Egy ország gazdaságában a nagyvállalatokon túl a kis- és középvállalkozások stabil és megkerülhetetlen részei a gazdasági fejlődésnek. 2023-ban Magyarországon közel 800 000 mikrovállalkozást, 35 739 kisvállalkozást és 5 623 középvállalkozást tartottak nyilván. A számokból látható, hogy nem hagyható figyelmen kívül tevékenységük, olyan bázist képesek az ilyen típusú vállalkozások biztosítani a gazdaság számára, amely a folyamatos bővülést segítheti elő. Ennek fejlesztésére, valamint a vállalkozások támogatására hozták létre a Demján Sándor programot, amely elsődleges célja a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, működési eredményességének növelése. Elemzésünkben a program bemutatása mellett kitérünk a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetére, valamint röviden arra is, hogy a régió országaiban – Ausztriában, Lengyelországban és Csehországban – milyen ösztönzőket és állami segítségeket vehetnek igénybe a kis- és középvállalkozásban dolgozók.
A magyarországi kis- és középvállalkozások helyzete, eredményessége, kilátásai
A KSH adatközlése szerint Magyarországon 2023-ban összesen 836 311 mikor-, kis- és középvállalkozást tartottak nyilván. A legtöbb társaság az 1 fős mikrovállalkozási és a 2-9 fős mikrovállalkozási formát vette ebből igénybe, a legkevesebben pedig a középvállalkozásban dolgozók voltak.
A táblázat adataiból is kiolvasható, hogy az 1 fős mikorvállalkozások száma 2022 és 2023 között csökkent a legjelentősebben, míg a többi vállalkozásformánál a csökkenés vagy kisebb mértékű (2-9 fős mikrovállalkozások), vagy inkább növekedés volt megfigyelhető. Számos okra visszavezethető a zsugorodás, ezek között találhatjuk a megváltozott adózási feltételeket, de akár azt is, hogy más vállalkozói formát választottak a korábbi mikrovállalkozás helyett, így akár bővülés esetén más vállalkozás-kategória értékeit növeli az itt tapasztalható csökkenés. Az elmúlt évek gazdasági kihívásai a leginkább ezeket a vállalkozókat érintették, hiszen a keresletcsökkenés, az infláció mind-mind jobban érintették a mikrovállalkozásokat, mint a kis- közepes- vagy nagyvállalati formációkat. A területi megoszlása alapján a legtöbb mikrovállalkozás (1 és 2-9 fős vállalkozás is) 2023-ban Budapesten és Pest vármegyében működött (összesen Budapesten 53,9%, Pest vármegyében 31,8%), a kis- és középvállalkozások szempontjából ugyancsak a főváros és ez a régió emelkedik ki (KSH, 2025). A legkevesebb vállalkozást Észak-Magyarországon vették száma, itt az összes jelzett vállalkozási forma 27,8%-a működött 2023-ban (KSH, 2025).
Az értékesítések utáni nettó árbevételek szempontjából a 2023-as év ugyancsak csökkenést mutat valamennyi vállalkozásforma esetében. A visszaesések mértéke a legtöbb esetben nem kirívó, de megakasztja a korábbi évek dinamikus növekedési lehetőségeit ez a tendencia.
1.ábra: Az egyes vállalkozástípusok értékesítéseinek nettó árbevétel változása Magyarországon 2019-2023 között (millió forintban kifejezve). Adatok forrása: KSH, 9.1.1.17. táblázat, 2025. A 2023-as évi adatok előzetesek.
A nettó árbevétel csökkenése mögött az infláció hosszú távú hatásai érvényesülnek, valamint a fogyasztási kedv zsugorodása. A gazdaságpolitikai intézkedések már 2022-ben megkezdődtek ennek a negatív tendenciának a visszafordítására, de a hatások hosszabb távon tudnak csak érvényesülni. A vállalkozások árképzését szintén több körülmény befolyásolta az utóbbi években, így például a vállalkozás fenntartásával kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatások ára is emelkedett (könyvelési költségek, banki díjak, adminisztrációs kiadások), amelyet az általuk kínált termék vagy szolgáltatás fogyasztói árába a legtöbbször bele kellett építeniük. Az emiatt emelkedő árak hatására a kereslet csökkent, ezzel együtt pedig a nettó árbevétel is visszafogottabb volt, mint 2022-ben. Számolni szükséges azzal a tényezővel is, hogy a terméket előállító vállalkozások esetén több nyersanyagnál áremelkedés, vagy a korábbi beszállítói kapcsolat átalakulása miatt új beszállítói partnert választottak ki, amely szintén árnövelő hatású.
2.ábra: Az egyes vállalkozástípusok export-értékesítés árbevételének változása Magyarországon 2019-2023 között (millió forintban kifejezve). Adatok forrása: KSH, 9.1.1.17. táblázat, 2025. A 2023-as évi adatok előzetesek.
A KSH által közzétett utolsó, 2022-es adatok alapján Magyarországon 17 440 mikrovállalkozás, 10 983 kisvállalkozás és 3 960 középvállalkozás bonyolított exportforgalmat (KSH, 2024). Ez alapján a legtöbb exportra termelő vállalkozás a középvállalati szektorból került ki, hiszen itt az összes vállalkozás több mint 70%-a részt vesz exporttevékenységben is (lásd 1. táblázat adatai). Az exportból származó értékesítési árbevételek megoszlása is igazolja ezt a tényt: a középvállalkozások export-értékesítési árbevétele 2022-ben 5 186 931 millió forint volt, ami a duplája a kisvállalkozásoknál elért eredménynek. Ahogyan az előzőekben, a nettó-árbevétel esetén is látható volt, úgy a 2023-as évben a bevétel csökkenés itt is megjelenik, a már említett okok mellett a szállítási költségek növekedése jelentősen hatott az export értékesítési árbevételre.
