A síközpontok, a mediterrán, valamint az egzotikus utazási célpontok felé indulók száma is dinamikusan bővült tavaly év végén, kedvező adatok várhatók idén is. Az év utolsó 10 napjában repülővel nyaralni induló magyarok száma dinamikusan, 19%-kal bővült 2024-ben, az utazók száma meghaladta a 200 ezer főt. A magyarok ebben az időszakban indulnak a legnagyobb arányban hosszú utazásra, 4000 km-nél távolabbi úti célokra. A kedvező tendenciák a budapesti repülőtér forgalmában is megmutatkoznak. Az idelátogató külföldiek és a magyarok utazási kedve is megmutatkozik a statisztikákban. 2024-es év egészét tekintve a magyarországi légiutas-forgalom nőtt a legnagyobb arányban az európai országok közül, 19,2%-kal, az Eurostat frissen publikált adatai alapján. A 2025-ös évre is látványos bővülés várható, a légiutas-forgalom elérheti 20 millió főt. 2025 december elején már teljesült 19 millió fős álomhatár. A legutóbbi lezárt időszakra, 2025 októberére vonatkozó adatközlés alapján 12%-os bővülés mutatkozott. Emellett a szomszédos országok, Ausztria és Szlovákia síközpontjaiba is sokan indultak autóval tavaly, arányuk 5,4%-kal emelkedett 2024 decemberében. A trend idén is folytatódhat. A reálkeresetek növekedése és a gazdasági kilátások egyre kedvezőbb megítélésé fontos alapot jelent a tekintetben, hogy a belföldi és külföldi nyaralások esetében is bátrabban költenek a magyarok.
Decemberi síelés
A környező országokba, elsődlegesen Ausztriába és Szlovákiába átkelő, magyar rendszámmal rendelkező autók száma 107 ezerrel volt magasabb 2024 decemberében mint egy évvel korábban. Ez 5,4%-kal meghaladta a 2023-as értéket. Az így regisztrált autók száma nem csupán a kikapcsolódási szándékkal utazókat foglalja magába. Ugyanakkor a növekedés dinamikája azt jelzi, hogy az ünnepi időszakban a télisportokat keresők aránya is növekedett.
Repülős utazások az évvégén
2024-ben Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről 2024 decemberében 212 ezer magyar utazott külföldre, amely 19%-kal, összesen 34 ezerrel több mint a megelőző év decemberében. A legkedveltebb úti célok között több olyan repülőtér szerepelt, amelyeket sokszor az átszállási lehetőségek miatt vesznek igénybe, közöttük London, Isztambul, Dubaj, valamint Milánó és Róma fért be a top 5-be. A mediterrán célpontok mutatták a legnagyobb növekedést, Valencia (228%), Malaga (45%) és Málta (35%).
Egy online utazási iroda, a kiwi.com 2024-re vonatkozó adatai alapján a magyarok közül a karácsonyi ünnepek alatt jóval többen indulnak hosszú, azaz 4000 kilométernél távolabbi célállomásokra, mint az év más időszakaiban. Ez az arány december utolsó 10 napjában 13%, míg éves átlagban 7%.
A magyarok legszívesebben Spanyolországba, Olaszországba és Németországba repültek 2024 végén, a városok rangsorát London, Málta és Koppenhága vezette. A lista élén szerepelt még az Egyesült Királyság, Dánia, Málta, Franciaország, Portugália, Svájc és Törökország. Az Európán kívüli úti célok közül az Amerikai Egyesült Államok volt a legnépszerűbb. Utóbbi célpont tekintetében fontos változást jelent, hogy 2025. szeptember 30-tól minden magyar állampolgár ismét vízummentesen utazhat az USA-ba.
A budapesti repülőtér forgalmának növekedése a legnagyobb Európában
Az Eurostat friss adatközlése alapja kiugróan magas, 19,2%-os bővüléssel a magyarországi légiutas-forgalom növekedett a legnagyobb arányban éves szinten az európai összehasonlításban, a 2024-es lezárt év vonatkozásában. Az európai uniós országok átlaga 8,3% volt ugyanebben az időszakban. A 2025-ös évre is látványos bővülés várható, az utasforgalom elérheti 20 millió főt. 2025 december elején már teljesült 19 millió fős álomhatár. A legutóbbi lezárt időszakra vonatkozó adatközlés alapján 12%-os bővülés mutatkozott 2025 októberéig.
Ábra: Az európai országok légiutasforgalma dinamikusan bővült 2024-ben, a legnagyobb mértékben a magyarországi. Forrás: Eurostat. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26841582/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
