A mindenszentek és halottak napja az év kiemelt időszaka, ami az emlékezésről, a család összetartozásáról is szól. Ez a nap összeköti a ma emberét az előtte járókkal. Az ünnep hagyományos kellékei a virágok, amelyek közül a krizantém vált elsődlegessé Magyarországon. A hazai krizantémtermesztés az elmúlt években csökkent a nyári kánikulák miatt, de hiány nem keletkezett. A gyertya, a megemlékezés másik fontos eszköze esetében Lengyelország az Európai Unió legnagyobb termelője és exportőre. Emellett a kínai export is jelentős. Magyarország az Európai Unió 10. legnagyobb gyertyagyártója.
A hagyományok összekötik a ma emberét az előtte járókkal, ami a halottak napja esetében nem csupán az ünnep általános jellemzője, hanem esszenciája, lényege is az ősök emlékezetének őrzése. A Néprajzi Lexikon megfogalmazásában: „Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező.”
A mindenszentek és a halottak napja azok közé az ünnepek közé tartozik, amelyre a világ szinte minden táján megemlékeznek: az amerikai kontinenstől Európán és Afrikán át Ausztráliáig, de Ázsia egyes közösségei számára is kiemelt nap. A szokások a közös vonások ellenére mégis eltérőek, az egyes országokra jellemzőek.
Mindenszentek és halottak napja a világban. Készítette: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15471845/
Az ünnepkör legfőbb kellékei a virág, különösen a krizantém, illetve a gyertya.
Krizantém
A krizantém a virágszimbolika szerint az öröm és a hosszú élet virága. Így kifejezheti az élet feletti örömöt az elmúlás kontrasztjában, valamint a köszönetet, amiért elhunyt szeretteink velünk voltak. A krizantém amiatt válhatott a megemlékezés elsődleges kellékévé, mivel az évnek ebben az időszakában virágzik. 2024-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint a megelőző éveknél kevesebb, 15 millió szál termett idehaza a virágból, aminek döntő többségét éppen október végén és november első napjaiban adják el. Vágott virágként, de cserepes formában is keresik. A fajtákat tekintve a nagyvirágú krizantémokból becslések szerint évente 12-13 millió szál, míg a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál talál gazdára. A színeket tekintve régebben egyértelműen a fehér volt a legkedveltebb, mára a színes növények irányába tolódott el a kereslet. Az országrészek közötti különbség tartósabbnak mutatkozik, Nyugat-Magyarországon a pompon típusúak, az Alföldön, a Tiszántúlon a napraforgóhoz hasonló Eleonóra a kelendő. Emellett az előregyártott kisebb méretű koszorúk iránt nőtt az igény.
A krizantémtermesztés szempontjából az időjárás kedvezőtlen irányba változott, ugyanis a kánikulában nagy hő- és fénystressz érheti a növényeket. Emiatt specifikus kezelést igényelt, és a kínálat is szűkült tavaly, ami felfelé hajtotta az árakat.
Forrás: shutterstock.comA gyertya
A gyertyagyújtás az örök világosságot szimbolizálja, a világ legkülönbözőbb kultúráiban és vallásaiban is megjelenő jelképként. A világítóeszközt a Kárpát-medence területén bizonyítható módon a római időktől napjainkig megszakítás nélkül használják, koronként és tájanként eltérő mennyiségben és formában. A gyertyakészítés módjairól feljegyzések és régészeti leletek is tanúskodnak. Napjainkra azonban ez az ágazat is gépesítetté és a nemzetközi kereskedelem részévé vált.
Lengyelország az Európai Unió elsődleges gyertyagyártója, 2023-ban 715,37 millió eurós termeléssel rendelkezett. Az ország piaci részesedése az Eurostat 2022-es adatai alapján a 40%-t is elérte. Megelőzte a sorban következő Németországot, Olaszországot, Spanyolországot és Dániát. Magyarország 10. volt az európai gyertyagyártók rangsorában.
Lengyelország nem csupán az Európai Unió top exportőre, esélye van arra, hogy világelsővé váljon a sírgyertyák exportjában, valamint általában a gyertyákban. Az export értékét tekintve a világon a második helyen áll, Kínát követően. Lengyelország 727 millió euró értékben exportált gyertyákat, amivel a világpiaci részesedése 16,2% volt 2024-ben.
Az Eurostat 2023-as adatai alapján az Európai Unióba eladott gyertyák több mint negyedét Németország importálja, megelőzve Hollandiát (313 millió euró, 13%) és Franciaországot (173 millió euró, 7%). Az EU-n kívüli országokból importált gyertyák főként Kínából származtak (425 millió euró, azaz 71%), ezt követte az Egyesült Királyság (55 millió euró, 9%) és Vietnam (41 millió euró, 7%).
Piaci elemzések alapján a jövőbeli trendek között szerepel a környezetbarát gyertyatermékek iránti növekvő kereslet, a fogyasztói preferenciák potenciális eltolódása a fenntarthatóbb alternatívák felé, valamint a gyertyagyártási folyamatok technológiai fejlődése is meghatározó tényező a fejlődésben. Ezenkívül az EU-ban a gazdasági tényezők és a változó szabályozási környezet befolyásolhatja, akár kedvezőtlen irányba is, a termelési szinteket és a versenydinamikát a régiók között.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