A mikro-, kis- és középvállalkozások működése szempontjából további fontos adalékkal szolgál számunkra a hozzáadott érték megoszlása. Az összes vállalkozási típus esetén 2019 óta folyamatosan csökken a hozzáadott érték százalékos arányú megoszlása, ugyanakkor a nominálisan kimutatható összeg növekedést jelez.
3.ábra: Az egyes vállalkozástípusok hozzáadott értékének megoszlása Magyarországon 2019-2023 között (százalékban kifejezve). Adatok forrása: KSH, 9.1.1.17. táblázat, 2025. A 2023-as évi adatok előzetesek.
4.ábra: Az egyes vállalkozástípusok hozzáadott értékének megoszlása Magyarországon 2019-2023 között (millió forintban kifejezve). Adatok forrása: KSH, 9.1.1.17. táblázat, 2025. A 2023-as évi adatok előzetesek.
A hozzáadott érték százalékos megoszlása leginkább a 2-9 fős mikrovállalkozások esetén csökkent 2019-2023 között. 2019-ben ebben a vállalkozási körben 11,7% volt a hozzáadott érték aránya, 2023-ban pedig 10%-ra zsugorodott. Hasonlóan magas volt a visszaesés a középvállalkozásoknál (1,6%), az 1 fős mikrovállalkozásoknál pedig 1,2%-os csökkenést rögzítettek. A kisvállalkozások esetén is ingadozó volt a hozzáadott érték aránya 2019-2023 között, viszont itt a csökkenés csak az utolsó két évben figyelhető meg, addig növekedést volt észlelhető: 2022-ben még 14,7%, 2023-ban pedig 14,3% volt a hozzáadott érték aránya (KSH, 2025). A nominális összegeknél végig a jelzett periódus során növekedés figyelhető meg, legnagyobb mértékben pedig a kisvállalkozások esetén emelkedett az összeg. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon és ismét növekedésnek induljon a százalékos arányú megoszlás is, a technológiai és egyéb befektetések és beruházások elengedhetetlenek. Az infrastrukturális keretek mellett digitalizációs megoldások bevezetése és elterjesztése, hatékonyabb energia és erőforrás kihasználás, valamint termék/szolgáltatás minőség javítás szükséges. Mindezek megvalósulása nemcsak a hozzáadott értékben, de a termelékenységi szintben is visszatükröződő eredményeket mutathat majd.
A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlesztése, eredményeik és működésük bővítése nem csupán nemzetgazdasági érdek, hanem egyben társadalmi felelősségvállalás is. A magyar családok jelentős része dolgozik saját vállalkozásában, így megélhetésük vállalkozásuk sikerességétől függ. Annak érdekében, hogy ez a fejlődés megvalósulhasson a Demján Sándor Program biztosít a kis- és középvállalkozások számára támogatási lehetőséget. A továbbiakban a program részleteit elemezzük, bemutatva a pályázat főbb részeit, lehetőségeit.
A Demján Sándor Program – a magyarországi kkv-k támogatási rendszerének példája
A 2024 második felében meghirdetett Demján Sándor Program kilenc pályázati csoport révén segítené elő a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését, működésük növekedését. Az alábbiakban röviden bemutatjuk ezt a kilenc területet, kitérve az igényelhető támogatási formákra (Demján Sándor Program, 2024).
1. Tőkeprogram – ahogyan a vállalkozások helyzetének áttekintésénél is látható volt, amellett, hogy az általános növekedés megfigyelhető a vállalkozások árbevételei, exportbevételei között, úgy az is, hogy egy vállalkozás kinövi korábbi méreteit, így például mikrovállalkozásból kis- vagy középvállalkozássá válik. Ehhez az ugráshoz tőkenövelés is szükséges, így amennyiben a tőkeemelést önerőből nem tudja a vállalkozás kigazdálkodni, akkor ehhez a tőkeprogram nyújt segítséget számára. Ennek keretében az állam jelképes, 1%-os tulajdonrész szerzése mellett 6 éves időtartamra, olcsó, nagyösszegű fejlesztési forrást biztosít a vállalkozók számára, kölcsöntőke juttatás formájában. A tőkeemelés és a vállalkozás bővülés révén nemcsak a működése és a hatékonysága javulhat a társaságnak, de a vállalkozás hitelképessége is kedvezőbb helyzetbe kerülhet.
2. „1+1” KKV Beruházás-élénkítő támogatási program – a vállalkozások működése szempontjából a termék vagy szolgáltatás piaci validitása mellett kiemelten fontos a használt eszközök minősége, használhatósága. Ennek révén az előállított termék magasabb minőséget képviselhet, valamint javulhat a termelési hatékonyság is. A program részeként a vállalkozások eszközberuházásait támogatják, így a magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása is megvalósulhat. A támogatás mértéke vállalkozásonként 5-200 millió forint között alakul. A vállalkozás beruházásának 50%-át az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja. Az eszközbeszerzések elsőbbséget élveznek a támogatási programban, de emellett hangsúlyos a digitalizációs és a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések célja is.
3. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program – Magyarországon a 10 fő feletti vállalkozások 2/3-a rendelkezik mindössze saját honlappal az EU közel 80%-os átlagához képest. A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a digitalizációs megoldások minden formáját érdemes megragadni, hiszen ezek révén a termékek, szolgáltatások még több fogyasztóhoz juthatnak el. A program elsődleges célja, hogy csökkentse a hazai kis- és középvállalkozások digitális elmaradását a többi, uniós és globális versenytárséhoz képest. A támogatási programban a kormány kétéves időtartamra átvállalja az internetes megjelenéshez szükséges digitális eszközök, így webcím, tárhely, e-mail cím, szolgáltatói költségeit. Támogatást nyújt a weboldal és a közösségi média felületek arculati és tartalomfejlesztéséhez, a kibervédelmi és az internetes értékesítést támogató szolgáltatások igénybevételéhez.
4. Kedvezményes (3,5%) Széchenyi Kártya – a beruházások ösztönzése érdekében a korábbi 5%-ról 3,5%-ra csökken az ügyfelek által fizetendő éves kamat a Széchenyi kártya program beruházást támogató hitel-elemeinél:
-
- Széchenyi Beruházási Hitel Max+;
- Széchenyi Lízing Max+;
- Széchenyi Mikrohitel Max+;
- Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max+.
2025. június 30-ig a még kedvezményesebb kamatozás mellett a Széchenyi kártya beruházási hiteltermékeit igénylő vállalkozásoknak az első évben díjmentesen nyújtja a hitelhez kötelezően kapcsolt kezesség kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
5. Exportösztönző hitelprogram – a hazai vállalkozások estében, ahogyan az előző részben is kitértünk rá, a termékek vagy szolgáltatások exportálása egyrészt fontos bevételnövelőként, másrészt a külföldi piacra jutás, így a nemzetközi terjeszkedés részeként is nagy jelentőségű. Annak érdekében, hogy még több magyar vállalkozó terméke juthasson külföldi piacokra, a Demján Sándor Programban helyet kapott az exportösztönzés is. Ennek részeként az EXIM újraindítja korábbi nagy sikerű termékeit, amelyeket akár exportáló, akár nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetnek beruházási, zöld beruházási, és lízing célokra egyaránt. A két termék, amely az EXIM részéről elérhető az EXIM Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel, valamint EXIM Exportélénkítő Beruházási Hitel és Lízing. A termékek igénybevételével olyan fejlesztéseket hajthatnak végre a vállalkozások, amelyek segítségével akár most belevághatnak termékeik exportálásába, vagy ha már korábban is alkalmazták ezt, akkor most lehetőségük van bővíteni a már meglévő külföldi partnerekkel való együttműködéseket.
6. Kifektetést támogató (EXIM) hitel- és (NTH) tőkeprogram – a Magyarországról külföldre áramló tőkebefektetések szerkezetében a kis- és középvállalkozások száma az utóbbi évtizedben ugyan javult, viszont még mindig a nagyvállalatok a meghatározóak a külföldre áramló FDI esetén. A támogatási program keretében külpiaci beruházások, cégalapítások, cégfelvásárlások (kifektetések) támogathatóak, amelyek új piacok szerzésével, terjeszkedésével segítik elő a vállalkozások versenyképességének növelését. A versenyképesség mellett még további okok felsorolhatóak a vállalkozások számára előnyös lehetőségekről: a külföldi terjeszkedés révén a vállalkozás növekedési pályára állhat, bevételeit növelheti, a vállalati kockázatokat pedig diverzifikálhatja. A tőkeprogram célja az is, hogy a kis- és középvállalkozásokból akár nagyvállalati szintre jussanak a vállalkozók és vállalkozásaik, így például újabb nemzeti bajnokot neveljenek ki a társaságok közül.
7. Vállalkozásfejlesztési uniós programok – 2025-ben várhatóan 650 milliárd forintnyi értékben nyílik lehetőség a magyarországi kkv-k számára uniós források igénybevételére. A támogatások ezen formája előreláthatóan vissza nem térítendő támogatások, támogatott hitelek, valamint ezek kombinációi lesznek.
8. KKV adminisztrációs terheinek csökkentése – egy vállalkozás a napi működése során számos adminisztratív tevékenységre van kötelezve, amelyek jelentős mértékben tudják mind a munkaidőt, mind a költségeket növelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett a kérdés kapcsán, annak érdekében, hogy a vállalkozások terheit minél inkább csökkenteni tudják. A támogatási program keretében a kiemelt fókuszterület, amely az adminisztrációcsökkentés, mellett három célterület került megfogalmazásra: az adatszolgáltatás, a jogszabályi környezet, valamint az adózási adminisztráció. A program részeként ezen a három területen olyan támogatási formák lennének igénybe vehetőek, amelyek révén csökkenne a velük járó adminisztráció, így pedig a működési környezet egyszerűsödne.
9. Mikrovállalkozások áramárainak csökkentése – 2025. január 1-jétől újabb mikrovállalkozások válnak jogosulttá a villamos energia egyetemes szolgáltatás igénybevételére, akik 2022. június 18-án nem egyetemes szolgáltatótól vételeztek, vagy ezen dátumot követően alakultak meg. Ennek köszönhetően számos további mikrovállalkozás kaphatja az áramot az olcsóbb, rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésének megfelelő áron, a 4 606 kWh éves fogyasztásig.
