Categories
OecoFocus OecoGlobus

Sosem volt még ilyen meleg, de a fókusz nem a klímacsúcson van

🌳 A magas infláció és az ukrán-orosz háború miatt kialakult energiaválság meghatározzak a mindennapokat. Ugyanakkor, a klímaválság nem enyhül, amire az idei évben Egyiptomban november 6. és 22. között megrendezésre kerülő COP27 rendezvény újra felhívja a figyelmet. A természeti katasztrófák elkerülése egy közös cél, azonban a jelenlegi helyzetben a fókusz több irányba is szegeződik. A rendezvény során a fejlődő országok legfőbb célja egy klímaalap létrehozása, amelyhez a káros kibocsátás viszonyában lenne szükséges az országoknak hozzájárulnia. Rövid cikkünkben a klímacsúcs fontosságával és problémáival, illetve a magyarországi megújuló energiával foglalkozunk.

🤝 Az ENSZ egyiptomi találkozója

🌡️ A COP27 az Egyesült Nemzetek Szervezetének évente megrendezésre kerülő klímaválság elleni konferenciája. A 27. alkalommal létrejövő eseményen az 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezményt aláíró nemzetek vesznek részt. A találkozónak kiemelt fontossága van, mivel az ENSZ jelentései alapján a hátunk mögött lévő 8 év az eddigi legmelegebb volt. Továbbá, 1993 óta a tengerek vízszintjének az emelkedése is megduplázódott. Ez elsődlegesen az üvegházhatású gázok kibocsátásnak köszönhető, amik globális szinten növelik az átlagos hőmérsékletet. A találkozó során több mint 120 állami vezető gyűlik össze és 5 perces beszédekkel vázolják fel az álláspontjaikat. A leginkább elkötelezett résztvevők a fejlődő országok képviselői, akik a példátlan hőség, aszály, erdőtüzek és áradások fontosságára hívják fel főként a figyelmet. Néhány fejlett ország a nyugati országok közül képviselteti magát a konferencián, viszont a leginkább szennyező nemzetek közül többen részt sem vesznek az idei klímacsúcson.

Globális (balra) és európai (jobbra) átlagos felszínközeli hőmérsékletemelkedés

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

👓 Miért kisebb a fókusz?

⚔️ A fontos klímacél mellett ugyanakkor más – rövidtávon fontosabb – események jelennek meg a mindennapokban. Egyrészt, a világ egyik legnagyobb légszennyező országa éppen az időközi választásokkal van elfoglalva. Az éles politikai verseny a demokrata és republikánus párt között egybeesett a konferencia dátumával, így az amerikai fókusz máshova szegeződik. Másrészt, az ukrán-orosz háború következtében létrejövő energiaválság szintén máshova tereli a figyelmet. A magas árak az energiahordozók piacán megnehezítik a téli időszakra való felkészülést. Ez leginkább az oroszországi importot megtagadó Európában látszik. A megnövekedett árak következtében több Uniós tag is visszatért a szén újbóli felhasználására, ami sajnos tovább növeli a káros kibocsátást. Ugyanakkor, ahogy a spanyol energiaügyi miniszter nyilatkozta: rövidtávon nézve szükséges némi rugalmasság a mostani helyzetben, mivel az oroszországi energiahordozók kiesése miatt, az európai országok rászorulnak a szén- és gázfogyasztás növelésére. Az ideiglenes szénfelhasználás segít az energiaválságból való mihamarabbi kilábalásból és új irányt adhat a megújuló energiaforrások priorizálásának.

🛣️ Új irány

☀️ Szerte az Európai Unióban az energiaválság kezdete egy új szemléletet adott a megújuló energiaforrásoknak. Ahogyan Frans Timmermans, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott: „Az egyik háborúból levonható következtetés, hogy fel kell gyorsítani az energetikai átállást”. A megnövekedett energiaárak mellett szinte minden nemzet a lakossági terhek enyhítésével foglalkozik. Ez egy elengedhetetlen metódus, ugyanakkor a legjobb eredmény az energiahatékonyság növelésének a párosításával lenne. Németországban az energiadó-kedvezmény és támogatások ösztönzőként hatnak, hogy a háztartások és vállalatok fejlesszék az energiahatékonyságukat, például a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával, optimalizálásával. Az Eurostat adatai alapján, Európa jó irányban halad a megújuló energiaforrások terén. Ugyanakkor, a 2 százalékpontos túllépése a 2020-as célnak még mindig kevésnek bizonyul a tagországok számára egy energiaválság alatt.

 

 

🇭🇺 Magyarországi energiaforrások

💡 Az Európai Parlament és Tanács 2009-ben különböző arányú célokat határozott meg a tagállamoknak. Hazánk a 2020-ra kitűzött 13 százalékos megújuló energia részarányt sikereresen meghaladta. A KSH adatai alapján – amelyek 2021-ig szolgáltatnak adatokat – a bruttó villamosenergia-termelése az országnak egyre kevésbé függött a fosszilis energiahordozóktól. A domináns hazai villamosenergia erőforrás a nukleáris energia volt, viszont a nap-, és geotermikus energia jelentősen növekedett az elmúlt 5 év alatt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal publikáció alapján az idei év októberéig minimálisan csökkent a villamosenergia-termelés Magyarországon a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Mind a nukleáris, mind a fosszilis energiahordozókból kinyert termelés csökkent a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a megújuló termelés szinte minden hónapban magasabb, mint a 2021-es adat. A káros kibocsátáshoz nagyrészben hozzájáruló földgázfelhasználás is elmaradt a tavalyi adatokhoz képest. Az augusztusi hőmérséklet magasabb volt mint a korábbi négy év átlaga, részben ennek köszönhetően, a hazai földgáz-felhasználás 22 százalékkal csökkent a tavaly adatokhoz képest.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal. 

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: 

https://www.oeconomus.hu/oecofocus/kilottek-az-energiaarak-20-fole-nott-az-inflacio/

https://www.oeconomus.hu/oecobright/az-energiaellatast-erinto-szankciok-visszavethetik-a-gdp-novekedest/

 

 

 

Junior elemző | Megjelent írások

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre