Május 15-én hazánkba látogattak a legnagyobb kínai autógyártó legfőbb menedzserei, akiket elkísért a 127 milliós Kanton tartomány második számú vezetője is. A BYD Hollandiából Magyarországra helyezi át az európai székhelyét, továbbá fejlesztési központot nyit Budapesten, mintegy kétezer magas hozzáadott-értékű állást teremtve. Ez fontos mérföldkő és fundamentális ahhoz, hogy a magyar autóipar a globális értékláncokban feljebb léphessen. A Tesla fő kihívója hazánkból fogja meghódítani Európát? Hogyan hat a BYD már most az európai autópiacra? A magyarok kedvence, a Suzuki vagy a BYD fogja véghez vinni a magyar elektromos autó átállást? Tényleg a ChatGPT válasza alapján döntöttek arról, hogy Magyarországon hozzanak létre gyárat?
A BYD delegáció Magyarországon
A bejelentések újabb mérföldövet jelentenek a magyar autóipar számára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ugyan készül egyetlen elektromos autómodell a Mercedes jóvoltából, de a német cég csak összeszerelő tevékenységet folytat, kutatóit nem. Mivel a BYD az első olyan autóipari cég – ráadásul a nyugatiakat és japánokat is megszorongató elektromos szegmensben -, amelyik a magasabb hozzáadott-értékű fejlesztést is telepít hazánkba, ezért jó oka volt a magyar kormánynak arra, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kössön a kínai vállalattal. Az esemény fontosságát jelzi, hogy maga az alapító, Wang Chuanfu (Vang Csuanfu) is hazánkba látogatott. A kínai cég nem hivatalosan második számú vezetője is vele érkezett. Az 1996 óta a cég kötelékében dolgozó Stella Li ügyvezető alelnököt még tavaly nevezték ki az európai üzletág élére, hogy javítsa a kontinensen gyenge számokat produkáló cég működését. Elkísérte őket magas rangú politikai vezető is. A mérnöki háttérrel rendelkező Wang Weizhong (Vang Vejdzsong) Kanton (Guangdong) kormányzója, aki egyben a tartomány párttitkár-helyettese is. A Brazília vagy Oroszország GDP-jéhez hasonlítható kínai tartomány a világgazdaság egyik fő motorja.
2024-ben az elektromos autóipar jelentette a gazdasági növekedés motorját Kantonban: míg az IT szektor és elektromos gépek gyártása rendre 3,6%-os és 8,8%-os bővülést produkált, addig az elektromos autógyártás 11,2%-kal gyarapodott. Ezen belül az új energiatároló kapacitások gyártása 44%-kal ugrott meg. Tehát az autóipar és azon belül az akkumulátorgyártás itt-ott tapasztalt gyengélkedése ideiglenes, eseti kilengéseket mutat és nagyban függ a felszívó piacának aktuális, a legtöbbször mesterségesen alakított körülményeitől. Azonban a nagy tendencia az elektromobilitás. Kanton az egyedüli kínai tartomány, amelynek két városát is közvetlen légi járat köti össze Magyarországgal. 2024 júniusa óta Guangzhou (Kanton) és augusztusa óta Shenzhen (Sencsen) is elérhető Budapestről átszállás nélkül.
Mi is az a BYD?
A Kantonban található Sencsen városában alapította meg a céget 1995-ben egy fiatal akkumulátor-mérnök. 2003-ban vásárolták meg egy csődbe került autógyárat és 2009-ben dobták piacra az első tisztán elektromos autóját. A sikerre azonban több, mint egy évtizedet kellett várni, de az állami lélegeztetőgépen tartott vállalat kitartóan folytatta a gyilkos verseny által elvárt fejlesztést, így mára világszínvonalú akkumulátortechnológiára tettek szert. Végül 2020 hozta meg az átütő sikert, azóta a BYD eladásai exponenciálisan növekednek. Ma a cég bármelyik autógyártóval szemben tud versenyképes ajánlatot tenni, köszönhetően a sok belefektetett munkaóráknak és az évtizedekig tartó kormányzati elköteleződésnek az elektromobilitás felé. A cég termékei iránti keresletet jelzi, hogy 2024 augusztusa és októbere között 200 ezer dolgozót vettek fel, az így 900 ezer fős állománya már meghaladja a Volkswagen-ét is. 2023-ban jelentették be, hogy Magyarországon is fognak gyárat létrehozni.
Jelenleg Magyarországon 7 BYD modellt lehet megvásárolni, ezek egy részét nemsokára hazánkban fogják legyártani. Ez jó hír a magyar autósok számára, akiknek 61%-a nyitott arra, hogy a következő autója elektromos legyen. Azoknak az aránya, akik kategorikusan elutasítják a villanyautókat, mindössze 12%, ami az európai átlagnál (21%) jelentősen alacsonyabb érték. Európában a magyarok a leginkább nyitottak a kínai márkák iránt, a megkérdezettek 69%-a fontolná meg egy kínai autó vásárlását, szemben az európai 50%-os átlaggal. Ezeknek az embereknek a döntő többsége a BYD iránt érdeklődik, amelyhez képest a többi márkát leginkább még nem is ismerik.
