Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés a hőszivattyús fűtési rendszerek iránt. Ez köszönhető egyrészt a 2022-es gázpiaci válságnak, másrészt pedig az EU zöldátállási tiltásainak és támogatásainak is. Az EU zöldátállási törekvései egyebek közt a gázfűtés kivezetésére irányulnak. A gázfűtést kiváltani képes hőszivattyúk bevezetésének egyik éllovasa Németország, azonban Magyarország is nagy növekedést könyvelhetett el a berendezések számában az elmúlt öt évben. Cikksorozatunkban a hőszivattyúk témáját járjuk körbe, megvizsgáljuk az elterjedésükre hatással lévő erőket, és azt is, hogy mit tartogathat a jövő. A hazai helyzet vizsgálata mellett kitekintünk a németországi folyamatokra is. Cikksorozatunk első részében a hőszivattyúk elterjedtségét vizsgáljuk meg.
Mi is az a hőszivattyú?
Forrás: Shutterstock, saját szerkesztés
A hőszivattyús rendszerek rendkívül energiahatékony megoldást jelentenek az épületek fűtésére és hűtésére. A fenti ábra bemutatja működési elvüket fűtés esetén. Két fő alkotórészük a kültéri és a beltéri egység. A kültéri egység a kinti hőcserélőn át begyűjti a kültéren található hőt, és beszállítja a beltéri egységbe, hogy abban megtörténhessen a hőközlő közeg, itt a víz felmelegítése. Ez a meleg víz utána végigkering a ház belső hőcserélőin (például radiátorain), felfűti a szobákat, és így lehűlve visszatér a beltéri egységbe. Hűtés esetén a ciklus fordítva működik, a belső hőcserélőkön, így például a plafonban lévő csövekben végigkeringő víz felmelegszik, ahogyan lehűti a szobákat, majd pedig ez a hő kültérre szállítódik.
A hőszivattyúk különleges hatékonysága abban rejlik, hogy a hőt a rendszer nem létrehozza, csupán szállítja a beltér és a kültér között, egy zárt rendszerben lévő gázon át. A legmodernebb rendszerekben alkalmazott R290 gáz nagyságrendileg -42 és 70 Celsius fok közti hőmérsékletet képes felvenni. Emiatt képes arra, hogy minden esetben felvegye a kültéren, vagy beltéren található hőt. Amennyiben például a kinti hőmérséklet 3 °C, és beltéren 23 °C-t szeretnénk elérni, ezt a 20 °C különbséget a hőszivattyú képes beltérre szállítani, hiszen a rendszerben található gáz -42 °C-ról kültéren felmelegszik 3 °C-ra, ezzel eltárolva a kinti hőenergiát. A kompresszor a fűtéshez szükséges vízhőmérséklet eléréséhez a nyomás növelésével még tovább melegít a gázon. Ez a felmelegített gáz bent átadja a hőt a házon belül, például a radiátorokon át keringetett víznek, az felmelegszik, így fel tudja fűteni a szobákat is. 35 °C-os kinti hőmérséklet, és 23 °C-os kívánt beltéri hőmérséklet esetén pedig beltérről képes a hőszivattyú kiszállítani ezt a 12 °C-os különbséget, ebben az esetben a gáz a beltéri levegő hőenergiáját veszi fel.
Amennyiben a telepítési hely adottságai azt megengedik, a geotermikus hőszivattyú alkalmazása is opció. Itt a hőmérsékletkülönbség forrása a levegő helyett a talaj, amely 50-100 m mélységben egész évben 15 fok körüli hőmérséklettel rendelkezik. A talajba ilyen mélységben levezetett csövekben, szondákban keringő hűtőközeg felveszi a hőenergiát, majd ez a hőenergia a beltéri körben keringő víz fűtésére kerül felhasználásra. Hűtés esetén a beltéri hő a talajba kerül elvezetésre, fordított ciklusban. A hőszivattyús rendszerek rendkívül hatékonyak, a hagyományos gázfűtésekhez képest akár 80%-kal kevesebb energiát használnak fel. Ugyanakkor beszerzésük és beszerelésük hozzájuk képest az EU-ban átlagosan négyszer akkora költséggel jár, a támogatásokat nem tekintve.
