🔍 Magyarországon a karácsonyi időszak előtti utolsó nagyobb ünnepkör a mindenszentek és a halottak napja, vagyis november 1. és 2. Ezt előzi meg október 31., amely egyes, nagyobb protestáns közösségekkel rendelkező országokban a reformáció napja, így hazánkban is. Máshol, ez a nap inkább a kelta eredetű halloween ünnepe, amely lényegében az egész világon elterjedt. E három nap kapcsán több, gazdasági vonatkozású érdekességre is felfigyelhetük:
✨ Az említett napok közül november 1. munkaszüneti nap, amely idén egy hétfői napra esik. A munkaszüneti napok gazdaságtanáról korábban már írtunk az Oeconomus oldalán, (ld. bejegyzés alján).
🎃 A világ különböző tájain és nálunk is egyre népszerűbbé váló halloween esetében azt láthatjuk, hogy az angol-száz kultúrkörön belül az Egyesült Államokban vált igazán széles tömegeket megmozgató ünneppé. A tengerentúlon nagyjából minden második polgár vásárol dísztököt, és készít töklámpást. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2021-ben becslések szerint 147 millió amerikai (a lakosság nagyjából 44%-a) tervezi, hogy saját lámpása legyen, ami 2020-ban valamivel több, mint 152 millió (46%) volt. (Az európai sütőtök termelésről, illetve külkereskedelemről tavaly írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés végén). Emellett az amerikai szokások része az otthonok feldíszítése (háztartások fele), vagy a jelmezek viselése (kb. minden második amerikai), és az édességajándékozás (kétharmados nagyságrend). A járvány leginkább a közös ünnepléseket vetette vissza (míg 2019-ben minden harmadik, idén csupán minden negyedik amerikai vesz részt). 2019-ben egy átlagos vásárló 86 dollárt költött ilyenkor.
🇭🇺 Hazánkban is egyre többen ünneplik a halloweent. Így például az óvodák és iskolák kétharmadában, ahol általában a termek dekorálására, töklámpás faragására és jelmezversenyre kerül sor. Egy 2019-es felmérés szerint az ilyenkor használt jelmezek döntő többsége (kb. kétharmad) készen vásárolják, minden második vásárló 2-4 ezer forint költött rá, minden negyedik 4-6 ezer forintot.
💐 Az időszak másik két ünnepe, a mindenszentek és a halottak napja már a megemlékezés jegyében zajlik, amely során a hazai lakosság mécseseket, gyertyákat és virágokat vásárol. Októberben és november elején kerül eladásra a krizantém 60%-a, a járvány előtt 2019-ben 20 millió szál, míg tavaly, a korlátozások hatására 2020-ban mérséklődött a kereslet, 17 millióra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése alapján 30 évvel ezelőtt még a cserepes virág volt a legnépszerűbb, mára az ilyenkor eladott növények 70%-a a vágott krizantém lett.
🕯 Magyarország nem számít gyertyanagyhatalomnak. Lengyelországban gyártják az EU országai közül a legtöbb gyertyát, 2019-ben 617 millió euró értékben (41%), ezt követi Olaszország (149 millió euró vagy a gyertyák 10%-a) és Németország (143 millió euró vagy 9%). Magyarországon 25 millió eurónyi gyertya készült.
🇪🇺 Németország a legnagyobb gyertyaimportőr az EU-ban (363 millió euró, 27%), megelőzve Hollandiát (181 millió euró, 14%) és Franciaországot (110 millió euró, 8%), amelyet Belgium (92 millió euró, 7%) és Ausztria (80 millió euró, 6%) követ, míg Magyarország összesen 18 millió euró értékben importált ugyanezen időszakban. Az EU-n kívüli gyertyaimport 56%-a Kínából érkezett az unió területére.
🇵🇱 Az uniós tagállamok közül Lengyelország 545 millió euró értékben exportált gyertyákat 2019-ben (a teljes gyertyaexport 38%-a értékben). Ezzel Lengyelország a legnagyobb gyertyaexportőr az EU-ban, megelőzve Hollandiát (198 millió euró, 14%) és Németországot (143 millió euró, 10%), amelyet Belgium (111 millió euró, 8%) és Csehország (89 millió euró, 6%) követ. Magyarország esetében ez a szám 28 millió euró.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-unnepek-gazdasagtana/
#Magyarország #Vilag #Europa #EU #Halootaknapja #Mindenszentek #Halloween #unnepekgazdasagtana #COVID19 #gazdasg #kereskedelem
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
