Lengyel – magyar két jó barát” – tartja a régi mondás, de valóban jó barát a két nép? Történelmi és kulturális háttér, valamint politikai együttműködések is jellemzik az államok közös múltját, de csak ritkán lehet hallani a gazdasági kapcsolatokról, azok jellegéről Lengyelország és Magyarország között. Az alábbi elemzésben ezeket a partnerségi viszonyokat tekinthetjük át, figyelembe véve az elmúlt évek jelentős politikai változásait, valamint azt, hogy ennek fényében hogyan fejlődött a két ország kapcsolata. Az elemzésben kitérünk a lengyel-európai viszonyra, valamint azokra a kérdésekre is, amelyek meghatározóak lehetnek a következő évtizedben a lengyel gazdaságban.

Szerző: Szigethy-Ambrus Nikoletta

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [1.95 MB]

Lengyelország gazdaságának fejlődése a rendszerváltást követően

A lengyel gazdaság a mai kelet-közép-európai térség egyik legdinamikusabban fejlődő, stabil helyzetben lévő állama. Az 1989-1990-es politikai eseményeket követően gyorsan tudott váltani a piacgazdaság felé, ezáltal pedig képes volt megteremteni a mai kiegyensúlyozott gazdaság alapjait.   A nagy területű és nagy belső piaccal rendelkező ország az Európai Uniós csatlakozást követően tovább tudta bővíteni gazdasági viszonyait, amelyek nagy része hagyományosan nyugat-európai kötődésű, valamint fejlesztette a V4 országokkal való kereskedelmét is. A folyamatosan növekvő GDP és az államadósság intenzív, 60% alatt tartásának segítségével kedvező módon indulhatott el a fejlődés, amelyre nagy hatással volt a külföldről érkező tőkebefektetések száma és mértéke is. A közép-kelet-európai régióban az elmúlt 20 év során ide áramlott a legtöbb külföldi közvetlen-tőke befektetés (Foreign Direct Investment – FDI), amely segítségével sikerült csökkenteni a munkanélküliséget (2002-ben 19,9% volt, 2010-ben 9,6% volt, 2021-ben 3,4%-ra csökkentették), javítani a versenyhelyzetet és növelni az innovációs lehetőségeket.

1.ábra:  A lengyel GDP alakulása és az államadósság mértéke 1990-2020 között (Adatok forrása: UNCTAD és Statistics Poland, 2020.)

A gazdasági nyitottság mértéke alacsony, ami magyarázható a nagy belső gazdasággal, ennek köszönhetően azonban a világgazdasági válságoknak sem volt annyira kitéve, mint a nyitottabb gazdaságú országok (Faragó-Mező, 2012).

A Szovjetunió fennállása alatt a lengyel külkereskedelem mértéke csekély volt, ami főként a moszkvai vezetés egyedi külkereskedelmi politikájával magyarázható, amely a baráti országok közötti kereskedelem nem támogatta elegendő mértékben. Ezáltal a lengyel külkapcsolatok szerény alapokkal indultak a bilaterális kereskedelem irányába a rendszerváltást követően. Külkereskedelme a GDP-ben nem jelenik meg akkora súllyal, amely az akár hasonló tulajdonságú gazdaságok esetében elvárható lenne, mindazonáltal a 2008-2009-es gazdasági válságot követően fokozatos és dinamikus növekedés figyelhető meg az export és import értékében is. 2010-2012-ig jellemzően az import volt az erőteljesebb, átlagosan meghaladta a kivitel értékét, 2014-2015 körül változott meg ez az arány és ezzel megszűnt a korábbi folyó fizetési mérleg hiány is.

2.ábra: Lengyelország külkereskedelmi volumene 1995-2020 között, milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OECD, 2021.)

A lengyel export leginkább a nyugat-európai országokba irányul, fő kiviteli partnerei Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia, míg a közvetlen szomszédai közül Csehországgal folytat jelentős külkereskedelmet. Többségében gépjárműveket és alkatrészeket, bútorokat, elektromos akkumulátorokat szállít a jelzett országokba. Import termékeket Németországból, Kínából, Olaszországból, Hollandiából és Csehországból szállítanak Lengyelországba, jellemzően gépjárművek és alkatrészek, nyers olajok, csomagolt gyógyszerek és műsorszóró berendezések körében (OEC World, 2022).

Korábban érintőlegesen már említésre került az FDI hangsúlyos szerepe a lengyel gazdaságban, az alábbiakban részletesebben is érdemes megnézni a befektetések szerkezetét és mennyiségét. Fejlett bankszektorának, kiegyensúlyozott pénzügyi rendszerének, valamint tőkepiacának köszönhetően Lengyelország megfelelő hely a külföldi tőkebefektetésekhez (Kowalewski és Rybinski, 2011). A térségben itt a legmagasabb a lengyel tulajdonú bankok aránya, ez pedig a külföldi bankokkal szembeni inkonzisztens politikával is magyarázható, valamint további előny a tőkevonzáshoz a szigorú bankszektori felügyelet megléte. Ez a szigorúság összefüggést mutat a jegybank függetlenségével és a monetáris politika szigorúságával is (Kowalewski és Rybinski, 2011). Mindezek a pozitív reformok hatással voltak arra, hogy a régióban ide érkezzen a legtöbb FDI, ami a számos zöldmezős beruházás előnyein túl, a teljes ország fejlődését meghatározta.