Egyre több a hőszivattyú Magyarországon
Mint a fenti ábrán is látható, az elmúlt években dinamikusan nőtt a Magyarországon telepített, energiatakarékos hőszivattyúk darabszáma. 2019-ben az országban 15 ezer ilyen berendezés volt üzemben, 2023-ra pedig már ennek több, mint háromszorosa, 48 ezer. 2023-ban a 2022-es évhez képest 11 ezerrel több hőszivattyú üzemelt a magyar háztartásokban. A teljes magyar lakásállomány ugyanakkor nagyságrendileg 4,5 millió háztartást tesz ki, a számokat ehhez viszonyítva látható, hogy van még bőven növekedési potenciál. 2023-ban mindössze a lakások 1,5%-át klimatizálta hőszivattyú. Problémát jelent többek között, hogy a magyarországi lakásállomány jelentős része, 80 százaléka 1990 előtt épült. Ezek a lakások jellemzően nem rendelkeznek olyan minőségű szigeteléssel, amely lehetővé tenné a hőszivattyús rendszerek hatékony működését.
A vásárlási kedvnek nagy löketet adott az ukrajnai háború 2022-es kitörése, amely a vezetékes földgáz árát jelentősen megemelte. A KSH módszertana alapján számolt ár a 2022. augusztusi 100 Ft/m3 értékről több, mint duplájára emelkedett 2022 novemberére. Ez a módszertan tartalmazza a rezsivédelem szabályainak módosulását is: mind az átlagfogyasztásig közel változatlanul maradt 102 Ft/m3-es gázár, mind pedig az átlagfogyasztás feletti, a versenypiaci árnál szintén kedvezőbb gázár is bele van számolva a KSH által számított gázárba, a teljes háztartási szektor által elfogyasztott gázmennyiség alapján. Mint az alábbi ábrán is látható, a nagykereskedelmi árhoz képest jóval stabilabb volt Magyarországon a gáz ára. Ettől függetlenül a magyarországi viszonyokhoz képest jelentős drágulás sok lakástulajdonost sarkallt arra, hogy alternatív fűtési megoldásokat is feltérképezzen.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19360836/
Különösen igaz ez a nagyobb ingatlanok tulajdonosaira, hiszen ezen ingatlanok gázfogyasztása jobban meghaladja az átlagot. Így a havi gázfogyasztásuk nagyobb része esik az átlagfogyasztás feletti esetre vonatkozó ársávba, tehát magasabb az általuk a földgázért fizetendő összeg. Mindemellett az Európai Unió is a gázfűtések mielőbbi leváltására buzdította a lakástulajdonosokat.
Magyarországi állami támogatások
A hőszivattyúk beszerelésére már az energiapiaci válság előtt, 2018-ban is volt támogatás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kezelt hitelprogramon keresztül. Mind a családi házak, mind a társasházak korszerűsítésére is vonatkozott ez a 0%-os kamatú hitel, maximálisan 10 millió Ft összegben, 20 éves futamidővel. Ez a program 2023 elején lezárult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is támogatásra került, indirekt módon, a hőszivattyúk beépítése. A 2021 és 2022 között elérhető NHP Zöld Otthon Program energiahatékony családi házak építésére adott támogatást egyebek között. Ez a támogatás szintén hitel formájában jelent meg, kedvező, 2,5%-os kamatlábbal. Az energiahatékonysági követelmények egyik teljesítési módja a hőszivattyú beépítése volt.
Ezen felül a Széchenyi Terv Plusz keretében, az Európai Unió RRF (Resilience and Recovery Fund) eszközének segítségével 2021 decembere és 2022 februárja között pályázhattak magánszemélyek napelemes rendszerek telepítésére, illetve a fűtési rendszerek elektromos alapra helyezésének vissza nem térítendő támogatására. Ez, az RRF eszköz keretében nyújtott támogatás magában foglalta a hőszivattyúk telepítésének ösztönzését is. A pályázat keretében beadott igénylésekből közel nyolcezer vonatkozott a napelemtelepítés mellett hőszivattyú telepítésére is. 2024 júliusában indult, szintén az RRF eszköz mentén, a legújabb pályázat, amelynek keretében kamatmentes kölcsön, és vissza nem térítendő támogatás is kapható a hőszivattyúk beszerelésére, ez a program várhatóan 2025 közepéig lesz elérhető.
Áttekintve a támogatási rendszerek változását láthatjuk, hogy az elmúlt években, részben a rezsicsökkentés módosítására is reagálva, megjelentek a vissza nem térítendő támogatási formák. Ez is szerepet játszhatott a Magyarországon újonnan telepített hőszivattyúk számának növekedésében. A 2020-ban frissített Nemzeti Energiastratégia egyébként 2030-ra 100 000 telepített hőszivattyút irányoz elő.