Mivel a BYD kezdetben mobiltelefonokba gyártott akkumulátorokat, ezért fontos beszállítója lett a hazánkban 1997 óta kutatás-fejlesztési egységet működtető Nokia-nak. Tehát a kínai cég már az ezredforduló előtt szerzett tapasztalatot Magyarországon. Miután pedig az akkumulátoraikat elektromos autókba kezdték el beépíteni, akkor a Kínán kívüli gyáregységek helyszínének kiválasztása során azt látták, hogy Magyarországon jelenleg nagyon kedvezőek a körülmények a gyártási folyamathoz. A BYD vezetése az erre vonatkozó kérdésekre azt a választ adja, hogy a ChatGPT szerint Magyarország erre a legalkalmasabb Európában. Lehet, hogy Kínában már a milliárdos üzleti döntések meghozatala is a mesterséges intelligencián múlik?
A Tesla fő kihívója
A kínai cég termékei iránti kereslet az egész világon mutat növekvő tendenciát, 2024-ben 417 ezer autót adott el a márka Kínán kívül, ami 72%-os növekedést jelentett. 2025-re még ennél is optimistább számokat várnak: 800 ezerben határozták meg az értékesítési célt. Összehasonlításképpen, a Tesla berlini gyára 375 ezer autót állít elő évente. Elon Musk politikai szerepvállalása elleni bojkott miatt világszinten bezuhantak a Tesla eladásai. 2025 első negyedévében véglegesnek tűnő módon ment végbe a hegemóniaváltás. Míg a Tesla az előző év azonos időszakához képest 13%-os csökkenéssel 337 ezer autót szállított le, a BYD csak a tisztán elektromos járművekből 416 ezret. Sőt, ezt a 39%-os bővülést tovább tetézi a hibridjeinek az értékesítési számai: 570 ezret adtak el, ami 76%-os megugrást jelent. Tehát a BYD bizonyította, hogy világszinten versenyképes. Ezért nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy a BYD magyarországi fejlesztőközpontja miért olyan esszenciális hazánk számára. A kínaiak vigyáznak a know-how-ra, de éppen Kína négy évtizedes fejlődésén látjuk, hogy a külföldi technológia beszivárgása mire képes.
A magyarországi jelenlét fokozása a regionális pozíció erősítését szolgálja
A 4,5 milliárd dolláros szegedi beruházás mellett most újabb mérföldkőhöz érkezett a kínai márka magyarországi jelenlétének megerősödése. Amint az várható volt, a kínai elektromos autógyártó óriáscég Magyarországra helyezi át Hollandiából az 1999 óta létező európai központját, aminem csak a hazánkban előállítandó, hanem a vállalat más országaiban előállított, és az egész Unióba beszállított autóinak látja majd el az adminisztratív feladatait, többek között az értékesítést és az ügyfélszolgálatot is. Ráadásul ez hosszú távra szóló döntés a vállalat részéről. Habár jelenleg a kínai cég épít egy gyárat a törökországi Izmir városa mellett, ami el tudja érni a közös piacot (ugyanakkor ott Brüsszel szabályozói hatásköre korlátozottan érvényesül), azonban szigorúan véve az EU-n belül eddig csak Magyarországon hozott létre termelőegységet a BYD. 2026 közepén – tehát a magyar termelés beindulása utáni első átfogóbb tapasztalatok levonása után – dönt a BYD vezetése a következő európai gyár helyszíne kapcsán, erre Németország is esélyes, bár az Európa gazdasági motorjának tartott ország gyengélkedése miatt inkább kivárnak. Tehát a regionális központ a harmadik helyszín fizikai kiépítéséig biztosan hazánkban marad majd. A baráti magyar-kínai kapcsolatok fontos szerepet játszanak a kiszámíthatóságot díjazó kelet-ázsiai üzleti kultúrában.
Ez az autók tesztelését és minősítését is végző regionális központi szerep nemcsak az adóbevételek szempontjából kedvező hazánk számára. A kétezer új, 90%-ban felsőfokú végzettséget kívánó munkahely teremtése mellett a magyar ipar versenyképességét szignifikánsan növeli az, hogy az európai piacra szabott modellek fejlesztése is itt történik majd. A magas hozzáadott értéket előállító munkaerő kiképzését – hiszen a magyar szakemberek még nem vettek részt elektromos járművek tömeges és teljes legyártásában – és utánpótlását szolgálja, hogy három egyetemmel is kötött szerződést a kínai vállalat. Mivel ez akár 10 ezer ember állását is jelentheti, ezért a nagyobb merítés érdekében Szegeden kívül még 5 magyar városban lesz elérhető az elektromos autógyártáshoz szükséges szakképzés. A tudományos erőfeszítések motiválása érdekében a BYD két nagyszabású programot indít, amelyek mérete rekordot döntött a HIPA által kezelt K+F projektek között.