3.ábra: A lengyel FDI értékének változása 1990-2020 között, milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: UNCTAD, 2021)

A legtöbb beáramló FDI 2007-ben érkezett az országba 19 836 millió USD értékben (UNCTAD, 2022). A Lengyel Befektetési Ügynökség adatai alapján 2011-ben 1 621 db FDI kihelyezés történt az országban, amelyek összesen 42 államból érkeztek. A legtöbb tőke Németországból (389 db), Hollandiából (174 db) és az USA-ból (177 db) érkezett a lengyel piacra. A három ország tőkekihelyezői a teljes FDI kihelyezések 46%-át uralták 2011-ben (Polish Information and Foreign Investment Agency, 2011).  Az eltelt évek során némileg diverzifikálódott az FDI kihelyezők térképe: 2019-ben Luxemburg (36%), Németország (22%), Franciaország (19%), Hollandia (11%), Egyesült Királyság (5%), Ausztria (4%) és Ciprus (3%) voltak a legfőbb FDI partnerek Lengyelországban (OECD, 2020). A beérkező tőke többségében a gyártási, tudományos-technológia és szolgáltatási szektorokba áramlik (Polish National Bank, 2021).

A lengyel társaságok általi FDI kihelyezések kevésbé értek el hasonlóan magas értéket, mint a beáramló összegeknél tekinthettük át: 2016-ban volt a legnagyobb összegű kihelyezés, ebben az évben 11 600 millió USD áramlott ki Lengyelországból tőke formájában (UNCTAD, 2022).

A 2008-as 2009-es válságból Lengyelország viszonylag gyorsan és jelentősebb visszaesés nélkül tudott kilábalni, ami egyrészt indokolható azzal is, hogy ide ért el a legkésőbb a krízis. Európában egyedülálló módon itt sikerült végig pozitív gazdasági növekedési eredményeket produkálni (Faragó-Mező, 2012). Másik ok, amiért a válság a lengyel gazdaságot stabil helyzetben tudta hagyni, a korábban már említett szigorú és fegyelmezett bank- és pénzpiaci rendszer. Ettől függetlenül itt is kialakult likviditási probléma a bankpiacokon, valamint csökkent a lakosság bizalma a pénzintézetek felé, ugyanakkor a kormány konstruktív szabályozásának köszönhetően relatív gyorsan tudták a válságot ebben az ágazatban is felfüggeszteni.

A válságot követő évtizedben tovább folytatódott a lengyel gazdaság növekedése és bővülése. A GDP adatok végig kedvező értéket tükröznek: 2010 és 2019 között összesen 36,5% nőtt a bruttó hazai termék, mindössze 2020-ban a koronavírus járvány hatására mutatott 2,5%-os visszaesést, amit a következő évben korrigált is, 2021-ben már 5,7%-os bővülés figyelhető meg a lengyel GDP-ben (World Bank, 2022). Szintén ebben az időszakban módosult a külkereskedelem szerkezete is, növekedett az export szerepe, ezáltal pedig a külkereskedelmi egyenleg pozitívba fordult át (World Bank, 2022). Az FDI áramlás mértéke szintén kedvező volt az elmúlt évtizedben: tíz év alatt több, mint 145 milliárd USD-nyi tőke-kihelyezés valósult meg Lengyelországban, ebből 2019-2021 között, több, mint 1450 db, ezáltal Európában 2020-ra a második helyre került a zöldmezős beruházások számát és értékét illetően (PAIH, 2022). Sikerült a munkanélküliségi adatokat is korrigálni: míg az évtized elején 9,6% volt az érték, addig 2020-ra 3,2%-ra sikerült csökkenteni. A fogyasztói árindex azonban növekedett, a 2010-es 2,6% 2020-ban 3,4%, egy évvel később pedig 5,1%-ra nőtt, ami várhatóan a háború és az energiaválság hatására tovább emelkedhet a következő évek során (World Bank, 2021).

Lengyelország gazdaságában nagy szerepe van az iparnak, az FDI nagy része is a gyártásba áramlik. Az elmúlt években az ipar 4.0 termelési átszervezés erősen érintette a lengyel ipari vállalatokat is, előtérbe helyezve a technológiai újításokat, robotizációt és innovatív megoldások alkalmazását az ágazatban. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ipar 4.0 alkalmazása a lengyel szektorokban ellentmondásos: kihívásnak tekintik a humán erőforrás változását és a hagyományos gyárak eltűnését, amelynek helyébe szolgáltatásorientált termelés lép (Éltető – Sass, 2021). A témára irányult kutatások és felmérések azt is mutatják, hogy elsődleges a képzettség és az oktatás fejlesztése, jelenleg hiányosságok vannak ebben. Továbbá, az élethosszig tartó tanulás fontossága és felértékelődése szintén része az ipar 4.0 hatékony alkalmazhatóságának, így ez szintén egy fejlesztést igénylő terület lehet. Az ágazati problémák nem csak Lengyelországban, de a térség más államaiban (Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban) is hasonló képet mutatnak, nagyrészt ugyanazokkal a nehézségekkel szembesülnek, mint amelyeket már Lengyelország esetén rögzítettünk (Éltető – Sass, 2021). Az eddigi néhány év tapasztalata szerint az ipar 4.0 elsősorban azon vállalatok révén tud terjedni, akik külföldi multinacionális társaságként vagy azok leányvállalataiként vannak jelen az országban, tehát a lengyel tulajdonú cégek kevésbé alkalmazzák még (Götz–Kackowska-Serafinska, 2020). Ennek okai közé sorolható a technológiai felzárkózás lehetősége, amely egyenlőre a külföldi cégek számára elérhetőbb, mint a lengyel vállalatok számára.

