💡A Dél-afrikai Köztársaság területén az Eskom elnevezésű villamosenergia-szolgáltató hivatott biztosítani az áramtermelés több, mint 90%-át. Azonban az állami tulajdonban lévő vállalat már hosszú ideje képtelen megfelelően ellátni feladatát, az országban gyakorlatilag folyamatosak az áramkimaradások: a 2022-es évben összesen 207 olyan nap volt, amikor az egyes régiókban hosszabb-rövidebb ideig megszűnt az áramszolgáltatás. Az Eskom napjainkra az adósságcsőd szélére került, tartozásának értéke hozzávetőlegesen 400 milliárd Dél-afrikai rand (azaz nagyjából 22 milliárd dollár). Pillanatnyilag úgy tűnik, már csak egy – nemrégiben bejelentett– kormányzati segélycsomag jelenthet számára kiutat a válságból. Mai bejegyzésünkben az említett állami intervenciót és annak várható hatásait járjuk körbe.
💰Az Eskom drasztikusan rossz pénzügyi helyzete és a vállalat elégtelen menedzselése már az elmúlt évek során is gyakran eredményezett áramkimaradásokat. A dél-afrikai kormányzat 2008-tól számítva több ízben is kénytelen volt kisegíteni az Eskom működését, a nehézségekre azonban ez idáig képtelen volt tartós megoldást találni. A villamosenergia-ellátás megbízhatatlansága súlyos – napi szinten több millió dolláros – károkat okozott az ország számára, annak növekedési kilátásait is visszavetette: 2022 októberében a dél-afrikai kincstár még 1,4%-os gazdasági növekedést jósolt az idei évre, ezt az értéket azonban egy óvatosabb, 0,9%-os becslés váltotta fel 2023 elején. Érzékelve az Eskom kilátástalan helyzetét, a kormány egy 254 milliárd randos (tehát 13,9 milliárd dolláros) mentőcsomagot nyújt a vállalat részére- jelentette be Enoch Godongwana pénzügyminiszter 2023. február 22-én elhangzott, a költségvetés kilátásait értékelő beszédében. Ahogyan az alább látható ábra is szemlélteti, a támogatási összegek folyósítása az elkövetkezendő évek során három részletben történik majd.
https://public.flourish.studio/visualisation/12875559/
Megemlítendő továbbá az is, hogy 2026-ban a kormány átvállalja az Eskom adósságportfóliójának jelentős hányadát. A 70 milliárd rand (3,8 milliárd dollár) értékű tehermentesítést rövid-és hosszú lejáratú kötvények belföldi kibocsátásán keresztül tervezik finanszírozni. A kormányzat segítségnyújtásáért cserébe megbízhatóbb teljesítményt vár el, valamint a széntüzelésű erőművek részleges privatizációját is megköveteli. Cyril Ramaphosa, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke hosszú ideje támogatja az Eskom magánosítását, valamint az áramellátás liberalizációját. A felsorolt kritériumokon túlmenően az Eskomnak –április elsejétől számítva– tartózkodnia kell kölcsönök felvételétől egészen az adósságkönnyítési időszak végéig. Ha a közműszolgáltató nem teljesíti a kiszabott feltételeket, piaci kamatlábak szerint vissza kell fizetnie a hiteleket a Dél-afrikai Nemzeti Bevételi Alap részére.
🔌Felmerülhet a kérdés, hogy a kormány miként teremtette meg a rendkívüli intézkedések kivitelezéséhez szükséges különleges jogi környezetet. Cyril Ramaphosa 2023. február 9-én beszédet tartott, amely során határozatlan időre szóló katasztrófahelyzetet hirdetett meg a villamosenergia-krízis okán. A rendkívüli jogrend lehetőséget biztosít pénzügyi források felszabadítására, valamint ezek folyósításának felgyorsítására. Korábban már említést tettünk arról, hogy az Eskom az elmúlt évek során sem volt képes stabil áramszolgáltatást biztosítani, meglehetősen gyakoriak voltak az úgy nevezett „tervezett leállások” az országban. A vállalat nemrégiben további terheléscsökkentéseket jelentett be, ugyanis egyes erőművek képtelenek kiszolgálni a magas keresletet. A kormányzatot vélhetően ez utóbbi bejelentés késztette cselekvésre. A dél-afrikai jegybank információi alapján az áramkimaradások különösen nehezen érintik az üzleti szektort, napi szinten pedig 899 randnak (49 millió dollár) megfelelő összegű kárt jelentenek az országnak. Az ellátási krízis természetesen súlyos indulatokat szült, országos tiltakozási hullám vette kezdetét aktivisták és különböző, főként üzleti érdekcsoportok részvételével. A tüntetések egyelőre békésen zajlanak, ugyanakkor az ország történelmében akadt már példa erőszakos demonstrációkra, amelyek végül zavargásokba torkollottak.