- Az egyik egy mesterséges intelligencián alapuló vezetéstechnológiai rendszer fejlesztése,
- a másik a hajtáslánc technológiájának továbbfejlesztésére összpontosít.
A BYD kötelezettséget vállalt arra, hogy a Magyarországon kifejlesztett szabadalmak legalább 50%-át helyben regisztrálja. Tehát az újbudai kutatási és fejlesztési központ nagymértékben előmozdítja a magyar autógyártás feljebb lépését a globális értékláncokban.
Mit kell tudni jelenleg a BYD autók magyarországi gyártásáról? Az első, tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid BYD autók várhatóan 2025 októberében gurulhatnak majd le a magyarországi gyártósorokról. A kezdeti kapacitása a 200 ezer autóval nagyobb lesz, mint a törökországi gyáré. Ez a mutató a kecskeméti Mercedes-hez hasonló bővítéssel tovább növelhető. Mivel a BYD 2030 végére a bevételeinek a felét szeretné a Kínán kívüli eladásokból realizálni, aminek a húzóerejét Európában látja, ezért akár egy duplázásra is nagy esély van középtávon.
Ami a mi, szűkebb térségünket érinti, a BYD áprilisban lépett be a román, a cseh, a szlovák és a horvát piacra is. A környező országok ellátásának jelentős részét a magyarországi gyáraiból kívánja ellátni a BYD. Ez jó hír, mert a Magyarországon termelést folytató, jól bejáratott márkák szinte mindegyike lejtmenetbe került a 2025 első negyedévében. A magyarok kedvence, a Suzuki globális eladásai 0,9%-kal, a Mercedesé 4%-kal csökkentek. Tehát a BYD nem fog töredéknyi kapacitáson működni, mint sok autógyár Európában. Ha pedig sikerül kedvező árazást kialakítania a BYD-nak a helyben gyártott autóira, akkor a hazai elektrifikációt nem a magyarok kedvence, a Suzuki fogja végrehajtani, hanem a BYD. A Suzuki idén dobja piacra az első elektromos autóját, aminek a teljesítménye vegyes képet mutat a tesztek alapján. Az egyébként Indiában gyártott elektromos Vitara már nem biztos, hogy tudja produkálni a magyar lakosság számára fontos jó ár-érték arányt.
A BYD és az ellátási láncok
Az importvámok kikerülését és a piaci jelenlét erősítését célzó gyárépítések egyébként az egész világon megkezdődtek. A nemzetközi terjeszkedés földrajzilag igencsak diverzifikált: termelőegységek épülnek Magyarországon kívül Brazíliában, Thaiföldön, Indonéziában, Üzbegisztánban és Kambodzsában is. A Mexikóba tervezett gyár létrehozását Trump tavaszi lépései miatt elhalasztották, valamilyen formában az része lehet majd az USA és a Kína közti, jelenleg még tárgyalás alatt lévő részletes megállapodásnak.
Sokszor felmerül a kritikák kapcsán, hogy ezzel nemcsak nyugat, hanem már kelet felé is kiszolgáltatottá válik a magyar gazdaság. Fontos leszögezni, hogy a nyugati autógyártók független beszállítókra támaszkodnak, ami sérülékeny helyzet egy világjárvány, egy ukrajnai háború, egy chiphiány és egy Szuezi-csatornánál zajló konfliktus esetén. Ezzel szemben a BYD vertikális integrációja kifejezetten magas, a végtermékek alkatrészeinek több mint 70%-át saját maga szállítja be, ezért sokkal kisebb eséllyel alakulhat ki egy esetleges ellátási probléma, amit ráadásul a saját szállítóflotta kiépítése is tompít. Utóbbiak megszaporodtak a Covid-járvánnyal kezdődő válságsorozat valamelyik felvonása miatt: például a Tesla és az Audi németországi, de a Suzuki esztergomi egysége is állt már le utánpótlás elakadása miatt.
