Magyarország az utóbbi harminc évben egyik legfontosabb katonai, politikai és gazdasági szövetségeseként tekintett az USA-ra, mindez pedig a magyar külpolitikai irányvonalakban, valamint a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban is visszatükröződik. 1995-re az 50 legnagyobb amerikai multinacionális vállalat közül 30 már a magyar piacon is megtalálható volt. 2020-ban már több mint 1 600 amerikai cég tevékenykedett Magyarországon, ami régiós összehasonlításban kiemelkedő: Lengyelországban, amely a legtöbb FDI-t vonzotta az elmúlt évtizedekben a térségben, 1462 amerikai társaság működött, Romániában 960, míg Szlovákiában 125. A régióban kiemelkedik a Magyarországon működő amerikai társaságok által foglalkoztatottak és a vállalatok száma is: itthon minden századik magyar amerikai eredetű társaságnál van alkalmazásban. A háború miatti feszültség és geopolitikai bizonytalanság azonban a két ország kapcsolatán is megmutatkozott. A kiváló kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági együttműködések még inkább alátámasztják a magyar-amerikai együttműködések stabil alapját, amelyek várhatóan a diplomáciai kérdések rendezését követően tovább tudnak majd bővülni. Az alábbi összefoglalóban a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tekinthetjük át, kitérve arra, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségből kialakult helyzet milyen hatással lehet a külkereskedelemre.
A diplomatikus kapcsolatok kezdetei
Az első amerikai diplomáciai képviselet a Magyar Királyság területén 1869-ben jött létre, amikor egy konzuli ügynököt helyeztek ki az akkori Pestre. Ezt követően 1874-ben jelöltek ki konzult. Az állomáshely 1917-es megszűnéséig 1904-től főkonzulátusként működött.
Az első világháborút követő versailles-i békerendszert, amely az addigi magyar területek jelentős részének elcsatolása mellett a hazai politikai és katonai egységek ellenőrzését is magában foglalta, az USA igazságtalannak tartotta, így a kongresszus nem ratifikálta azt. 1921 augusztusában Budapest és Washington egy különbékét fogadott el, amely nem sokban különbözött a trianoni szerződésben foglaltakhoz képest. Egyetlen kivétel a két dokumentum között, hogy a különbékéből kimaradtak a Népszövetségre vonatkozó részek.
A háború utáni szerződés 1921. augusztus 29-i aláírását követően, amely újra megalapozta Magyarország és az Egyesült Államok közötti baráti kapcsolatokat, Ulysses Grant-Smith ideiglenes ügyvivő vezetésével létrejött Budapesten az Amerikai Követség. 1922. január 11-én Magyarország első egyesült államokbeli minisztereként foglalta el állomáshelyét gróf Széchenyi László, amelyet 1933. március 31-ig töltött be. A két világháború között az USA és Magyarország külkapcsolatai kedvezően alakultak, a bécsi döntések értelmében visszacsatolt területek kérdését illetően sem alakult ki a két ország vezetői között vita.
A II. világháború után
A második világháborúba való belépést, ezzel pedig a két addigi szövetséges szembenállását az USA a német erők hatásának tudta be, amelyek ekkor meghatározóak voltak a magyar bel- és külpolitikában egyaránt. 1944 áprilisától több alkalommal került sor az amerikai és szövetséges csapatok részéről Magyarország bombázására, amelyek ugyan súlyos pusztítást vittek végbe, de főként a csepeli katonai és ipari egységek kerültek támadás alá. Mindezekkel együtt a két ország közötti kapcsolat is mélypontra jutott.
A háború utáni hidegháborús állapotok beköszöntével az USA és Magyarország addigi kapcsolatai is megrekedtek, az 1948-ban kihirdetett Truman doktrína gazdasági embargók és lélektani hadviselés útján igyekezett a kommunista rezsimeket gyengíteni. Az 1956-os forradalom bukása rávilágított arra, hogy a korábbi amerikai külpolitikai stratégia nem fenntartható, így le kellett mondania arról, hogy felszabadítja az egyes országokat. Ugyan szóbeli támogatásukról biztosították a forradalmár magyar fiatalokat, ehhez tényleges fizikai támogatás nem érkezett. Az USA számára a bipoláris világrend egyensúlyának fenntartása ekkor fontosabbnak bizonyult, mint az, hogy tevőlegesen segítséget nyújtson egy diktatúrától szabadulni vágyó ország számára. Inkább a liberalizációt és a demokratizálódást helyezték ezt követően előtérbe. 1966-ban nagykövetséggé nyilvánították a magyarországi követséget, egy évvel később, 1967 szeptemberében pedig Martin J. Hillebrand, mint az első amerikai nagykövet megkezdte tevékenységét hazánkban.
