A kőolaj alapvető fontosságú nyersanyag, mert finomítása során készülnek belőle a különféle üzemanyagok, például a benzin, a dízel és a kerozin. Amikor a benzinkutaknál megjelenik egy újabb áremelés, a legtöbben csak a saját tankolásunk költségére gondolnak. Valójában azonban az üzemanyagár nem csupán a közlekedést érinti: szinte a teljes gazdaságon végiggyűrűzik, és a mindennapi életet is befolyásolja. Egyes szektorokat közvetlenül érint, míg más gazdasági területeken áttételesen hat az üzemanyagok árának változása, valójában kevés olyan szektor létezik, amely teljesen független az üzemanyagáraktól. Ha az üzemanyagárak tartósan emelkednek, az nem csupán a tankolásról szól — hanem inflációról, növekedésről, árfolyamról és társadalmi egyensúlyról is.
Az üzemanyagárak változása közvetlen hatással van a szállítási és logisztikai költségek alakulására. Ezen belül drágíthatja a közúti szállítást, nemzetközi fuvarozást, személyszállítást (pl. buszok, taxik), de a futárszolgálatok díjat és az e-kereskedelem szállítási díjait is befolyásolja. Az üzemanyagok árának drágulása azonnali költségnövekedést idéz elő ezeknél a szektoroknál, mely a fuvardíjak emelkedéséhez, így pedig a termelői árak növekedéséhez vezet. A különféle üzemanyagok árának változása érinti továbbá a légiközlekedést és a hajózást, vízi szállítási szektort is. A légiközlekedésen belül kiemelt fontosságú a turizmus helyzete: ha az üzemanyag ára emelkedik, megnőhetnek a jegyárak is, mely a turisztikai kereslet csökkenéséhez vezethet. A tengeri és folyami szállítás költségeinek emelkedése pedig az importált termékek árának növekedésében csapódhat le.
Az üzemanyagárak változása a különféle termelési szektorokat is közvetetten érinti: a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart és az építőipart. A mezőgazdaságnál alapvető fontosságú az üzemanyagok ára a különféle gépek használatánál (pl. traktor), öntözésnél, terményszállításnál és természetesen a műtrágyák esetében is (a földgáz az egyik alapanyag és energiaforrás is az előállításához). A mezőgazdaság termelői költségeinek emelkedése pedig átgyűrűzik az élelmiszerek árába.
A feldolgozóiparnál a szállítási költségeket, exportköltségeket befolyásolja, míg az építőiparban a nehézgépek üzemeltetését és építőanyag-szállítást. Mindezzel növelik a termelési költségeket, így az ún. termelői árindexet, mely a fogyasztói árakba is átszivárog. A vegyiparon belül érinti az üzemanyagárak emelkedése a már említett műtrágyagyártást, de kihat a műanyaggyártásra és csomagoló anyagok gyártására is (a legtöbb modern csomagolóanyag kőolaj- vagy földgáz-alapú). Az alapanyagok költséginek növekedésén felül a gyártás energiaintenzív volta miatt is kihat az üzemanyagár emelkedése e szektorokra, nem is beszélve a szállítási költségekről. A nagy- és kiskereskedelem működési költségei is emelkedhetnek (főleg a szállításon, logisztikai költségeken keresztül), mely szintén a fogyasztói árak növekedéséhez vezethet.
Az eddig említett szektorok mindegyikének költségnövekedése több csatornán keresztül is begyűrűzik a fogyasztói árakba (közvetlenül az üzemanyagárakon keresztül és közvetetten a többi terméken keresztül), mely érinti a lakossági fogyasztást és a reáljövedelmeket (mivel többet költenek üzemanyagra, energiára, kevesebb marad más fogyasztásra). Ezenkívül a háztartások autóhasználati, munkába járási költségeit is közvetlenül befolyásolja az, ha emelkedik a benzin és gázolaj ára, ráadásul a vidéki lakosságot ez különösen érzékenyen is érintheti (nagyobb autófüggőség). Összességében csökkentheti a rendelkezésre álló reáljövedelmet, visszaveti a keresletet, átalakíthatja a fogyasztási szerkezetet is, ha tartósan emelkedik az üzemanyagok ára. Így nagymértékben befolyásolja az üzemanyagok árának emelkedése az infláció mellett a GDP-t is hosszú távon, lassítva a gazdasági növekedést.
Részletesebben vizsgálva az inflációra való közvetlen hatást, első körben fontos megnézni az üzemanyagok fogyasztói kosáron belüli súlyát. A járműüzemanyagok 5,8%-os súlyt képviselnek a fogyasztóiár-indexben a KSH szerint, vagyis 10%-os áremelkedés az üzemanyagok esetében 0,58 százalékponttal emeli meg a teljes inflációt. Tehát ha például az infláció 3%-on állt az előző hónapban (év/év alapon), de a jelenlegi hónapban érte egy átlagosan 10%-os ársokk a járműüzemanyagokat, akkor az infláció 3,58%-ra gyorsul, minden más tényező változatlanságát feltételezve. De értelemszerűen minden más termék árára is kihat az üzemanyagár-sokk (ahogy a korábbiakban bemutattuk), így nemcsak közvetlenül a járműüzemanyagok súlyán keresztül érvényesül az infláció gyorsulása, hanem más csatornákon is begyűrűzik (ezek számszerűsítése nehézségekbe ütközik adathiány, árazási politika stb. okán). Továbbá a lakosság infláció várakozását is megemelheti, mely hosszabb távon is kihathat az árak alakulására.
Fontos azt is látni Magyarország esetében, egy esetleges üzemanyagár-sokkot feltételezve, hogy hazánk nettó energiaimportőr, magas logisztikai és közúti áruszállítási kitettséggel. Mind az inflációs környezet, mind a külső egyensúlyi mutatóink érzékenyek az üzemanyagok nemzetközi árának változására, illetve az ellátási anomáliákra is. Ha romlik a külkereskedelmi egyensúly, valamint a folyó fizetési mérlegünk, az kihat a devizapiacra, azon belül a forint árfolyamára is, gyengítve azt más devizákkal szemben. A gyengébb forint árfolyam pedig visszagyűrűzik az inflációba (főleg az importált termékek árán keresztül).
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/uzemanyagarak-gazdasag-1hmr6g8mw1jxz2n
A fenti összefoglalóból is jól látható, hogy a gazdaság fontos inputja az üzemanyag, és annak árának növekedése azonnal begyűrűzik a nemzetgazdaságba. Ezen kívül kiemelten fontos az ellátás biztonsága is. Magyarország évtizedek óta kap kőolajat a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, az ellátás azonban jelenleg politikai okok miatt szünetel, miután Ukrajna egyoldalúan felfüggesztette a szállítást. Továbbá a Közel-Keleten újra megjelent háborús konfliktus miatt a magyar ellátás egyéb csatornákon való megvalósítása is nagyobb költségekkel jár(na), illetve nehézkes. Az ország energiaellátása és az árak növekedésének megelőzése érdekében sürgető fontosságú a kőolajjal való ellátottság biztosítása.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
