának (1938-39) regionális vonatkozásai. In: Tér és Társadalom, 17. évfolyam, 3. szám. pp.129-143. http://real.mtak.hu/115903/

Gulyás László (2014): Csehszlovák-magyar kapcsolatok, 1922-1930 Masaryk és Beneš határrevíziós javaslatai. In: Balogh András 70 éves. ELTE Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, 2014. pp.195-200. https://core.ac.uk/download/pdf/51314879.pdf

Gyúrósi Pál (2022): A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások az 1920-as években. In: Külügyi Műhely, 2022/2. szám. pp.101-123. http://real.mtak.hu/153936/

Hamberger Judit (1997): Csehszlovákia szétválása. Egy föderációs kísérlet kudarca. Teleki László Alapítvány, Budapest. https://adt.arcanum.com/hu/view/TelekiIntezetKonyvei_058/?pg=3&layout=s

Hamberger Judit (2001): Sajátos törésvonalak és konfliktusok a cseh és a szlovák politikában az 1990-es években. In: Politikatudományi Szemle, 10. évfolyam, 1-2. szám. pp.45-70. http://real.mtak.hu/136824/1/hamberger.pdf

Horváth Sebestyén & Szigethy-Ambrus Nikoletta (2023): Mennyire jelentős Európában a hadiipar? Oeconomus Elemzések, 2023. https://www.oeconomus.hu/irasok/mennyire-jelentos-europaban-a-hadipar/

IMF Unemployment rate in Czech Republic: https://www.imf.org/en/Countries/CZE

IMF – Czech Republic – General government gross debt percent of GDP: https://www.imf.org/en/Countries/CZE

IMD Global Competetivness Index Yearbook (2015): https://www.imd.org/research-knowledge/competitiveness/articles/com-may-2015/

Kann, A. Robert (1974): A history of the Habsburg Empire 1526-1918. University of California Press Ltd.

Komjáthy Lóránt (2022): Betesz a cseh cégeknek a háború, az ukrán vendégmunkások behívót kapnak vagy eleve nem is jutnak el Csehországba. https://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2022/02/24/betesz-a-cseh-cegeknek-a-haboru-az-ukran-vendegmunkasok-behivot-kapnak-vagy-eleve-nem-is-jutnak-el-csehorszagba/

Kolozsvári István (2021): Csehország országinformáció. Külgazdasági és Külügyiminisztérium. https://exporthungary.gov.hu/download/e/71/c2000/Csehorsz%C3%A1g.pdf

Lloyds Bank (2023): Foreign Direct Investment (FDI) in the Czech Republic: https://www.lloydsbanktrade.com/en/market-potential/czech-republic/investment

Magyar Külpolitikai Évkönyv 1993-2010: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/magyar_kulugyminiszterium_kiadvanyai_magyar_kulpolitikai_evkonyv/

Molnár Imre & Szarka László (2007): A lakosságcsere története és emlékezete. In: Szerk.: Molnár Imre – Szarka László: Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. MTA Kisebbségkutató Intézet Kecskés László Társaság. Komárom, 2007. https://mek.oszk.hu/19200/19250/19250.pdf pp.19-31.

Mitrovits Miklós (2013): Husák és Kádár. A csehszlovák-magyar viszony kibékülés és konfliktus között (1968-1989). In: Világtörténet, 2013/4. szám. pp.531-548. http://real.mtak.hu/19084/1/VT_2013_4_Mitrovits_libre_u_132829.328458.pdf

MNB – FDI statisztikák: https://hu-rmbbudapest.mnb.hu/statisztikak/fdi-statisztikak

Navrátil, Jaromír (1998): The Prague Spring’68. The Prague Spring Foundation, 1998.

Narodní Plán Obnovy (2021): https://www.planobnovycr.cz/

Négyesi Pál (2012): Skoda. A Skoda története kezdetektől napjainkig; Nagykönyv kiadó, Nyíregyháza.

OEC World – Czechia: https://oec.world/en/profile/country/cze

OECD (2022): OECD International Direct Investment Statistics 2022. pp.80-88. https://read.oecd-ilibrary.org/finance-and-investment/oecd-international-direct-investment-statistics-2022_deedc307-en#page88

Pražák, Richard (1990): Cseh-magyar kulturális kapcsolatok 1945-ig. In: REGIO – Kisebbségtudományi Szemle, 1. évfolyam, 3. szám. pp.29-51. https://adt.arcanum.com/hu/view/Regio_1990/?pg=485&layout=s

Prágai Tükör (2017): Interjú Boros Miklós új prágai magyar nagykövettel. 25. évfolyam, 5. szám, pp.4-10. https://adt.arcanum.com/hu/view/PragaiTukor_2017/?pg=358&layout=s

Portfolio (2020): Az MVM megvásárolta Csehország egyik legnagyobb energiakereskedőjét. https://www.portfolio.hu/uzlet/20201030/az-mvm-megvasarolta-csehorszag-egyik-legnagyobb-energiakereskedojet-455202

Portfolio (2023): Még hivatalba sem lépett, máris botrányok sorozatát okozta a megválasztott cseh elnök – Összeomolhat akár a V4 is? https://www.portfolio.hu/global/20230201/meg-hivatalba-sem-lepett-maris-botranyok-sorozatat-okozta-a-megvalasztott-cseh-elnok-osszeomolhat-akar-a-v4-is-594224

Reuters (2011): Czech Cbank: loan to IMF would pose risk to FX reserves. https://www.reuters.com/article/uk-czech-cbanker-imf-idUKTRE7BJ0F720111220

Sipos Sándor (1994): Az emberiség rövid története II-III. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.

Skoda Storyboard (2023): https://www.skoda-storyboard.com/en/press-releases/skoda-auto-group-generates-year-on-year-increases-in-all-key-financialindicators-in-first-half-of-2023/

Szabó Dorottya (2023): Iparpolitikai stratégiák Európában – Csehország. In: Világpolitika és Közgazdaságtan, 2. évfolyam, 3. szám. pp.14-24. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8427/

Szenes Zoltán (2016): Cél vagy eszköz? A visegrádi védelempolitika fejlődése (1.) In: Honvédségi Szemle, 2016/6. szám. pp.3-20. http://real.mtak.hu/124139/1/HSZ_2016_144_6_Szenes_Zoltan.pdf

Szőke Ágnes & Végh Marcell Zoltán (2012): Románia recessziója – zuhanórepülés? In: Válság és válságkezelés az Európai Unió kohéziós országaiban (13). pp.134-141. https://acta.bibl.u-szeged.hu/57745/

Teich, Mikuláš (1998): Bohemia in History. Cambridge University Press.

UNCTAD GDP: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx

UNCTAD Foreign trade: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx

UNCTAD FDI: https://unctadstat.unctad.org/wds/TableViewer/tableView.aspx

UNHCR (2023): https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine

Visegrad Group (2023): A visegrádi csoport története. https://www.visegradgroup.eu/tortenelem

Zemánek Ladislav (2022): Czech Republic economy briefing: The Ukrainian Crises and Czech Business: Economic Losses Inevitable. China-CEE Institute. https://china-cee.eu/wp-content/uploads/2022/07/2022e04_CzechRepublic.pdf

1996.évi XCIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére, az adóztatás kijátszásának megakadályozására  jövedelem- és a vagyonadók területén Prágában, 1993. január 14-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600093.tv

306/2001. (XII.27.) Kormány rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0100306.KOR

251/2019. (VI.28.) KE határozat kitűntetés adományozásáról. Magyar Közlöny, 2019. június (94-113. szám) pp.4228. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKozlony_2019_094-113/?query=%22magyar-cseh+kapcsolat%22&pg=1105&layout=s

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre