Tovább esett az infláció februárban Magyarországon. A KSH közlése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg januárban 2,1%-os inflációt mértek. Februárban az élelmiszer-infláció éves alapon minimális, 0,2%-os volt, a szolgáltatások ára 4,2%-kal nőtt, míg a járműüzemanyagok ára 11,1%-kal mérséklődött egy év alatt. A közel-keleti konfliktus miatti világpiaci energia- és nyersanyagársokk a márciusi inflációs adatokba gyűrűzhet be, de egyelőre kérdéses annak mértéke és időzítése. Utóbbi attól függ, mennyire lesz tartós a konfliktus és így az olajárak, földgázárak emelkedése a világpiacon, valamint a forint árfolyamának kilengése. Mindeközben védett árat jelentett be a magyar kormány. Jelenlegi információk és bázishatások alapján tavasztól enyhe emelkedés várható az inflációban, de az év nagy részében toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató. Év végére közelítheti meg a 4%-ot. Ebben felfelé mutató kockázatot jelent az említett világpiaci turbulencia, amennyiben tartósan jelen marad. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a 6. legjobb helyen van, Franciaország, Dánia, Ciprus, Csehország és Belgium után.
Februári inflációs helyzetkép
2026 februárjában tovább lassult az infláció, a januári 2,1%-ról 1,4%-ra éves szinten. Ennél alacsonyabban legutóbb 2016 őszén járt a mutató (1-1,1%, 2016. október-november). Az infláció lassulásában a bázishatás fontos szerepet játszott (a tavalyi magas inflációs adat most kiesett az év/év alapú mutató számításából). Az infláció jelentősebb esése meglepetést okozott a piacon, bár korábbi elemzői várakozások az infláció további lassulásáról szóltak, de az esés mértéke meghaladta azokat (medián várakozás: 1,7%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a januári 2,7%-ról 2,1%-ra lassult februárban (év/év alapon), mely megerősíti a pozitív inflációs folyamatokat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Januárról februárra kismértékben, 0,1%-kal nőttek a fogyasztói árak (azaz hó/hó alapon), ezen belül:
- a háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal kevesebbet kellett fizetni.
- Az élelmiszerek átlagosan 0,1%-kal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnáltak),
- a szolgáltatások ára átlagosan 0,4%-kal nőtt,
- a járműüzemanyagok ára pedig 0,6%-kal emelkedett.
- A ruházkodási cikkek 1,8%-kal lettek olcsóbbak a szezon végi kiárusítások következtében.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Árfolyam
Idén februárban még stabilan erős maradt a forint más devizákkal szemben: az euróval szemben stabilan 380-nál vagy azalatt állt a forint (januári átlag: 384 EUR/HUF, MNB középárfolyam), a dollárral szemben a januári átlag 327-es szintről 320-ig erősödött a forint.
Ez több csatornán keresztül is kihatással van az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban);
- a szolgáltatások árára is kedvezően hat a forint árfolyamának stabilitása;
- valamint az üzemanyagok árában viszonylag gyorsan megjelenik a forint erősödése (vagy gyengülése).
Kockázatot jelent a közel-keleti háborús konfliktus a világpiaci nyersanyagárakra, -ellátásra, mely a forint árfolyamának gyengülésében (is) lecsapódik. Az EUR/HUF-árfolyam (a korábbi 380-as szintről) 397-ig emelkedett március 10-ig, és a konfliktus fennmaradása (valamint az ellátási csatornák akadozása) esetén tovább gyengülhet a forint.
Üzemanyagárak
Február
Az üzemanyagok ára hektikusan tud változni akár hónapról hónapra is, elsősorban a nemzetközi hírek alapján, a világpiaci kereslet-kínálat viszonya jelentősen alakítja azt (volatilitása miatt is szűrik ki a maginflációs mutatóból).
A forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: kitermelési és finomítási árak, szállítási költségek, különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, adótartalom. A világpiaci olajárak kismértékben magasabb szinten mozogtak februárban, mint januárban, de ezzel együtt is kedvező, 70 dollár/hordó körül állt a Brent árfolyama.
A stabil forint és a növekvő globális üzemanyagárak kombinációjából februárban 0,6%-kal nőttek a járműüzemanyag-árak hazánkban havi alapon, míg év/év alapon nézve több mint 11%-os csökkenés látható.
Kilátások
Az olajárak viszonylag gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is (erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk). Hosszú távon fennmaradó magas árak a teljes gazdaságra kihatnak, befolyásolva a gazdasági növekedést is.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/uzemanyagarak-gazdasag-1hmr6g8mw1jxz2n
Magyarország több fronton néz szembe a külső sokkokkal:
- Magyarország évtizedek óta kap kőolajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, az ellátás azonban jelenleg politikai okok miatt szünetel, miután Ukrajna egyoldalúan felfüggesztette a szállítást.
- Továbbá a Közel-Keleten újra megjelent háborús konfliktus miatt a magyar ellátás egyéb csatornákon való megvalósítása is nagyobb költségekkel jár(na), illetve nehézkes.
- A globális sokk több téren is érinti a világpiaci nyersanyagárakat: kőolaj, földgáz, szállítási költségek, alapanyagok (pl. fémek, mezőgazdasági termékek, műtrágya). Mindezek közvetlenül (pl. benzin- és dízelárak) és közvetetten, a termékek előállítási költségeibe beépülve érintik a magyar lakosságot is.
Ezek hatásait jelenleg nehéz számszerűsíteni, viszont egyértelmű kockázatot jelentenek a magyar fogyasztásra és inflációra is. A következő napokban, hetekben láthatjuk meg, mennyire válik tartóssá vagy ér véget a konfliktus, és ezáltal közép- hosszú távon milyen (gazdasági) hatásokkal lesz érdemes számolni.
Orbán Viktor miniszterelnök március 9-i bejelentése szerint a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetnek be, ami fölé nem mehetnek a kiskereskedők. A benzin ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig legfeljebb 615 forint lesz literenként. Továbbá a jövedéki adót is két hónap időtartamra az uniós minimumszintre csökkentik. Mindezek kifejezetten segítik a lakossági fogyasztókat, növelve a reáljövedelmüket, illetve az üzemanyagok inflációra kifejtett közvetlen hatását is fékezi az intézkedés.
Már a bejelentett jövedékiadó-csökkentés előtt az EU-n belül Magyarország az egyik legalacsonyabb jövedáki adókulccsal rendelkező ország volt a benzin esetében. Az adókulcs EU-minimum szintre csökkentésével pedig a legkisebb jövedéki adóteher lesz a magyar benzinen.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/uzemanyag-jovedeki-ado-eu-1h9j6q7op7z1v4g
Élelmiszerárak
Az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött 2025-ben és 2026 elején: míg 2025 év elején 6-7%-ot mutattak, idén januárra 1,3%-ra, februárra 0,2%-ra lassult az infláció mértéke (év/év alapon mérve).
A KSH közlése szerint 2025 februárjához képest a sütőipari lisztesáru ára 12,6%-kal nőtt, a büféáruké 10,9%-kal, a friss hazai- és déligyümölcsé 10,3%-kal, a jégkrémé és a házon kívüli étkezésé 8,1-8,1%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 32,3%-kal, a húskonzervé 26,9%-kal, a vaj, vajkrémé 19,8%-kal, a burgonyáé 19,7%-kal, a sertészsiradéké 19,5%-kal, a tejtermékeké (sajt nélkül) 18,8%-kal, a tejé 17,0%-kal, míg a liszté 14,9%-kal mérséklődött.
A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a 2025. márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés. Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük. A szabályozás leginkább a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket segíti, akiknek a fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek a legnagyobb súlyt képviselik. Az intézkedés jelenlegi döntés értelmében május végéig marad érvényben.
A globális élelmiszerárak kismértékben nőttek januárról februárra, de ezzel együtt is a 2025-ös szintek alatt maradtak. A nyersanyagok mérsékelt világpiaci árai támogatóak a hazai folyamatoknál.
Ugyanakkor a jelenlegi közel-keleti háborús konfliktus több téren is kockázatot jelent a hazai élelmiszerárakra: a világpiaci kőolajárak növekedése megemeli a szállítási költségeket, a mezőgazdaságon belül az alapanyagárakat (pl. a műtrágya esetében a földgázárat, vagy egyéb talajjavítók), az energiaárat (energiaigényes ágazat a mezőgazdaság, kitett pl. a földgázárak globális alakulásának), gépek üzemeltetésénél az üzemanyagárakat. Mindezek emelik a mezőgazdasági (és feldolgozóipari) termelési költségeket (termelői árindexet), így áttételesen az élelmiszerárakat is. Ennek mértéke, a hazai árakba való begyűrűzésésnek üteme egyelőre kérdéses, a fennálló konfliktus tartósságától függ.