Lengyelország gazdasága az 1989-1990-es éveket követően gyorsan tudta teljesíteni a piacgazdaság kritériumait, ennek köszönhetően mára a térség egyik legdinamikusabban fejlődő országa lett. Sikeresen tudta kivédeni a 2008-as 2009-es válság okozta globális visszaesést, amely nagyrészt az összehangolt állami és gazdasági döntéseknek is köszönhető volt. Jelenleg a legfontosabb és egyben legnagyobb kihívást a technológiai megújulás és a további gazdasági növekedés jelenti számára, valamint az energiakérdés megoldása, amely a megváltozott geopolitikai viszonyok miatt a térség számára is kiemelt kérdés a következő évekre.

A lengyel-magyar kapcsolatok alakulása

A magyar és lengyel kapcsolatok fejlődésére nagy hatással volt a történelmi háttér mellett a két ország közötti baráti, partnerségi viszony kialakulása is. A 2000-es évek elején jellemzően kulturális és egyéb diplomáciai egyeztetések zajlottak Budapest és Varsó között, ilyen volt többek között az első magyarországi lengyel-magyar barátság emlékmű felavatása Győrben, 2006-ban, amely után egy nyilatkozat is aláírásra került a felek, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnökök között (Lengyel-Magyar Történelmi Társaság, 2006). A nyilatkozat a két ország közötti testvértelepülési fejlesztéseket irányozta elő, valamint egy lengyel-magyar barátság napjaként nyilvántartott dátum és az aköré szerveződő kulturális programokra vonatkozott. Magyarországon március 16-a, Lengyelországban pedig március 23-a lett a két ország közötti baráti viszonyt ünneplő dátum (Lengyel-Magyar Történelmi Társaság, 2006). A 2008-as gazdasági válság a külkapcsolatokra is kiterjedt: a krakkói főkonzulátust 2009-ben ideiglenesen bezárták takarékossági okokra hivatkozva, újranyitása csak 2014-ben valósulhatott meg (MFA, 2014). Az Orbán-kormány számára a lengyelekkel való további kapcsolatok fejlesztése elsődleges volt, így nem volt meglepő az sem, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2010-es megválasztását követően első hivatalos látogatása Varsóba vezetett, valamint az idei évben beiktatott Novák Katalin köztársasági elnök asszony szintén első hivatalos minőségű utazása során a lengyel fővárost kereste fel elsőként. Mindezek a látogatások is alátámasztják a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok fontosságát, valamint ezek további fejlesztését.

Lengyelország, valamint a lengyel-magyar kapcsolatok vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Visegrádi Négyek csoport fontosságát a régiós gazdasági fejlődésekben. Az 1991. február 15-én Visegrádon aláírt nyilatkozatban eredetileg három ország (Csehország, Magyarország és Lengyelország) döntött az együttműködés mellett, amelyet 1998-ban megújítottak, 1999-ben pedig Szlovákiával bővítettek (Inkei, 2004). A szervezet alapvető célja „a résztvevő országok önazonosság-tudatának erősítése, a közös történelmi és kulturális értékek megjelenítése és ápolása, az euroatlanti intézményekhez történő csatlakozás felgyorsítása, valamint az egyes pozíciók erősítése” (Inkei, 2004). Ahhoz, hogy az együttműködés még gördülékenyebben valósulhasson meg, 2000-ben létrehozásra került a Nemzetközi Visegrádi Alap, amelynek fő célja és feladata azoknak a programoknak a támogatása, amelyek a négy ország között elősegítik az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztését, valamint a V4-ek szomszédos országokkal folytatott kapcsolatainak erősítését (Bernek, 2018). Idővel, valamint a politikai és gazdasági kérdések változásával az együttműködés lehetőségei szélesedni kezdtek, így 2016 körül már külpolitikai, majd gazdasági együttműködéseket is folytattak a részes felek.

A V4 célkitűzések mellett lengyel és magyar részről egyaránt fokozatos egyeztetések indultak a lehetséges gazdasági kooperáció területein is. A 2000-es években a Lengyelországba irányuló magyar export mértéke ugyan emelkedett 2010-ig, mégsem sikerült az öt legfontosabb beszállító ország közé kerülni hazánknak.

4.ábra: A magyar és lengyel export volumenének változása 2000-2010 között, milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2021).

A magyar kivitel először 2003-ban lépte át az 1 milliárd USD-os értéket, ezt követően dinamikusan növekedett egészen a 2008/2009-es válságig. A gazdasági visszaesés a magyar exportban is megmutatkozott: míg 2007-ben 4,07 milliárd USD, majd 2008-ban 3,96 milliárd USD volt a kivitel, addig 2009-re ez az összeg 2,88 milliárd USD-ra csökkent. A lengyelországi export hazánkba irányuló értéke szintén gyorsuló növekedést mutat a jelzett időszakra nézve, mindazonáltal a korábban már vizsgált lengyel gazdasági helyzet a válság éveiben a külkereskedelemre is pozitívan hatott: a 2008-as évben 4,66 milliárd USD volt az innen származó importunk, ez az egy évvel korábbi értékhez képest 62 millió USD-nyi növekedést jelent. A 2009-es évben ugyan megfigyelhető visszaesés (2009-ben 3,49 milliárd USD volt a lengyel export Magyarországra), viszont 2010-re ez az érték is szépen korrigált, megközelítve a válság első évének, 2008-nak a szintjét (2010-ben 4,46 milliárd USD volt a lengyel export Magyarországra).