❗Az Eskom eredményes működését nehezítő tényezők között –a pénzhiányon és a hozzá nem értő menedzsmenten felül– szintúgy meg kell említenünk a korrupciót is. Az Eskomon belül zajló tisztességtelen eljárásokra nem kisebb személy hívta fel a dél-afrikai hatóságok figyelmét, mint Andre de Ruyet, a vállalat egykori vezérigazgatója: az etv-nek adott decemberi interjújában De Ruyet több magas rangú vezetőt is korrupcióval vádolt. Továbbá kifejtette, hogy „az Eskomban havonta ellopott pénz mennyisége hozzávetőlegesen egymilliárd randot tesz ki.” Nem sokkal később az üzletember ellen merényletet szerveztek, ám túlélte a ciánmérgezést. De Ruyet már a tavalyi év decemberében bejelentette felmondását, viszont az eredeti elképzelések szerint egészen 2023 áprilisáig dolgozott volna az Eskom élén. Ezzel szemben a VOA News értesülései szerint a vállalat vezetősége és De Ruyet „kölcsönös megegyezésre jutott” a felmondási idő lerövidítéséről.
🔋A dél-afrikai jegybank úgy véli, a kormányzati beavatkozás rövid úton ugyan nem jár majd komolyabb eredménnyel, ugyanakkor hosszabb távon bizonyosan enyhíti majd a válságot. A johannesburgi Witwatersrand Egyetem közgazdásza, Lumkile Mondi úgy véli, az adósságterhek részleges átvállalása kifejezetten jó intézkedésnek számít a kormányzat részéről. Az ország villamosenergia-ellátásának nehézségeit azonban a fejletlen elektromos-infrastruktúra is súlyosbítja. Ahogyan Asanda Ngoasheng független elemző rámutat, az apartheid (a faji elkülönítésre épülő politikai irányzat) idején a lakosságnak csupán egy elenyésző része – szinte kizárólagosan a fehér közösség – jutott hozzá villamos-energiához. A jelenkor kihívásai tehát már az 1990-es években is előre láthatóak voltak: az apartheidet követő első, Nelson Mandela vezette kormányzat nem gondoskodott új energiatermelő egységek felépítéséről. Mandelát több energetikai szakértő is figyelmeztette, hogy ezek hiányában az ország jövőbeli áramellátását veszély fenyegeti, ám a politikai vezetés részéről ez a kérdés nem élvezett prioritást. Mindebből az következik, hogy az infrastrukturális hálózatok kiterjedtsége és fejlettsége meglehetősen korlátolt maradt, ez a probléma pedig napjainkra sem oldódott meg teljes mértékben. Tekintve, hogy az imént bemutatott mentőcsomag önmagában is hatalmas mértékű anyagi ráfordítást igényel, valószínűtlen, hogy az elektromos hálózatok korszerűsítése megvalósulhat a közeljövőben. Enoch Godongwana pénzügyminiszter szerint a tervezett segélycsomag nagyjából 300 milliárd euróra, azaz a GDP 73,6%-ára is felemelheti az ország államadósságát az elkövetkezendő három évben. Mindez oda vezetett, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban már pillanatnyilag is több pénzt fordítanak az adósságokra, mint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére vagy a védelmi kiadásokra.
❓A dél-afrikai Eskom példája több kulcsfontosságú kérdést is felvet az energiaszektor liberalizációját illetően. A liberalizáció tankönyv szerint és a gyakorlatban is a piaci verseny felpezsdülését jelenti, amely a várakozások szerint növeli a villamosenergia-ellátás stabilitását és csökkenti az árát. Amíg azonban az adott szegmens privatizációja nem valósul meg kellő mértékben, monopol helyzet alakulhat ki, lehetőséget biztosítva a helyi vállalkozások öncélú áremelésére. Ezáltal a kisebb fogyasztók –így például a háztartások– helyzete nemhogy nem javul, de terheik egyenesen növekedhetnek. Tekintettel arra, hogy a korrupció mértéke igencsak jelentős a Dél-afrikai Köztársaságban, a további visszaélések veszélye a privatizációs folyamattól függetlenül vélhetően magas marad.
🇭🇺 Magyarország áramellátása kapcsán fontos megemlítenünk, hogy a kormány folyamatosan törekszik a hazai vállalkozások tulajdonrészének növelésére a magyar energiaszektorban. Ahogyan egy korábbi elemzésünkben (melynek linkje a cikk alatt található) is utaltunk rá, a kormányzat már 2010 óta hangsúlyozza a szegmens közszolgáltatás jellegét, amelyet a rezsicsökkentés politikája is alátámasztott az elmúlt időszakban. A továbbiakban azonban több súlyos kihívást is szem előtt kell tartanunk a zavartalan energiaellátás fenntartásának érdekében. Ide sorolandó például az infrastruktúra felkészítése a napelemes rendszerek elterjesztésére. Ezek szélesebb körű kiépülését a magyar kormány a lakossági napelem pályázat kiírásával támogatta.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecobright/az-energiaarak-szempontjabol-mi-a-kedvezobb-a-liberalizalt-piac-vagy-ha-az-energiaszektor-strategiai-iparag-oecobright/
Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.
