A Visegrádi Négyek (V4) csoport tevékenysége az elmúlt évek során átalakult, sok szempontból megváltozott. Számos témát kutató elemző szerint a korábbi négyes formáció már nem működhet hatékonyan, annak átalakítása, reformja lehet a következő évtized feladata. Magyarország szerepe a V4 formációban kezdetek óta meghatározó, a lengyel-magyar viszonylatban kialakuló politikai viták azonban rányomták bélyegjüket az utóbbi évek közös tevékenységeire. A gazdasági kapcsolatokra ugyanakkor a kritikus időszak nem hatott jelentősen, ezzel kapcsolatosan tekinthetjük át az utóbbi évek kereskedelmi és tőkekihelyezéssel kapcsolatos tevékenységeit a visegrádi országok relációjában.
Az 1991. február 15-én aláírt Visegrádi Nyilatkozat, amely Magyarország, Lengyelország, valamint az akkor még Csehszlovákia között jött létre, elsődleges célként az európai integráció felé vezető út közbeni együttműködést, valamint a regionális kooperációt tűzte ki. Csehszlovákia felbomlását követően Csehországgal és Szlovákiával négy tagúra bővülő formáció az 1990-es években számos területen működött együtt, a 2004-es nagy uniós csatlakozás után azonban felmerült a kérdés, hogy van- e még további létjogosultsága a csoportnak. Ekkortól, egészen a 2010-es évek közepéig láthatóan enyhült a felek közötti együttműködések intenzitása, csökkentek a közös munkák is, ugyanakkor nem bomlott fel a formáció, mivel a tagok mindegyike fontosnak ítélte a regionális együttműködés ilyen formájú fenntartását. A politikai és diplomáciai kapcsolatok mellett a gazdasági partnerségek is erősödtek a felek között a több mint harminc éves időtartam alatt. Számos kétoldalú nyilatkozat, együttműködés látott napvilágot a V4 tagok között, ezek jelentős része a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokra is vonatkozik. 2016 volt a fordulópont az addig inkább csak parázsló V4 tevékenységben: ebben az évben Pozsonyban közös nyilatkozatot adtak ki a felek, „abból a célból, hogy a visegrádi országok együttműködését teljes történelmi dimenziójában felélesszük. Örömmel nyugtázzuk, hogy a csoport teljes erejével képes fellépni”. Ezt követően úgy tűnt, hogy a formáció ismét képes lesz a korábbi magas intenzitással együtt dolgozni, újabb fejlődési időszak kezdődhet a regionális együttműködésben, de a fellángolás ismét kihunyt, előbb a koronavírus-járvány és az amiatt kialakuló gazdasági-társadalmi helyzet kezelése, majd a 2022-ben kirobbanó orosz-ukrán háború miatt.
A háború kapcsán olyan politikai viták robbantak ki főleg Magyarország és Lengyelország között, amelyek a korábbi partnerségi viszonyt is megingatták. Mindez hatással volt a V4 államok közötti kommunikációra és tevékenységekre is, így 2022-től tovább lassultak az addig is nehezebben működő közös tevékenységek. Csehország relációjában szintén eltérő retorikát tapasztalhattunk az orosz-ukrán háború kapcsán, így Szlovákia és Magyarország tulajdonképpen egyedül maradt a békét sürgető külpolitikai döntéseivel.
Mindezek a döntések, negatív körülmények azonban nem befolyásolták kedvezőtlenül az országok közötti kereskedelmet és tőkeáramlást. Magyarország oldaláról nézve mindhárom ország fontos kereskedelmi partner, az első tíz legfontosabb export-import ország listáján szerepel Csehország, Lengyelország és Szlovákia is.
A magyarországi termékexport mindhárom országba 2019 és 2024 november között – a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági visszaesés kivételével – stabilitást mutat. Lengyelország felé a jelzett időszakban évente átlagosan 7 101 millió eurónyi árut, míg Csehországba 6 179 millió eurónyi, Szlovákiába pedig 6 915 millió euró értékben szállított exportcikkeket Magyarország. A legfontosabb kiviteli termékünk a három országba a járművek és szállítóeszközök, a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek, valamint az elektronikai berendezések továbbra is.
A 2024-es év eddig ismert adatai alapján a magyar kivitel főként a lengyel piacok felé növekedett jelentősen. A 2023-as évi adatokhoz képest tavaly 13,8%-kal volt magasabb a magyar termékexport értéke január és november között. Csehországba és Szlovákiába csökkent a jelzett időszak során a magyar kivitel, az előbbi esetén 8,8%-kal, míg az utóbbinál 3,3%-kal volt kevesebb a magyar termékexport, mint 2023 január és november között. A zsugorodó adatok mögött az egyes magyar ipari ágazatok exportkibocsátásának csökkenése áll: a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 4,8%-kal csökkent, így ez az árufőcsoport az exportoldalon 2,8 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumencsökkenését. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportvolumene ugyan nőtt, de nem annyival, amennyi ellensúlyozni tudta volna a jelzett csökkenést.