A főbb exportcikkek, amelyeket Lengyelországba szállítunk az egyes vegyipari termékek és gyógyszerek, valamint elektronikai berendezések. Ezek a termékcsoportok az elmúlt évek során nem változtak jelentősen, hagyományosan ezek képviselik a két ország közötti kereskedelem alapjait.

5.ábra: A Lengyelországba irányuló magyar export termékcsoportok szerint (Adatok forrása: OEC World, 2021.)

Az egyéb termékek között megjelennek a könnyűipari termékek (jellemzően textíliák és ruházati áru), a műanyagipar által előállított cikkek, papírtermékek, valamint egyéb használati tárgyak is. Jelentős a magyar gyógyszerek kivitele is, a teljes Lengyelországba irányuló exportunk negyedét vegyipari és gyógyászati termékek teszik ki. Lengyelország teljes importjában is jelentős hányadát teszi ki a vegyi- és gyógyszerészeti termékek értéke: 2022 január és szeptember között 14,7%-ban importált ilyen típusú árut az országba (Statistics Poland, 2022). Szintén jelentős súllyal rendelkezik az elektronikai berendezések kivitele is, 27%-ban ezek az áruk adják a magyar-lengyel export szerkezetét. Az elektronikus vezérlőpanelek, videó lejátszók és rögzítők, műsorszóró-és rögzítő berendezések, valamint a légszivattyúk alkotják ennek a termékcsoportnak a legnagyobb részét (OEC World, 2021). Az exportált élelmiszerek csoportjába főként húskészítmények, zöldségek, gyümölcsök, édességek, magvak és olajok tartoznak, mindezek a teljes lengyel exportban 7,9%-os arányban jelennek meg (Statistics Poland, 2022).

A hozzánk import formájába érkező lengyelországi export hasonló képet, mint az előbbiekben bemutatott magyar export bontás.

6.ábra: A Magyarországra irányuló lengyel export termékcsoportok szerint (Adatok forrása: OEC World, 2021.)

A legnagyobb mértékű termékcsoportot az elektronikai berendezések, valamint a fémek adják. Előbbihez többek között elektromos motor alkatrészek, videó lejátszó berendezések, elektromos akkumulátorok tartoznak. A fémek között rézhuzalokat, vasszerkezeteket, valamint hengerelt vas termékeket találunk jelentős mennyiségben. Az ábrán jelölt termékeken túl Lengyelországból bútorok és különböző jellegű ülő alkalmatosságokat is importálunk, valamint a textiltermékek behozatala is fontos része a két ország közötti kereskedelmi termékegységeknek (OEC World, 2021).

Az export és import forgalmon túl érdemes áttekinteni, hogy a külföldi tőke-befektetések a két ország viszonylatában hogyan alakultak. Lengyelország az elmúlt évek során a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb FDI vonzó állama lett, a régióban ide érkezik a legtöbb befektetés (lásd 3. ábra). Magyarország az elmúlt években szintén számos külföldi partner számára jelentett vonzó környezetet a tőkekihelyezéséhez, 2020-ban 5 458 millió USD-nyi értékben áramlott az országba FDI (UNCTAD, 2022). A kihelyezett értékek a két ország relációjában az elmúlt években sokat javultak, Lengyelországból évről évre magasabb értékben érkezik FDI hazánkba.

7.ábra: A kihelyezett FDI-ok mértéke a két ország egymás közötti relációjában 2010-2020 között millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: MNB és National Bank of Poland, 2022.)

2000-es évek első évtizede során Magyarország vonzó befektetési helyszínt tudott teremteni a régióban, ennek köszönhető az is, hogy több lengyel nagyvállalat is megvetette lábát az országban. Az alábbi táblázatban a legfontosabb lengyel gyökerekkel rendelkező Magyarországon működő társaságokat tekinthetjük át.

Társaság neve Profilja, éves bevétele
ProHuman 2004 (Work Service) Munkaerőkölcsönzés, közvetítés. Kelet-Európa legnagyobb munkaerőközvetítő cége, 2014-ben vásárolta meg a cég 80%-át a wroclawi illetékességű Work Service lengyel munkaerőközvetítéssel foglalkozó társaság. 2021-ben 38 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el.
AmRest (PizzaHut, KFC) Wloclawban alapította négy amerikai üzletember, franchise jellegben működő gyorsétterem lánc, amely Kelet-Európában az egyik legnagyobb és leggyorsabb terjeszkedésű vállalat. Magyarországon a PizzaHut és a KFC éttermeket üzemelteti, 2021-ben a bevételük 38,9 milliárd forint volt.
Accor-Pannonia Hotels Zrt. Az Accor 2015-ig francia, majd ezt követően a lengyel Orbis szállodalánc részére értékesített cégcsoport, Magyarországon az Ibis, Mercure és Novotel hoteleknél van jelen. 2021-ben több, mint 7 milliárd forint volt az éves árbevételük.
Inter Cars Hungaria Autóalkatrészekkel foglalkozó, varsói eredetű társaság. 2008 óta magyar leányvállalattal bővült, kizárólag nagykereskedőket szolgál ki. 2021-ben az árbevételük meghaladta a 34 milliárd forintot.
Alumetal Group Hungary Autóipari termékek gyártásával foglalkoznak, első külföldi gyárát 2016-ban Komáromba hozták létre. 2021-es árbevételük több, mint 33 milliárd forint volt.
CCC Hungary Shoes Cipő, táska, bőrdíszmű kereskedelem. Közép-Európa egyik legnagyobb cipőkereskedője, Európa legnagyobb cipőgyártója. Magyarországon 2012-ben hozták létre első üzleteiket, azóta a második legnagyobb cipőkereskedő az országban. 2021-ben 21,6 milliárd forintnyi árbevételre tettetk szert itthon.
ABC Data IT és szórakoztató elektronikai eszközök nagykereskedelme. Budapesten működik a Közép-Kelet-Európát kiszolgáló raktára.
Maspex Olympos Gyümölcslé és üdítőipari gyártás és kereskedelem. Magyarországon 1998 óta leányvállalatot üzemeltet, 2004-ben vásárolta fel az Olympost. 2021-ben az éves árbevétele 22 milliárd forint fölött volt.
LPP Hungary Ruhaipari vállalatcsoport, amely 2000 óta van jelen hazánkban is. Legismertebb márkái a Reserved és a Mohito, amelyek igazán az elmúlt években robbantak be a magyar piacra. Bevétele évről évre növekszik, tavaly 31 milliárd forintot ért el az éves árbevétel összege.
PoliFarbe – Ffil Sniezka