Szolgáltatások
A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, idén januárban és februárban a szolgáltatások árai egyaránt 0,4%-kal nőttek egy hónap leforgása alatt. A korábbi évekhez képest ez gyenge év eleji átárazásnak minősül. Ezzel együtt éves viszonylatban lassul a szolgáltatások inflációja: januárban 5%-os év/év alapú növekedést mutatott, februárban 4,2%-ot.
A KSH közlése szerint havi alapon az utazás egyéb távolsági úti céllal 1,7%-kal többe, a teherszállítás 4,2%-kal kevesebbe került. Az előző év februárjához képest pedig a színház 18,8%-kal drágult, a külföldi üdülés 18%-kal, a belföldi üdülés 10,2%-kal, a testápolási szolgáltatás 8,5%-kal, a járműjavítás és -karbantartás 8,2%-kal, míg a sport, múzeumi belépők 8,1%-kal.
Ugyanakkor fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig). A szolgáltatások esetében is érdemes tehát figyelni év közben, milyen mértékben áraznak át.
Háztartási energia
A KSH közlése szerint 2026 januárjához képest a háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a távfűtésért 15,7%-kal. A kormány 30%-os mennyiségi és árkedvezményt biztosított a januári gáz-, áram- és távhőfogyasztásra a januári hideg okozta többletköltségek miatt. Ez a hatás – technikai, elszámolási okok miatt – a februári inflációs adatokban jelenik meg elsősorban (a későbbi inflációs adatokban is még lehet áthúzódó hatása).
A közel-keleti háborús konfliktus a globális energiaárakra is kihat, az európai földgázárak (holland TTF árak) közel megduplázódtak a hírek és az ellátási nehézségek hatására. A világpiaci földgázárak emelkedése ellen a rezsivédelem nyújt támogatást a magyar háztartásoknak, így kevésbé hektikus és jobban kiszámítható a havi rezsiszámla (erről részletesebben korábbi cikkünkben írtunk).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27388731/
Inflációs kilátások
Jelenlegi információk és bázishatások alapján tavasztól enyhe emelkedés várható az inflációban, de az év nagy részében toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat ezzel együtt is a mutató. Év végére közelítheti meg a 4%-ot. Ebben felfelé mutató kockázatot jelent a többször említett világpiaci turbulencia, amennyiben tartósan jelen marad.
Tartós közel-keleti konfliktus esetén ugyan az üzemanyagárak közvetlenül kevésbé hatnak az inflációra (a bevezetett védett árak), de közvetetten, más termékek árába fokozatosan beépülhetnek a világpiaci hatások. Inflációs forgatókönyveinken belül különféle szcenáriókat futtathatunk le: nyárig tartó konfliktust feltételezve az infláció az év utolsó harmadában 4% fölé kerülhet (bázishatások alapján), éves átlagban azonban így is a 2025-ösnél kedvezőbb értéket mutathat (a fenti ábrán az ún. „dinamikusabb infláció” pálya). Ez a szcenárióalkotás fiktív, elméleti számokkal modellezve, és függ a konfliktus tartósságától, a világpiaci nyersanyagárak növekedésének mértékétől, azok magyar termékekbe való átgyűrűzésének ütemétől, kormányzati intézkedésektől.
Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.
Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2026-os évre:
- Az MNB decemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,2%-ra lassulhat az infláció. A jegybanki várakozás szerint az idei év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik a mutató. Az áremelkedés mértéke 2026 második felében érheti el tartósan a 3%-os inflációs célt.
- Március eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,2%-os inflációt jeleznek előre.
- Az OECD 2025. december eleji várakozása szerint is lassulhat idén az infláció, egészen 3,8%-ig.
Hazai infláció az Európai Unión belül
2026 januárjában a magyar infláció uniós módszertan szerint számítva (HICP) 2,3%-ra lassult, mellyel megközelítettük a 2%-os uniós átlagot (év/év alapon). Ezzel Magyarország az EU-s inflációs rangsor közepén helyezkedett el januárban (januárra vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét). A legnagyobb inflációt továbbra is Romániában mérték 8,5%-on, majd következett Szlovákia (4,3%) és Észtország (3,8%). Továbbá régiós országok között egyebek mellett Lengyelországban is magasabb inflációt mértek januárban, mint hazánkban (2,5%-ot). A magyar infláció februári lassulásával (1,6%, HICP) továbbra is kedvező helyen, uniós középmezőnyben maradhat hazánk.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27974588/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