A BYD hatása már érződik
Világszintű trenddé vált, hogy egyre több kínai autómárka jelenik meg. Ez tovább élesíti a versenyt, a fogyasztók javára. Az EU által kivetett büntetővámok (ez a BYD esetében 17%) miatt néhány európai márka is visszatelepíti az addigi ázsiai gyártását az öreg kontinensre. Például a Volvo az egyik legnépszerűbb elektromos autómodelljének, az EX30-nak a gyártását ez év tavaszától Kína helyett Belgiumban végzi. Azonban a termelés egyébként a magyarországi BYD gyárral ellentétben nem a legmodernebb formában zajlik, mert az egyébként kínai tulajdonban lévő svéd autómárka régebbi, felújított gyártórobotokat is üzembe állított, nem csak újakat. A kínai konkurencia piaci részesedésének ütemes növelésének hatására jól ismert nyugati autómárkák is kénytelenek árat csökkenteni. A Volkswagen például piacra dobta már létező elektromos autómodelljeinek az olcsósított változatát, de az indulóáraiból is engedtek, miközben növelték a felszereltséget.
Valójában az igazi verseny az elektromos autók szegmensében nem a BYD és a nyugati, japán vagy dél-koreai autók közt fog lezajlani, hanem a kínai márkák között. A Leapmotor májusban lépett be a magyar (és közép-európai) piacra. A Stellantis-csoporthoz tartozó márka alsókategóriás T03-as modelljének a gyártását márciusban állították le Lengyelországban, és azt is jelezték, hogy valószínűleg harmadik országból fogják exportálni az EU-ba az autót. A döntésben közrejátszhatott az, hogy a kelet-európai ország támogatta a kínai elektromos autók elleni uniós büntetővámok bevezetését és megtorlásul a párt arra utasította a gyártókat, hogy ne folytassanak termelést az ilyen államok területén. Mivel Magyarország nem támogatta a pótvámok kivetését, ezért elképzelhető, hogy a kínai autómárkák a jövőben növelni fogják a tevékenységüket hazánkban. Sőt, mivel hazánk mellett csak Németország, Szlovákia és Szlovénia állt ellen az uniós vámkivetésnek, ezért technikailag Magyarország magas esélyekkel bír, hogy ha egy kínai autógyárat szeretne létrehozni az EU-ban. Például a kínai tulajdonban lévő MG rögtön két termelőegységet is építene Európában, és a helyszínek kapcsán még nem született döntés. Az MG is számos modellt kínál hazánkban, egyértelműen a BYD konkurense. De a BYD a magyarországi gyártás és a fejlesztőközpont kiépítésével sokkal erősebb európai pozícióval rendelkezik a versenytársainál.
Források
https://villanyautosok.hu/2025/05/13/magyarorszagra-jonnek-a-leapmotor-villanyautoi/
https://airportal.hu/tovabb-bovulhet-a-legijaratok-szama-kina-es-magyarorszag-kozott/
https://villanyautosok.hu/2025/04/18/ket-europai-gyarat-tervez-az-mg/
https://villanyautosok.hu/2025/05/13/plug-in-hibrideket-is-gyart-majd-a-byd-szegedi-gyara/
http://en.gdfao.gov.cn/2025-03/10/c_1077264.htm
https://villanyautosok.hu/2025/05/15/zuhan-az-autogyartok-nyeresege-van-aki-700-szazalekot-bukott/
https://www.just-auto.com/news/suzukis-global-vehicle-sales-fall-1-in-q1/?cf-view
https://villanyautosok.hu/2025/05/06/olcsobb-lett-a-volkswagen-id-3-id-4-es-id-5/
https://nepszava.hu/3257204_byd-kina-elektromos-autok-magyarorszag-hollandia-kozpont-szeged-gyar
https://cnevpost.com/2025/05/12/byd-enters-romania/
https://villanyautosok.hu/2025/05/10/a-magyarok-tobbsege-nyitott-egy-elektromos-auto-vasarlasara/
https://u-szeged.hu/news-and-events/2025/byd-partners-with-the
https://hipa.hu/news/BYD-Hungary-European-Headquarters-R+D-center/
https://cnevpost.com/2025/05/16/byd-to-set-up-european-hq-hungary/
https://cnevpost.com/2025/05/16/byd-to-set-up-european-hq-hungary/
https://cnevpost.com/2025/05/08/byd-aims-half-sales-outside-china-2030/
https://www.chinadaily.com.cn/a/202412/22/WS6767bca9a310f1265a1d43f7.html
https://autopro.hu/gyartok/leall-az-esztergomi-suzuki/1038257
http://en.gdfao.gov.cn/2025-03/10/c_1077264.htm
https://telex.hu/gazdasag/2025/05/15/byd-auto-szeged-orban-viktor-sajtotajekoztato-vang-csuan-fu
https://www.youtube.com/watch?v=g0Fr9x_vgBI
Kelet-Ázsia elemző, nemzetközi kapcsolatok szakértő. Alap- és mesterszakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ill. a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, részképzésen volt a kínai Hangzhou Normal University-n. Fő elemzési területe a kelet- és délkelet ázsiai régió geopolitikája, a technológiai trendek, a félvezetőipar, a kínai digitális gazdaság. Szakterülete: geopolitika, Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Kína, technológia.