A festékgyártással és értékesítéssel foglalkozó társaság 80%-át egy lengyel cég, a Ffil Sniezka birtokolja 2019 óta. 2021-ben 12,5 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el.

  1. táblázat: Az egyes lengyel anyavállalatú Magyarországon működő társaságok (Adatok forrása: saját gyűjtés, céginfó, 2022.)

A magyar piac diverzifikációjában nagy szerepet kaptak a lengyel vállalatok, amelyek az elmúlt évek során fokozatosan növekedni kezdtek itthon. Mindazonáltal évről évre nő azoknak a magyar társaságoknak a száma is, akik akár elsőként lépve a nemzetközi piacra, Lengyelországot választják a leányvállalat létrehozásához. A folyamatosan fejlődő és innovatív lehetőségeket rejtő lengyel ingatlanpiac az egyik fontos ágazati szegmens, amelyben a magyar cégek is szívesen invesztálnak. Az egyik legnagyobb hazai lakóingatlan-fejlesztő és -befektető vállalatcsoport, a Cordia 2020-ban vásárolta fel a lengyel Polnord ingatlanfejlesztő vállalat részvényeinek 65%-át, ezzel szerezve többségi tulajdonrészt a cégben (Forbes, 2020). Az ingatlanpiac mellett a magyar informatikai szolgáltatások is helyet kapnak a lengyel piacon: az IPR Insights International, amely szoftverfejlesztési tanácsadással foglalkozik, nemzetközi piacra lépésének első színhelye Lengyelország volt, 2017-ben (IPR Insight, 2022). Szintén hasonló területen működő, programozás oktatással foglalkozó magyar cég, a CodeCool elsőként a lengyel piac meghódításába kezdett bele, valamint Ausztriában és Romániában is elérhetővé váltak szolgáltatásai (CodeCool, 2022). A B+N Referencia Zrt. ugyancsak a régiós terjeszkedés mellett döntött: 2022 januárjában vásárolta fel a lengyel INWEMER létesítmény üzemeltető vállalatot, így már a teljes közép-kelet-európai régiót lefedve működik a térségben (B+N Referencia, 2022). Mindezek mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy melyek azok a hazai nagyvállalatok, amelyek piaci pozíciót tudtak szerezni Lengyelországban. Ide sorolhatjuk a Richter Gedeon Nyrt., amely még 2008-ban vásárolta be magát a GZF Polfa gyógyszergyárba 99,8%-os részesedéssel, így is erősítve a lengyelországi pozícióját (Világgazdaság, 2008). A MOL Nyrt. szintén terjeszkedett Lengyelországban, 2022. decemberében vásárolt fel több, mint 410 töltőállomást a PKN Orlen és a Grupa Lotos vállalatok megállapodásával (Portfolio, 2022). Végezetül az AutoWallis csoport a közép-kelet-európai régió 14 országában működik, köztük Lengyelországban. Tevékenységük során gépjármű- és alkatrész kis- és nagykereskedelemmel, szervizszolgáltatásokkal, illetve rövid és hosszú távú gépjármű-kölcsönzéssel foglalkoznak (Autowallis, 2023).

Összességében elmondható, hogy a lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulása szempontjából a két ország régi hagyományokra alapozott baráti kapcsolatai megerősítő jelleggel hatottak. Több magyar cég is, amelyek a lengyel piacot választották a terjeszkedéshez, megerősítették ezt a tényt, valamint, hogy számukra a kedvező lengyel fogadtatás ebben gyökerezett. Ezáltal megerősíthető, hogy a kulturális és egyéb diplomáciai kapcsolatok erősítése, valamint azok fejlesztése hosszú távon elősegítheti a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok kialakulását, amelyek hozzájárulhatnak mindkét ország egyéni és régiós versenyképességéhez is.

Lengyel kapcsolatok a térség országaival – Visegrádi Négyek, EU, Oroszország

A rendszerváltást követő években, valamint a 2000-es évek első felében olyan közös célok kerültek megfogalmazásra mind Lengyelország, mind Magyarország, mind pedig a térség más országai részéről, amelyek egy összehangoltabb, kiegyensúlyozottabb egymás közötti politikát is megköveteltek. A NATO és az Európai Unióhoz való csatlakozás a részes államok esetében fontos mérföldkő volt, hatással volt a köztük fennálló gazdasági kapcsolatokra is (Dobrowiecki – Sadecki, 2019). A V4 partnerség további elmélyülése, valamint a csoport bővítése Szlovákiával a későbbi együttműködések fokozódását is elősegítette. Emellett az egyes országok egyéni szinten is sokat fejlődtek, változtak, így elkerülhetetlen volt, hogy a régión belüli szerepük is módosuljon. Lengyelország gazdasága a korábban már bemutatott részben az elmúlt húsz év során hatalmas fejlődésen ment át, meghatározó szereplője lett a közép-kelet-európai térségnek, várható volt tehát, hogy a kialakuló szövetségek, együttműködések szintjén is hasonlóan kooperatív és kezdeményező lesz.