A visegrádi országokból Magyarországra érkező import esetében hasonlóan stabil adatokat láthatunk, mint a kiviteli értékeknél. A legmagasabb értékben 2024 januárja és novembere között Lengyelországból érkezett Magyarországra áru, összesen 7 132 millió eurót tett ki a termékimport összege. A lengyel import dinamikáját még a koronavírus-járvány sem tudta megtörni, 2019 és 2024 novembere között évente átlagosan 6,4 százalékponttal nőtt a hozzánk import formájábna érkező termékek volumene. Lengyelország főként elektronikai berendezéseket, fémipari cikkeket, valamint járműveket, szállítóeszközöket és alkatrészeket szállít Magyarországra. A cseh és a szlovák importértékek esetében 2023-ig hasonló tendenciát láthatunk, a tavalyi év eddigi adatai szerint pedig a szlovákiai termékimport 3 százalékponttal növekedett, míg a cseh 5,6 százalékponttal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A termék-külkereskedelem mellett a szolgáltatások külkereskedelmében is fontos partnerei Magyarországnak a visegrádi államok. Lengyelország és Szlovákia hosszú ideje az első tíz partner között van a szolgáltatás-külkereskedelemben. A 2023-as adatok alapján a lengyel szolgáltatás import Magyarországon 716 millió eurót tett ki, a tőlünk származó export pedig 1 247 millió eurót ért el. A szolgáltatás import oldalon így 17,5 százalékpontos, míg az exportnál 30,9%-os növekedést könyvelhettek el a magyar-lengyel viszonylatban. A szlovákiai szolgáltatás import ugyanebben az évben 828 millió eurót tett ki, ami a teljes forgalomból való részesedés 3,6%-át adta. A magyar szolgáltatás export értéke Szlovákia felé 2023-ban 883 millió euró volt, a 2022-es évi értékhez képest 11,4 százalékponttal magasabb. Mind a termék, mind a szolgáltatás-külkereskedelemben tehát a visegrádi országok továbbra is egymás fontos partnerei, függetlenül az aktuális politikai vitáktól.
A külkereskedelem mellett érdemes röviden áttekinteni a visegrádi csoport külföldi tőkekihelyezéseinek jelentőségét is. A négy ország ugyan inkább tőkeimportőr pozíciót képvisel, mégis a magyar tőkekihelyezések értéke az elmúlt évek során emelkedést mutatott.
Magyarország elsősorban Csehországba és Lengyelországba helyezett ki jelentősebb értékben tőkét az elmúlt években. 2019 és 2023 között a magyarországi FDI részesedés értéke Csehországban 994,9 millió eurót tett ki összesen, Lengyelországban pedig 972,5 millió eurót ért el az MNB statisztikája alapján. Az elmúlt években több olyan magyar befektetés is zajlott Csehországban, amelyek az energetikai területet célozták meg. Az egyik legnagyobb akvizíció 2020-ban zajlott, ennek során a magyar MVM Zrt. vásárolta meg a cseh innogy Česká republika a.s. (iCR) 100%-os tulajdoni részesedését. Ezzel a befektetéssel az MVM stratégiai jelentőségű eredményt ért el a regionális terjeszkedésben, tovább erősítve pozícióját a közép-kelet-európai energiapiacon. Lengyelországban a magyar ingatlanszektor vállalatai közül, IT-területen történtek magas értékben tőkekihelyezések, a már zászlóshajónak tekinthető Richter és MOL cégcsoportok terjeszkedése mellett.
A Magyarországra érkező visegrádi tőke esetében hasonló képet láthatunk, az első helyen az államok között Lengyelország, majd Csehország, végül Szlovákia került. A lengyel FDI részesedés értéke Magyarországon 2019-2023 között összesen 272,9 millió euró volt. A magyar piacon főleg a lengyel szolgáltatási szektorból, valamint az ingatlan, a megújuló energia és a bútorgyártási ágazatokból találhatunk társaságokat. Csehország részesedése hasonló, 2019-2023 között összesen 234,3 millió eurót tett ki a magyarországi akvizíciók értéke. A cseh ágazatok képviselői közül Magyarországon mezőgazdasági, energetikai, építőipari, valamint kiskereskedelmi területeken működő társaságok vannak főként jelen. Jelentős értéket képviselnek az e-kereskedelmi és csomagküldéssel foglalkozó cseh cégek is, amelyek egyre nagyobb szeletet képesek a magyar piacból kihasítani.
Összességében a visegrádi államok közötti kereskedelem és tőkekihelyezések értéke az elmúlt évek politikai konfliktusai ellenére stabil tudott maradni. Magyarország továbbra is fontos kereskedelmi partnereinek tekinti az országokat, emellett pedig a három másik ország is hasznosnak és fontosnak tartja mind a partnerségek fenntartását, mind pedig a V4 formáció további fejlesztését. A V4-ek 2026-ban immár 35 éves együttműködésüket kezdhetik meg. Remélhetőleg a kerek évforduló rávilágít a közös munka fontosságára, az együttműködés előnyeire, valamint a regionális kooperáció megreformálására a még nagyobb hatékonyság érdekében.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