A bemutatott támogatási lehetőségek a lehető legtöbb olyan területre koncentrálnak, amelyek egy magyarországi kis- és középvállalkozás esetén fejlesztést igényelnek. A program összeállítása során a döntéshozók arra törekedtek, hogy a vállalkozói kedv ismét erősödjön, emellett pedig a már meglévő vállalkozások olyan lehetőségeket vehessenek igénybe, amelyek a bevételnövelés mellett a versenyképességet is javíthatják. A továbbiakban három régiós ország példáját tekinthetjük át a kkv szektor támogatási formáira vonatkozóan, áttekintő, összehasonlító jelleggel.
Régiós összevetés a kkv támogatásokban – Ausztria, Lengyelország és Csehország példái
Az Európai Unió, így a tagállamok számára is kiemelten fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a gazdaság gerincét jelentik sok esetben, megfelelő módon támogassák, fejlődésüket így az állam is igyekszik elősegíteni. Az elmúlt évek során az Eurostat nem közölt pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyit változott a vállalkozások száma a tagállamokban, így az egyes országok statisztikai becslésére hagyatkozhatunk. Az alábbiakban az osztrák, a lengyel és a cseh kis- és középvállalkozások állami támogatási formáit, módjait tekintjük át röviden.
Ausztria
Az osztrák gazdaságpolitikában a kkv-k szerepe kiemelt jelentőséggel bír, mivel az összes vállalkozás több mint 90%-át adják ezek a társaságok az országban. A munkahelyteremtés mellett a vállalkozói szemlélet és az innováció erősítése, továbbá a versenyképesség növelése kulcsfontosságú a kkv-kal kapcsolatos intézkedések meghozatalakor. A 2021-es elérhető adatok alapján Ausztriában 358 600 vállalkozást tartottak nyilván, amelyek több mint két millió embert foglalkoztattak szerte az országban (BMWET, 2022). Jelentős volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak mellett a gyakornokok alkalmazása is, 52 400 gyakornokot képeztek tovább kkv-k. Az egyes vállalkozástípusok megoszlása alapján a legtöbben a mikrovállalkozási szinten működtek (87%), a kisvállalkozások aránya 11% volt, míg a legkisebb részben a középvállakozások működtek Ausztriában (2%) (SME Research, 2022). A kkv-k nettó árbevétele 2021-ben 535 milliárd eurót ért el, a bruttó hozzáadott érték pedig 137 milliárd euró volt ugyanebben az évben (SME Research, 2022). Mind az árbevétel, mind a hozzáadott érték tekintetében a középvállalkozások részesedése volt a legmagasabb a többi vállalkozástípushoz képest 2021-ben: az árbevételek esetén 27%-kal, a hozzáadott értékből pedig 23%-kal részesedtek. Az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték a kkv-kon belül 67 500 euró volt 2021-ben, ami elmarad a nagyvállalatok 87 500 euró/fő szintjétől, tehát a kkv-k termelékenysége alacsonyabb volt, mint a nagyvállalatoké (SME Research, 2022).
Az ausztriai kkv támogatási rendszerben két fontosabb csapásirány figyelhető meg. Az egyikben a vállalkozások exporttámogatását fejlesztik, célként megfogalmazva a külföldön való terjeszkedés növelését. A másik, a zöldenergia növelése, a károsanyag kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság területeit kívánja előmozdítani kis- és középvállalati szinten. Az Osztrák Szövetségi Digitális és Gazdasági Minisztérium (Bundesministerium für Digitalisierung und Wirtschaftsstandort) és az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) közösen hozza azokat a támogatási lépéseket, amelyek az ausztriai kkv-k számára fejlődési, külpiacra lépési, valamint állami támogatási eszközöket tartalmaznak. A korábbi évtizedek során több olyan programot és pályázatot is elindítottak, amely a nemzetköziesedést, az osztrák kis- és középvállalkozások külföldön való terjeszkedését célozta meg. A 2003 óta működő pályázati rendszerben az osztrák exportőrök közvetlen pénzügyi támogatást vehetnek igénybe a külföldi partnerségek kiszélesítésére érdekében. Az elmúlt több mint 20 év során 34 300 kkv-t sikerült ezzel a módszerrel támogatniuk, 2019 óta pedig további 25,6 millió eurót folyósítottak a célzott kkv-s támogatások igénybevételéhez. Fontos része az osztrák kkv támogatásnak a 2018-ban elfogadott külkereskedelmi stratégia is, amely az osztrák külkereskedelem megerősítéséhez a kiemelt nagyvállalatok mellett a kkv-kat és az induló vállalkozásokat is fókuszba helyezi (EU Commission, 2021).
Az energiahatékonyság és a zöld energia kapcsán Ausztria európai uniós szinten is élen jár, ez a szemlélet pedig a kkv-k támogatási formáiban is visszaköszön. Az osztrák kis- és középvállalkozások 12 000 euróig pénzügyi támogatást kapnak úgynevezett ökoutalványok formájában. Ezeket olyan intézkedésekre fordíthatják, amelyek hozzájárulnak a CO2-kibocsátás csökkentéséhez, az energiabiztonság megújuló energiákkal történő biztosításához, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (EU Commission, 2021). Külső energetikai tanácsadó is igénybe vehető, amely költségeit legfeljebb 50%-ban szintén elszámolhatják támogatásként.
A két fő támogatási irány mellett a kezdő és induló vállalkozások (start up-ok) támogatása is hangsúlyos elem az osztrák gazdaságpolitikában. Egy korábbi, 2016-os intézkedés célja az osztrák startup vállalkozói szféra megerősítése, valamint támogató ökoszisztéma létrehozása volt. Ennek során 185 millió euró értékben nyújtottak támogatást, a 2020-as céldátumig pedig 50 000 vállalkozás létrehozását vizionálták. A csomagban a következő szakpolitikai intézkedések kerültek bele:
- béren kívüli munkaerőköltségek csökkentése – az államháztartás három évig támogatja a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulását az első három alkalmazott esetében;
- kockázati tőkeprémium – az induló vállalkozások éves beruházásainak 20%-át (legfeljebb 250 000 euróig) közpénzből megtérítik;
- közalapítványok az induló vállalkozások támogatására;
- digitális egyablakos ügyintézés a cégalapítók számára – a vállalkozásindításhoz szükséges összes információ és dokumentum online elérhetővé válik (Gassler et.al, 2018).
Az intézkedési csomag meghozta a várt eredményeket, a 2020-as koronavírus-járványig fokozatosan növekedett az induló vállalkozások száma, 2019-ben az előző évihez képest 15%-kal többen döntöttek startup létrehozása mellett.
Összességében az osztrák kis- és középvállalkozások támogatási formái részben eltérnek a magyar megoldásoktól, de hasonlóságok felfedezhetőek. Érthető módon az adott ország vállalkozásainak szükségletei a meghatározóak egy-egy támogatási csomag előkészítésekor, ugyanakkor az látható, hogy Ausztria számára is, ahogyan Magyarországon, az exportbővítés és az energiahatékonyság javítása hangsúlyos a kkv szektor esetén is.
Csehország
A közép-kelet-európai régió országai közül Csehországban és Lengyelországban a legmagasabb a kis- és középvállalkozások száma. Az Eurostat 2019-es beszámolója szerint Csehországban 1 057 113 kis- és középvállalkozás működött, amelyek közül 0-9 fős mikrovállalkozások aránya volt a legmagasabb, 1 017 047 darab (Eurostat, 2019). A cseh munkavállalók 66,4%-át valamely kis- és középvállalkozásnál foglalkoztatták 2019-ben, amely jelentős arány, viszont a legtöbben az előnyösebb feltételek miatt mégis inkább nagyvállalatoknál vállalnak munkát az országban (munkabér, béren kívüli juttatások, előrelépési lehetőségek).
A cseh kkv-k esetében 2014 és 2018 között folyamatosan nőtt a hozzáadott érték aránya, elsősorban a mikro- (39,3%) és a kisvállalkozói (38,7%) szinteken. 2019-ben az összesített értékek szerint a kis- és középvállalkozások a teljes összeg 56%-át adták (MPO, 2021). A kkv-k szempontjából lényeges tényező az is, hogy munkájukkal a cseh gazdaság magas részvételét biztosítják a globális értékláncokban, valamint termékeik külföldre juttatására az export kifinomultságának magas szintje jellemző. Mindezek a tények hozzájárultak ahhoz, hogy a cseh gazdaság az elmúlt több mint egy évtized során régiós élvonalba kerüljön. Mindazonáltal itt is találni még fejlesztésre váró területeket: a kis- és középvállalkozások esetén fontos lenne a K+F alapú vállalkozások indításának elősegítése a termelékenység növelése érdekében. Az export partnerszerkezetében Csehországnál főként európai és azon belül is EU-s országok helyezkednek el, így a külkereskedelemi partnerországok diverzifikálása is megvalósítandó cél lehet a kis- és középvállalkozást működtetők számára az országban. A globális értékláncokban való részvételben ugyancsak érdemes lehet bővíteni a cseh kkv-k szerepét, hiszen ezzel a termelékenység növelése mellett, olyan innovatív, kedvező üzleti környezet jöhet létre, amelyben tovább támogathatóak a cégek beruházásai, valamint külföldi társaságok számára is vonzó lehet.
A korábbi cseh kormány 2021-2027 közötti időszakra egy kis- és középvállalkozások számára biztosított támogatási stratégiát fogadott el. A program célja, hogy a Csehországban működő vállalkozások megerősödhessenek, termelési kapacitásaikat bővíthessék, valamint új vállalkozások kezdjenek működésbe. Mindehhez egy hét területből álló listát fogalmaztak meg, ahol támogatást biztosít a cseh állam (MPO, 2021):
- Kedvezőbb üzleti környezet kialakítása – olyan üzleti környezet megvalósítása a cél, amely nemcsak a belső vállalkozásokat tudja ösztönözni, de a külföldi társaságok számára is motiváló lehet piacra lépés szempontjából. Ehhez javítani szükséges a szabályozási környezetet, csökkenteni a bürokratikus terheket, biztosítani a növekedés és a versenyképesség minden lehetséges feltételét, javítani az üzleti infrastruktúrát.
- Finanszírozáshoz való hozzáférés – a Cseh Köztársaságot viszonylag gyenge befektetési környezet jellemzi, amely így nem képes kellően motiválni a kezdő vállalkozásokat az induláshoz. Emellett a vállalkozók tudatossága is alacsony a témában, ami azt jelenti, hogy nem ismerik kellő módon üzleti terveik finanszírozásának lehetőségeit és az új finanszírozási formákat. A program célja, hogy ezt tudatosabbá tegye, valamint, hogy javítsa a befektetési környezetet az induló, továbbá a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségét a már meglévő vállalkozások számára is.