A visegrádi együttműködés eredeti célja nem a gazdasági együttműködések fejlesztése, sokkal inkább a kulturális és diplomáciai kapcsolatok erősítése volt. Mindazonáltal a kezdeményezés közvetett hatása, hogy az országok közötti kereskedelem is megélénkült ennek köszönhetően, valamint 2016-tól célirányos külpolitikai és gazdasági egyeztetések és megvalósulhattak. Lengyelország mindhárom tagországgal növelte külkereskedelmét, legjelentősebben Csehországgal tudta az export-import mutatókat emelni.

8.ábra: Lengyelország külkereskedelme a visegrádi országokkal 2000-2020 között, millió USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2021.)

Csehországgal régóta stabilak a lengyel külkereskedelmi adatok, már a 2000-es évek elején is több, mint 1 milliárd USD-nyi volt az export és az import értéke is. Szlovákiával és Magyarországgal a szorosabb együttműködés és a kereskedelem fokozódása 2005-től datálható, az egy évvel korábbi Európai Uniós csatlakozás pozitívan hatott erre is.

Lengyelország a magyar, cseh és szlovák kapcsolatok fejlesztésén túl tovább mélyítette együttműködését Romániával, Horvátországgal és Bulgáriával, miután a három állam is tagja lett az Európai Uniónak. A köztük lévő kapcsolatok fokozódása jól látható a lengyel export ide irányuló értékváltozásában is. Lengyelország Romániával való külkereskedelme 15 év alatt több, mint ötszöröse lett a korábbi, 2005-ös értéknek, valamint hasonlóan dinamikus növekedés látható Horvátország és Bulgária esetében is. Az export áru-szerkezetében jelentős változás nem következett be, mindössze a jelzett országokba irányuló mennyiség lett több, mint a korábbi években. Ez nagyrészt köszönhető a három ország EU-s tagságának is, amely az immár teljes jogú uniós tagállamok számára mindenféle korlátozás nélkül biztosította a négy szabadság áramlását.

9.ábra: Lengyelország exportjának alakulása Románia, Bulgária és Horvátország relációjában 2005-2020 között millió USD-ban kifejezve. (Adatok forrása: OEC World, 2021.)

A 2014-es ukrajnai események hatására a lengyel politikában heves ellenállás kezdődött, ez pedig a későbbi évekre is meghatározó maradt. A krími események évében Varsóban kilenc közép- és kelet-európai NATO tagország államfői találkoztak, amelynek célja a keleti térség országainak szövetségét volt hivatott megerősíteni, egyfajta válaszként az orosz agresszióra Ukrajnával szemben. Jelenleg ez a kilenc tagú formáció Bukaresti Kilencek néven ismert, mivel a későbbi tárgyalásokat a román fővárosban tartották meg (Jankowski – Varga, 2019). Két évvel később, 2016-ban Lengyelország a horvát együttműködések fokozása érdekében elindította a Három Tenger Kezdeményezést (Three Seas Initiative – TSI), amely mára 12 Európai Uniós tagországra bővült. A TSI elsődleges célja és feladata, hogy összekösse a közép-kelet-európai országok gazdaságát és infrastruktúráját észak-déli irányba. Ennek segítségével fejleszthetik az egymás közötti kereskedelmet, valamint új partnerségek alakulhatnak a tagországok között, fokozva az egyes államok gazdasági fejlődésének lehetőségét (Dobrowiecki – Sadecki, 2019). A kezdeményezésnek Magyarország is tagja, valamint az elmúlt években az Amerikai Egyesült Államok is támogatásáról biztosította a TSI-t, főként azért, mert az integráció elősegítheti az USA-ból érkező folyékony gáz exportját a régióban. A jelenlegi energiaválságos helyzetben úgy tűnik, hogy ennek még nagyobb szerepe lehet a későbbiekre nézve.

Oroszországgal a háború 2014-es kitörését megelőzően jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolított, azonban Ukrajna megtámadását követően mindez jelentősen megváltozott. 2015-ben az Oroszországba irányuló lengyel export 3,65 milliárd USD-ral kevesebb volt, mint egy évvel korábban, az import szintén visszaesett, 6,3 milliárd USD-ral. A csökkenés okai között van a 2014-ben meghozott Európai Uniós szankciók is, amelyek jelentős korlátozásokat vezetettek be az orosz külkereskedelemre vonatkozóan, valamint az a tény is, hogy Lengyelország az első pillanattól kezdve Ukrajna támogatása mellett állt ki, ellentmondva az orosz agressziónak.

10.ábra: A lengyel export és import változása Oroszország tekintetében 2010-2020 között, milliárd USD-ban kifejezve (Adatok forrása: OEC World, 2021.).

2017-től egy óvatos növekedés ugyan elkezdődött a két ország közötti kereskedelemben, mindazonáltal a 2014-es szintet nem sikerült újra elérni. Az idei évben ismét erősödő konfliktus, valamint az eddigiekhez képest szigorúbb és kiterjedtebb Európai Uniós szankciók hatására várhatóan tovább csökken majd a lengyel-orosz külkereskedelmi mutatók értéke.