A gazdasági helyzet mindeközben hazánkban egyre rosszabb lett, elkerülhetetlenné vált a külföldi, jellemzően nyugati kölcsönök, segélyek igénybevétele a fennmaradáshoz. A rendszerváltást megelőző utolsó évtizedre a két állam kapcsolata ismét harmonizálódott, Magyarország tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és a Világbanknak, így pedig hozzájutott azokhoz a kölcsönökhöz, amelyek segítségével a gazdasági nehézségeket sikerült kiigazítani.
A függetlenség kivívása után
Az 1989-es politikai eseményeket követően új fejezet kezdődött Budapest és Washington külpolitikájában: magyar részről megfogalmazták a NATO csatlakozás szándékát, valamint az Európai Unióhoz való fokozott közeledést is. 1989. január 1-től részese lett Magyarország az Általános Vámpreferencia Rendszernek, 1993-tól lehetőség volt a fejlett technikák importjára, valamint megállapodás született a szellemi tulajdon védelméről. Elkezdődött az amerikai tőkekihelyezések lehetőségének megteremtése: a kelet-közép-európai régióba áramló amerikai FDI csaknem 40%-a Magyarországra érkezett ebben a periódusban. Az atlanti integráció a 2010 utáni magyar külpolitikában is kiemelt kormányzati stratégiaként szerepelt. 2024-re a tervek szerint a NATO által előírt GDP arányos 2%-os védelmi kiadásokat is el fogjuk érni.
A magyar-amerikai külkereskedelem
Az USA jellemzően elektronikai berendezéseket (integrált áramkörök, műsorszóró és rögzítő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket), járműalkatrészeket, fémeket, orvostechnikai eszközöket, vegyi- és műanyagipari termékeket exportál hazánkba. Jelentős mennyiségű szén-brikett is érkezett az amerikai importban hozzánk, 2010-ben a teljes behozatal 6,31%-át tette ki ez az áru. Az elmúlt évtizedben nem sokat változott a külkereskedelmi termékek szerkezete, az amerikai import áru jelentős részét a felsoroltak teszik ki, mindössze arányaik módosultak.
Magyarország az 1990-es években gyorsan tudott reagálni a nyitott piaci lehetőségekre, 1995-től folyamatosan növekedett az USA-ba irányuló kivitelünk, 2001-re elértünk a 2 370 millió USD értékű exportot. Főként számítástechnikai eszközöket, elektronikai berendezéseket, gépjárműveket, textilipari termékeket, valamint vegyipari árut szállítunk a tengeren túlra.
Tőkebefektetések
A külkereskedelem mellett élénkülni kezdett a tőkebefektetések mennyisége is. 1995-re az 50 legnagyobb amerikai multinacionális vállalat közül 30 már a magyar piacon is megtalálható volt. Jelentős részük a feldolgozóiparba fektetett be. A General Electric (Tungsram), az Ameritech, a US West, a General Motors, a Ford, a GuardianGlass, az Alcoa, az IBM, valamint a Flextronics az elsők között voltak, akik az amerikai nagyvállalatok közül megvetették a lábukat hazánkban. A szolgáltatási szektorban szintén elkezdődött az amerikai társaságok térnyerése: az Arthur Anderson, az Ernst & Young könyvvizsgáló cégek, valamint számos jogi tanácsadó és pénzügyi szervezet is megjelent a magyar gazdaságban.
A Magyarországra érkező amerikai tőkebefektetések és leányvállalatok révén számos új munkahely is létrejött. 2020-ban az Európai Unión kívüli országok közül a legtöbb vállalat székhelye az USA-ban volt. 2020-ban az Egyesült Államokból irányított vállalkozások összes árbevételének 58, hozzáadott értékének 47%-át információtechnológiai szolgáltatással, nagykereskedelemmel (kivéve: gépjármű, motorkerékpár), elektronikai iparral, közútijármű-, élelmiszer- és gépgyártással foglalkozó cégek adták. Az Egyesült Államokból irányított vállalkozások beruházásainak 59%-a légi szállítás és közúti jármű gyártása ágazatban valósult meg.