- Piacokhoz való hozzáférés – a cseh külkereskedelem átlagosan 84%-a az EU országain belül realizálódik. Az exporthoz hozzávetőlegesen 16 ezer cseh kkv járul hozzá, amely szám 2012 és 2019 között nem változott. A legtöbb cseh vállalkozás esetén a külpiacra lépés akadályozó tényezői mögött a korlátozott információhoz való hozzáférés mellett, a bonyolult engedélyezési eljárások, a kölcsönös elismerés hiányosságai, valamint az uniós szabályok nem elégséges ismeretei helyezkedtek el. Ezért a cseh kkv-k sokszor nem az EU-ban lépnek először piacra, hanem az integráción kívül kezdik el a külföldi működést, ami azért nem hatékony, mivel a harmadik országokkal folytatott külkereskedelem hagyományosan alacsony Csehországban. A támogatási programban arra ösztönöznék a vállalkozásokat, hogy a hagyományos külpiacok mellett merjenek bátrabban nyitni az EU-s országok felé is.
- Munkaerő, készségek és oktatás – ahogyan a legtöbb EU-s tagállamban, úgy Csehországban is egyre nagyobb kihívást jelent a digitális készségek elsajátítása lakossági és vállalati szinten is. A termelékenység növelése és a versenyképesség fejlesztése tekintetében nélkülözhetetlen az új technológiák alkalmazása, amelyet nem csak a vállalati eszközöknek, de a munkaerőnek is fontos használnia. Csehországban komoly probléma, hogy a munkaerőpiacon nagy eltérések mutatkoznak a meglévő készségek és a piaci igények között, így ezek összehangolása, fejlesztése prioritás. Kiindulópont ehhez az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolat együttműködéseinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás támogatása, az iskolák és vállalkozások közötti kooperációk elősegítése és mélyítése. Mindezeket úgy szükséges megvalósítani, hogy megfeleljenek a digitalizáció és a fenntarthatóság kritériumainak is.
- Kutatás, fejlesztés és innováció – az innováción alapuló vállalkozások fejlesztése a gazdasági növekedés kulcsa lehet. Csehország innováció index-száma 2019-ben 84,3 volt, ami az EU-s átlag alatt helyezkedett el. Ahhoz, hogy a cseh gazdaság fejlődése magasabb szintre emelkedjen fontos lépés a kkv-k innovációs teljesítményének növelése. A Cseh Köztársaság folyamatosan növeli a K+F kiadások összegét, de az még mindig a GDP 2%-a alatt van. A cseh mikro – és kisvállalkozások bevételeik 0,3%-át, a középvállalkozások 0,5%-át fordítják kutatásra és fejlesztésre. A megvalósuló K+F projektek, amelyek kkv-khoz köthetőek közepes és alacsony technológiájú ágazatokban valósulnak meg, így ennek fejlesztése, előrelendítése kiemelten hangsúlyos a gazdasági növekedés érdekében.
- Digitalizáció – a digitális gazdasági megoldások nem csak a termelékenység és a versenyképesség növelése szempontjából kiemelkedőek, de új lehetőségeket kínálnak a költségek csökkentésére is új üzleti modellek kialakításával. A digitális technológiák átvétele és alkalmazása azonban továbbra is kihívás a kkv-k számára mind Csehországban, mind az EU-ban. A vállalkozások közötti digitális szakadékot nemcsak a digitális technológiákkal, de a folyamatinnováció vagy szervezeti változások támogatásával és a digitális készségek fejlesztésével is lehet kezelni. A programban ezért olyan támogatási formák kerülnek kialakításra, amelyek a kkv-k számára hatékonyabb üzletszervezési, termelési lehetőséget nyújtanak a digitális megoldások bevonásával.
- Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és erőforrás-hatékonyság kialakítása – a karbonszegény gazdaság és az erőforrás-hatékonyság kérdései azok a kulcsfontosságú témák, amelyek a jövőben befolyásolják a cseh gazdaság működését. A cseh gazdaság számára egyre nagyobb problémát jelent elérni a 2050-es céldátumig meghatározott klímasemlegességet, amelyre hatással van az ipar nagy részesedése a gazdaságban. Célszerű emiatt ösztönözni a magánberuházások felhasználását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba és az energiahatékonyságba, beleértve az ezen a területen megvalósuló innovációkat is, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés jelentős beruházásokat igényel a vállalkozások energiafogyasztásának csökkentésébe (MPO, 2021).
A megfogalmazott területek mellett a támogatási program célja az is, hogy csökkentsék Csehországban a kkv-támogatások széttagoltságát, tisztázzák a rendelkezésre álló eszközök és források formáit és igénybevételének módjait, valamint bemutassák azokat az új eszközöket is, amelyek például EU-s szinten vehetőek igénybe a 2021-2027 közötti időszak során (MPO, 2021). A támogatások során kiemelt figyelmet fordítanak azokra a régiókra, amelyekben nehezebb feltételek mellett tudják a vállalkozók munkájukat végezni. A programban az is alcélként fogalmazták meg, hogy azokon a területeken, amelyek gazdaságilag elmaradottabbak, a vállalkozások segítségével próbálják meg csökkenteni az elmaradottság mértékét.
A cseh kkv-k támogatása szerteágazó, olyan célokat fogalmaz meg, amelyek a magyar Demján Sándor Programban is megtalálhatóak. Csehország számára a prioritások között jelenleg a digitális felzárkózás, a külpiacokhoz való hozzáférés, valamint az energiahatékonyság játszik kiemelt szerepet, amely nem csak a kkv-k de a teljes cseh gazdaság számára jelentőséggel bírnak.