Összegzés – a lengyel gazdaság trilemmái

Lengyelország a közép-kelet-európai régióban egy gazdasági sikertörténetet könyvelhet el az elmúlt harminc év távlatából nézve. Sikerült egy stabil, fejlődő bázist kiépítenie, ezáltal pedig a térség meghatározó államává is vált. Mindazonáltal több olyan nyitott kérdés is van, amelyek megoldása Varsó számára a következő évtizedben számos akadályt jelenthet a további fejlődésben. Az első az ország energiaimport függőségének kérdése, amely jelenleg is kihívást jelent. Lengyelország nagymértékben importált energiahordozókat, főként földgázt Oroszországtól, az elmúlt év szankciói hatására azonban egyre nagyobb kérdés, hogy ezt a mennyiséget mivel tudja pótolni. Ugyan a lengyel energiapiac diverzifikációja már a 2000-es évek elején elkezdődött, felismerve ezt a problémát, valamint sikerült a térségben elsőként LNG fogadó terminált is kiépíteni, mégsem tekinthető megoldottnak a kérdés. A korábban Norvégiától vásárolt földgáz, amely a Balti tengeren keresztül érkezett az országba nem elegendő ahhoz, hogy a lakosság és az ipar is a megszokott körülmények között létezhessen (International Trade Administration, 2022). A szén egyre nagyobb teret nyer az ország energiamixében, ezáltal pedig mind az EU-s, mind pedig az egyéni lengyel fenntarthatósági vállalások is háttérbe szorulnak.

Az energiakérdés mellett a másik kérdés a lengyel kül- és belpolitika kihívásai A 2020-ban ismét megválasztott államfő, Andrzej Duda, valamint a 2019 óta hivatalban lévő Mateusz Morawieczki miniszterelnök elmúlt éveit a politikában legtöbbször az Európai Unióval való viták jellemezték, valamint az országon belüli politikai kérdések megosztottsága társadalmi szinten. Az ultrakonzervatív politikai célok mellett állást foglaló lengyel kormány az Európai Unióval 2017 óta vitákat folytat a jogállamiság kérdéskörében, amely miatt az Európai Bizottság korábban felkérte a Tanácsot a 7-es cikkely alkalmazására is, amelyre korábban még nem akadt példa (Pál, 2020). Lengyelország nincs egyedül az EU-val folytatott vitákban, mivel Magyarországgal szemben hasonló eljárást kezdeményeztek korábban, hasonló indokkal. A jelenlegi legfontosabb kérdés az Európai Unió és Lengyelország, valamint Magyarország kontextusában, hogy az Európai Helyreállítási Terv részét képező pénzügyi támogatást a két ország milyen feltételekkel kaphatja meg, valamint, hogy a folyósításhoz milyen változások szükségesek a két ország politikai rendszerében.

Harmadik kérdés a munkaerő, ami az elmúlt években igen érdekes képet mutat a lengyel gazdaságban: számos lengyel állampolgár döntött úgy, hogy Nyugat-Európában tervez karriert építeni, hiába a folyamatosan fejlődő gazdaság, az országba érkező nagy mértékű külföldi tőke, a legtöbb gyártási feladatot nem lengyelek, hanem az országba érkező vendégmunkások, jellemzően ukránok végzik el. Az elmúlt években 2 millió lengyel hagyta el az országot munkavégzés céljából, a helyükre érkező ukrán munkások pedig 2022-ig több, mint egy millióan voltak (Groza, 2021). A jelenlegi háborús helyzetben közel 1,5 millió ukrán lakos döntött úgy, hogy Lengyelországba menekül a harcok elől. Idén júniusig, tehát kevesebb, mint négy hónap alatt 185 000-en tudtak munkaviszonyt létesíteni az országban, ami azért is figyelemre méltó szám, mert a menekültek nagy része nő volt, aki gyermekével vagy idős családtagjaival érkezett Lengyelországba (UNHCR, 2022). A munkanélküliségi ráta évek óta alacsony, átlagosan 5% körül vagy valamivel ez alatt mozog, a lakosság arányos GDP eléri az EU-átlag 70%-át, mégis komoly gond az elvándorlás, ami hosszú távon nagy kihívás elé állíthatja a lengyel gazdaságot és társadalmat is.

 

Felhasznált irodalom

AutoWallis csoport: https://www.autowallis.hu/hu/rolunk/bemutatkozas Letöltve: 2023.01.11.

Bernek Ágnes: (2018): Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban. Budapest, Akadémiai Kiadó, pp.32-33.

B+N Referencia: https://bnref.hu/ Letöltve: 2022.12.22.

CodeCool: https://codecool.com/hu/ Letöltve: 2022.12.22.

Dobrowiecki Péter – Andrzej Sadecki (2019): Magyarország és Lengyelország: kétoldalú kapcsolatok a regionális együttműködések tükrében. In: A lengyel-magyar szövetség: a kétoldalú kapcsolatok hat dimenziója. Budapest, CEID kiadó, 2019. pp. 16-26. https://www.ceid.hu/wp-content/uploads/2019/05/The-Polish-Hungarian-Alliance_HU_04_08.pdf Letöltve: 2022.12.22.

Dominik P. Jankowski –  Dr.Varga Gergely (2019): Lengyel-magyar védelmi együttműködés: a jelenlegi helyzet és kilátások. In: A lengyel-magyar szövetség: a kétoldalú kapcsolatok hat dimenziója. Budapest, CEID kiadó, 2019. pp. 16-26. https://www.ceid.hu/wp-content/uploads/2019/05/The-Polish-Hungarian-Alliance_HU_04_08.pdf Letöltve: 2022.12.22.