Amerikai vállalatok Magyarországon
2020-ban az Egyesült Államokból irányított cégek az itthon működő külföldi leányvállalatok munkavállalóinak 12%-át, közel 100 ezer főt foglalkoztattak itthon. A külföldi cégek esetében mindig fontos, hogy a különböző innovatív tevékenységek mekkora hozzáadott értékkel bírnak az adott ágazatban. Az USA Magyarországon működő leányvállalatai főként kölcsönzés, operatív lízing; film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás; távközlés; műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás; üzletvezetési, vezetői tanácsadás; ingatlanügyletek; tudományos kutatás, fejlesztési ágazatokban tevékenykedtek. Az USA Magyarországon működő társaságainak részesedése a hozzáadott értéből és a K+F-ből 2020-ban 15,2% volt.
2020-ban mintegy 1 600 amerikai cég tevékenykedett Magyarországon, ami régiós összehasonlításban is kiemelkedő: Lengyelországban, amely a legtöbb FDI-t vonzotta az elmúlt évtizedekben a térségben, 1462 amerikai társaság működött, Romániában 960, míg Szlovákiában 125.
Az amerikai társaságok tőkekihelyezései révén létrejött munkahelyek számát tekintve Lengyelország van az első helyen, itt 292 ezer főt foglalkoztatnak amerikai vállalatok. Romániában 110 ezer, míg Szlovákiában a becslések szerint 7 500 – 8 500 körüli azoknak a száma, akik USA eredetű vállalatnál helyezkedtek el. A Magyarországon foglalkoztatott 100 ezer fő munkavállaló a regionális összehasonlításban is magas, főként ha az egyes vizsgált országok lakosságszámhoz viszonyított arányát tekintjük.
A rendszerváltást követő évektől a közép-kelet-európai országok piacai a legtöbb nyugat-európai és amerikai nagyvállalat számára jelentős potenciállal bírtak. A hagyományosan magas német-, valamint stabilnak tekinthető amerikai tőkevonzás mellett a 2000-es évek első évtizedét követően fokozatosan kezdett megjelenni Dél-Korea is, aki jellemzően hazánkban helyezi ki a legtöbb FDI-t. A legtöbb befektetés általánosan a gyártási ágazatokba, valamint feldolgozóiparba áramlik, emellett pedig a különböző szolgáltatások, az ingatlanügyletek, biztosítási- és pénzügyi tevékenységek, tanácsadások szektora bővelkedik amerikai tőkekihelyezésekben.
A jelenlegi orosz-ukrán háború, valamint az ebből kialakuló geopolitikai feszültség nagyban meghatározza a két ország közötti diplomáciai párbeszédet, valamint egyes esetekben a gazdasági fejlődés módjait is. Magyarország továbbra is fontos szövetségeseként tekint Washingtonra, függetlenül attól, hogy a háború kapcsán a két országnak részben eltérő érdekei vannak, más a két ország retorikája, amelyek alapvetően földrajzi és energiabiztonsági okokból fakadnak. A két ország közötti diplomáciai véleménykülönbségek nincsenek hatással a kereskedelmi kapcsolatokra, a továbbiakban is várható, hogy a jelenlegihez hasonló kölcsönös bizalom megmarad a piacok között. Mindazonáltal az amerikai részről felmondott kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény nagyban nehezíti a nálunk és az USA területén munkát vállaló magyar és amerikai állampolgárok lehetőségeit. Az egyezmény felmondása azért sem tekinthető szerencsés döntésnek, mivel az ilyen és ehhez hasonló bilaterális egyezmények tudják tovább fokozni a gazdasági és egyéb szövetségek megmaradását. Annak érdekében, hogy a szövetségesek közötti egység minden területen megmaradhasson, inkább a nyugati államok és rendszerek által agresszornak tekintett Oroszországgal lett volna célszerű a megállapodást felmondani, mintsem Magyarországgal.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt olvasható.
A cikk megírásához felhasználtuk még: Csicsmann László, Horváth Jenő, Parragi Beáta: Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1991. Antall József Tudásközpont, 2014.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%f0%9f%8c%8d-az-usa-tortenetenek-sulyos-bankcsodjei/
#amerika #magyarország #usa #gazdaság #külpolitika #külgazdaság #diplomácia #kereskedelem #fdi #export #import
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