Lengyelország
Lengyelországban 2019-ben több mint kétmillió kis- és középvállalkozás működött. Ez az összeg mind EU-s, mind regionális szinten kiemelkedő. A vállalkozási fajták tekintetében a legtöbb társaság a 0-9 fős mikrovállalkozási szinten (1 918 147) tömörült, ezt követte a kisvállalkozói réteg (85 850) majd a középvállalkozások (14 961). A magas számok ellenére az egy lakosra jutó vállalkozás szám Lengyelországban a legalacsonyabb: 1 000 lengyel lakosra 1,9 vállalkozás jut, Magyarországon ez az arány 2,8, míg Németországban 4,6 (Polityka Insight, 2015). A kkv szektor a teljes bevételek 36%-át adja átlagosan, a hozzáadott érték tekintetében 29%-os a részesedésük. A munkavállalók 33%-át alkalmazzák kkv-k Lengyelországban, ami az egyik legalacsonyabb arány az európai uniós országok tekintetében (Polityka Insight, 2015). Mindezek függvényében, bár a lengyel kkv-k számszerűleg többen vannak, de bevételi és hozzáadott érték szempontjából elmaradnak a régiós és az uniós szintektől is. Emiatt különösen fontos a lengyel kormány számára is, hogy fejlesztésük kellő hatékonysággal valósulhasson meg.
A lengyelországi kis- és középvállalkozásokat támogató állami rendszer az utóbbi évek során elkezdte különválasztva kezelni a lengyel központi és európai uniós szinten igénybe vehető támogatási formákat. Az állami szinten hozták létre a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökséget (PARP). A PARP célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az állami és az uniós támogatási formákat, emellett pedig fejlessze az ország vállalkozói szféráját. Hozzájárul a vállalkozással, az innovációval és a munkavállalók alkalmazkodóképességével kapcsolatos állami politika kialakításához és hatékony végrehajtásához. A „Gondolkozz előbb kicsiben” elvnek megfelelően az Ügynökség minden tevékenységében különös hangsúlyt fektet a kkv-szektor igényeire (PARP, 2025).
Az ügynökség hat területen biztosít támogatást a kis- és középvállalkozások számára:
- Start-up piac: a piacra lépés kezdeti nehézségeit próbálják csökkenteni és áthidalhatóbbá tenni három támogatási forma segítségével. Egyrészt a korai fázisban lévő innovatív vállalkozások számára nyújtanak fejlesztési, mentorálási programokat. Másrészt a kelet-lengyelországi tartományokban (Warmińsko-Mazurskie, Podlaskie, Lubelskie, Świętokrzyskie, Podkarpackie és Mazowieckie, Varsó és környező kerületei kivételével) nyújtanak átfogó támogatási programot, amelyben testreszabott inkubációs terveket kínálnak az induló vállalkozások számára.
- Indítási platformok új ötletekhez – azon vállalkozások, amelyek a kelet-lengyelországi makrorégióban működnek más jellegű támogatásokra is jogosultak, mint az ország többi részén működő társaságok. A térség felzárkóztatása, valamint a vállalkozói szemlélet bővítése céljából létrehozta a PARP a Startup Platformot, valamint más, közfinanszírozású inkubációs programokat. Ezek segítségével a kisvállalkozók támogatásokhoz és forrásokhoz juthatnak, ahhoz, hogy első termékükkel vagy szolgáltatásukkal piacra merjenek lépni.
- Képzés és készségfejlesztés – a PARP olyan képzési és készségfejlesztési tréningeket, kurzusokat indít vállalkozók részére, amelyek segítségével hosszú távon maguk elemezhetik vállalkozásuk lehetőségeit, valamint elsajátíthatják a hatékony működés lépéseit. A prioritások között olyan vállalkozások szerepelnek, amelyek innovatív ötleteikkel versenyelőnyre tudnak szert tenni.
- Befektetés az innovációba – a PARP kiemelten kezeli azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznak a lengyel piacra. A vállalkozó mellett az egész üzleti csapatot támogatja az ügynökség annak érdekében, hogy a megvalósuló projekt kedvező üzleti környezetben, megfelelő szaktudás mellett jöhessen létre. A nagyobb társaságok befektetésösztönzése mellett a start-up-ok külpiacra lépését is elősegíteni igyekszik a támogatási forma.
- Külpiaci terjeszkedés – a PARP azon túl, hogy a kis- és középvállalkozások lengyelországi működését támogatja, hosszú távon azon is dolgozik, hogy ezekből a társaságokból minél több külföldön is megvesse a lábát. A marketing és szervezeti jellegű kihívások kezelésének módjai mellett, pénzügyi támogatást is biztosít a külföldön terjeszkedni kívánó vállalkozók számára.
- Fejlesztési infrastruktúra – a fenntarthatóság a lengyel vállalatoknál is egyre nagyobb hangsúlyt kap, mindennek megvalósításához pedig elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozói szinten is eredmények szülessenek. A részben európai uniós alapokból, részben lengyel forrásokból biztosított támogatások három területen biztosítanak szubvenciót a vállalkozásoknak: fenntartható városi mobilitás, közúti infrastruktúra, fenntartható turizmus. A városi mobilitásra és a fenntartható turizmusra vonatkozó támogatásokat elsősorban a kelet-lengyelországi régió fejlesztésére kívánja fordítani a PARP, így az ott működő vállalkozások tudnak ebből profitálni (PARP, 2025).
A támogatások mellett a PARP folyamatos kutatásokat is végez a lengyelországi vállalkozók körében arról, hogy milyen állami vagy uniós segítség lenne számukra a leginkább megfelelő. Az összepiaci kép mellett az egyes vállalkozások számára is személyre szabott anyagokat állít össze kérés esetén, amelyben a horizontális szempontokra, például az innovációra és a versenyképességre, valamint a vállalkozáshoz kapcsolódó konkrétabb területekre, például a családi vállalkozásokra, a mikrovállalkozásokra és a csúcstechnológiás vállalatokra összpontosít (PARP, 2025).