Éltető Andrea – Sass Magdolna: A kapitalizmus változatai és az ipar 4.0 a visegrádi országokban In: Közgazdasági Szemle 68. évfolyam, 2021.május, 490-514. o.

Faragó Emese – Mező Júlia (2012): A válság meglepetése – Lengyelország. In: Válság és válságkezelés az Európai Unió kohéziós országaiban, (13). pp.106-120. http://acta.bibl.u-szeged.hu/57743/ Letöltve: 2022.12.22.

Götz, M.–Kackowska-Serafinska, M. (2020): Industry 4.0 and FDI in Poland. Country study prepared in the project, No. 21920068. Effects of Industry 4.0 on FDI in the Visegrád countries. Nemzetközi Visegrádi Alap, október, 5. https://industry40fdi.files.wordpress. com/2020/10/poland-report.pdf. Letöltve: 2022.12.22.

Inkei Péter (2004): Kultúra és nemzetközi szervezetek. In: Stratégia és kultúra. Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében. Szerk.: Szendrői Árpád. Budapest, Teleki László Alapítvány. pp.163-197.

IPR Insight: https://www.iprsam.com/en/ Letöltve: 2022.12.22.

Kowalewski, O. – Rybinski, K. (2011): The hidden transformation.Changing role of the state after the collapse of communism in Central and Easter Europe. Wharton Financial Institutions Center Working Paper, No. 11-38, February 13. https://www.researchgate.net/publication/227465090_The_hidden_transformation_The_changing_role_of_the_state_after_the_collapse_of_communism_in_Central_and_Eastern_Europe Letöltve: 2022.12.22.

Lengyel-Magyar Pilsudski Baráti Társaság, Győr: https://pilsudski.eoldal.hu/cikkek/lengyel—-magyar-baratsag-nap-2006-2014.html Letöltve: 2022.12.22.

Magyarország és Lengyelország kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai: https://krakko.mfa.gov.hu/hun/page/ketoldalu-kapcsolatok Letöltve: 2022.12.22.

MNB FDI: https://www.mnb.hu/en/statistics/statistical-data-and-information/statistical-time-series/viii-balance-of-payments-foreign-direct-investment-international-investment-position/foreign-direct-investments Letöltve: 2022.12.22.

Magyar cég harap egy nagy szeletet a lengyel ingatlanpiac óriáscégéből – Forbes (2020): https://forbes.hu/uzlet/magyar-top-ceg-harap-egy-nagy-szeletet-a-lengyel-ingatlanpiac-oriascegebol/ Letöltve: 2022.12.22.

Muhi Gergely (2022): Hogyan tudtak a lengyelek függetlenedni az orosz gáztól? https://hold.hu/holdblog/lengyelorszag-foldgaz-kereskedelem-energia-aremelkedes-eu/ Letöltve: 2022.12.22.

OECD Data Base: https://data.oecd.org/ Letöltve: 2022.12.22.

OEC World Poland: https://oec.world/en/profile/country/pol Letöltve: 2022.12.22.

OEC World Hungary: https://oec.world/en/profile/country/hun Letöltve: 2022.12.22.

Octavian Groza (2021): Regionális területek és országok – Lengyelország. In: Világgazdasági körkép. Budapest, Pallas Athéné Könyvkiadó, 2021. pp. 239-241.

The Observatory of Economic Complexity (OEC World) Data Base: https://oec.world/ Letöltve: 2022.12.12.

Pál Benedek (2020): Lengyel bel- és külpolitikai kihívások I.Választás járvány alatt – A 2020-as lengyel elnökválasztás kampánya és eredményei. KKI Elemzések, E-2020/8. https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/10/E-2020_80_lengyel.pdf Letöltve: 2022.12.22.

Polish Information and Foreign Investment Agency: https://www.paih.gov.pl/publications/how_to_do_business_in_Poland Letöltve: 2022.12.22.

Polish National Bank – FDI in Poland: https://www.nbp.pl/homen.aspx?f=/en/publikacje/ziben/ziben.html Letöltve: 2022.12.22.

Poland Country Commercial Guide – Energy Sector – International Trade Administration: https://www.trade.gov/country-commercial-guides/poland-energy-sector Letöltve: 2022.12.22.

Poland is the EU’s leading laggard in the clean energy transition: https://ember-climate.org/countries-and-regions/countries/poland/ Letöltve: 2022.12.22.

Portfolio (2022): Lezárult a gigaüzlet a MOL-nál, több száz lengyel kutat vásárolt az olajcég. https://www.portfolio.hu/befektetes/20221201/lezarult-a-gigauzlet-a-molnal-tobb-szaz-lengyel-kutat-vasarolt-az-olajceg-582672?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator Letöltve: 2023.01.11.

Statistics Poland: https://stat.gov.pl/en/ Letöltés ideje: 2022.12.22.

UNCTAD STAT Data Center: https://unctadstat.unctad.org/wds/ReportFolders/reportFolders.aspx?sCS_ChosenLang=en Letöltve: 2022.12.22.

UNHCR Data: https://data.unhcr.org/en/situations/ukraine Letöltve: 2022.12.22.

Világgazdaság (2008): Erősít a Richter Lengyelországban: 99,8%-os részesedés a GZF Polfában. https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/erosit-a-richter-lengyelorszagban-998-szazalekos-reszesedes-a-gzf-polfaban Letöltve: 2023.01.11.

World Bank Data Base: https://data.worldbank.org/ Letöltve: 2022.12.22.

 

 

 

Junior elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a kelet-közép-európai geopolitikai és geostratégiai kérdésekben, valamint a külkereskedelmet érintő témakörökben is.