A lengyelországi kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási rendszer jelenleg még részben összefolyik az EU-s alapokból származó támogatásokkal. Ennek szétválasztása, valamint letisztázása folyamatban van, így az ott működő vállalkozók is könnyebben és áttekinthetőbben tudják majd a számukra leginkább előnyös támogatási formát igénybe venni. A jelenlegi ügynökségi rendszer több szempontból is hasznos: egyrészt felméri az országos igényeket és arra vonatkozóan állít össze javaslatot a döntéshozóknak. Másrészt akár kisvállalati szinten is készít olyan beszámolókat, amely alapján a vállalkozók maguk dönthetnek a számukra ideális támogatási és működési feltételek igénybevételéről. A kelet-lengyelországi kiemelt támogatások révén az országban működő vállalkozók felzárkóztatása, valamint a gazdasági széttöredezettség csökkentése ugyancsak fontos része a feladataiknak, ahogyan a fenntartható közlekedés és turizmus megteremtése is.
Összefoglalás, konklúzió
A kis- és középvállalkozások támogatása állami szinten, ahogyan látható volt, nemcsak a magyar gazdaságpolitika prioritása, hanem a régió egyéb országaiban is hangsúlyosan van jelen. Ausztriában kiemelt helyet foglal el a támogatási rendszerben az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák igénybevétele a vállalkozások működése során. Csehországban a kutatás és innováció, a digitalizáció, valamint a képzési lehetőségek vannak nagyobb mértékben jelen a támogatási formákban. Lengyelországban a gazdasági széttöredezettség csökkentése mellett a külpiacra lépés az egyik legfontosabb cél a kis- és középvállalkozások támogatásában.
A magyarországi Demján Sándor program régiós szinten is kiemelkedik a támogatási formák sokszínűségének tekintetében. A tőkeemelés mellett, az exportösztönzés, a külpiacra lépés és az áramárak csökkentése is megjelenik a támogatási formákban. A pályázati program sikerességét jól mutatja az is, hogy 2025. április végéig 1885 pályázatot nyújtottak be 137 milliárd forint értékben a beruházás élénkítő forrás igénybevételére. A többi területen is hasonlóan magas a pályázati kérelmek mennyisége, így várhatóan a minisztérium további finanszírozást is lehetővé fog tenni annak érdekében, hogy minél több kis- és középvállalkozás legyen részese a programnak (AzÜzlet, 2025).
Felhasznált források
AzÜzlet.hu (2025): Jól halad a Demján Sándor Program megvalósítása. https://azuzlet.hu/jol-halad-a-demjan-sandor-program-megvalositasa/
BMWET (2024): Small and medium enterprises in Austria – facts and figures. https://www.bmwet.gv.at/en/Topics/Business-Location/Small-and-medium-sized-Enterprises-SMEs/SME-in-Austria-facts-and-figures.html
Demján Sándor Program (2024): https://www.dsprogram.hu/demjansandorprogram/
European Commission (2021): 2021 SME COUNTRY FACT SHEET’S BACKGROUND DOCUMENT AUSTRIA. https://www.bmwet.gv.at/dam/jcr:ce44e934-77d8-4db2-b905-a176c8873a22/Austria%20-%20background%20document%20of%20the%20SME%20fact%20sheet%202021.pdf
EUROSTAT (2019): Annual enterprise statistics by size class for special aggregates of NACE Rev.2 activities (2005-2020). https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/SBS_SC_SCA_R2__custom_16340985/default/table?lang=en
Helmut Gassler, Wolfgang Pointner, Doris Ritzberger- Grünwald (2018): Funding growth and innovation in Austria – financing conditions for SMEs and start-ups. In. FINANCIAL STABILITY REPORT 36 – NOVEMBER 2018. https://www.oenb.at/dam/jcr:13428843-72f5-4dce-8779-a2f659fdd837/07_fsr_36_Funding-growth-and-innovation-in-Austria.pdf
KSH, 9.1.1.17. táblázat (2025): https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0018.html
KSH, 9.1.2.10. táblázat (2024): A vállalkozások foglakoztatottainak megoszlása létszámkategória és régió szerint [%] – https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0044.html
KSH 17.1.1.21. táblázat (2022): A termékkülkereskedelemben részt vevő vállalatok száma és külkereskedelmi forgalma, valamint az alkalmazottak száma és jövedelme nem, beosztás, vállalatméret és a vállalatvezetés típusa szerint – https://www.ksh.hu/stadat_files/kkr/hu/kkr0071.html
MPO (2021): STRATEGY TO SUPPORT SMALL AND MEDIUM-SIZED ENTERPRISES IN THE CZECH REPUBLIC 2021–2027. https://mpo.gov.cz/assets/en/business/small-and-medium-sized-enterprises/studies-and-strategic-documents/2021/9/Strategy-to-support-SMEs-in-the-Czech-Republic-2021-2027.pdf
Polityka Insight Research (2015): Small and medium enterprises in Poland – obstacles and development. https://www.politykainsight.pl/multimedia/_resource/res/20105186
PARP (2025): https://en.parp.gov.pl/
SME Research (2022): KMU im Fokus 2021 Bericht über die Situation und Entwicklung kleiner und mittlerer Unternehmen der österreichischen Wirtschaft. https://www.kmuimfokus.at/assets/kmu_im_fokus_2021.pdf
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