Rekordszintű növekedés Németországban
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19360685/
Németország az elmúlt öt évben rekordszintű növekedést produkált a háztartásokban telepített hőszivattyúk területén, mint a fenti ábrán is látható. A 2019-es 86 ezer berendezéssel szemben 2023-ban már 952 ezer üzemelt, tehát több, mint tízszeresére nőtt az állomány. A növekedés önmagában vizsgálva rendkívül nagy. Ugyanakkor ezeket a számokat az összesen 40 millió németországi háztartáshoz viszonyítva látható, hogy itt is jelentős a növekedési potenciál: 2023-ban mindössze a lakások 2,3%-ában üzemelt hőszivattyú.
A hőszivattyúk eladásainak megugrásában itt is nagy szerepet játszott a háború hatására megemelkedett földgázárakra való reakció: a gázárak 2022 szeptemberére korábbi szintjüknek közel háromszorosára emelkedtek. Mint az alábbi ábrán látható, ugyan azóta a gázárak normalizálódtak, de ez a drasztikus, ideiglenes emelkedés az energiahatékonysági beruházásokat jelentősen ösztönözte.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19360721/
Szerteágazó németországi támogatások
Németországban már 1999-ben bevezették az első támogatási programot, amely egyebek közt a hőszivattyúk telepítéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatást. Ez a Marktanreizprogramm nevet kapta, és egészen 2020 végéig volt elérhető. Ezt felváltotta 2021 elején a BEG (Bundesförderung für effiziente Gebäude). Ennek keretében a berendezések árának akár 40%-át is megkaphatják a programban résztvevők, vissza nem térítendő támogatás formájában, emellett kedvezményes hiteleket is igénybe vehetnek. A németországi tartományok, mint például Baden-Württemberg, vagy Bayern, a szövetségi programok mellé saját támogatási programokat is indítottak. Mindez illeszkedik a német kormányzat általános klímacéljai közé, miszerint 2024-től évente 500 000 hőszivattyú telepítésére lenne szükség.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19507423/
Mint a fenti ábrán is látható, a BEG keretében számos támogatási kérelmet nyújtottak be hőszivattyúkra, a legtöbbet 2022 augusztusában, a háztartási gázár tetőzésének környékén. Azóta ez a lelkesedés jelentősen alábbhagyott. A vitatott Heizungsgesetz keretében 2024. január 1-e óta csak olyan fűtési rendszerek építhetők be a németországi újépítésű épületekbe, amelyek legalább 65%-nyi megújuló energiával működnek, amely feltételnek például a hőszivattyúk felelnek meg, a gázkazánok viszont nem.
Ugyan a BEG keretében támogatást nyújt az állam, a magasabb költségű hőszivattyús rendszereknek a beszerzésére, a törvény szabta határidő előtt 2023-ban rekordmennyiségű, a 2022-es évhez képest 43%-kal több gázkazánt vásároltak a lakástulajdonosok. Ennek egyik oka lehet, hogy 2022-ről 2023-ra egy átlagos német háztartás számára a hálózati áram ára 20%-kal nőtt, míg ugyanebben az összehasonlításban a földgáz ára 15%-kal csökkent. A hőszivattyúval történő fűtés így pénzügyi szempontból már kevésbé vonzó opció lett, amely szerepet játszhatott a beadott támogatási kérelmek számának csökkenésében.
A jelenség egy másik oka a GEG (Gebäudeenergiegesetz) lehet. A törvény értelmében 2045-től a már beszerelt, fosszilis energiával működő fűtőberendezéseket, így például a gázkazánokat használni is tilos. Figyelembe véve azt, hogy egy gázkazán átlagos hasznos élettartama 20 év, látható, hogy sok lakástulajdonos utolsó gázkazánját vehette most meg – amennyiben a jogszabály nem kerül a jövőben módosításra.
Összefoglalás
Az ukrajnai háború okozta gázáremelkedés az egyik fő motorja volt a földgázalapú fűtési rendszerek leváltásának. Bár már korábban is elérhetőek voltak különféle pályázatok a hőszivattyús rendszerek beszerzési költségeinek mérséklésére, ugyanakkor sok helyen ez a gázáremelkedés hozta el a támogatási rendszerek megerősítését.
Ugyan a magyar, és német háztartásokban üzemelő hőszivattyúk száma abszolút értékben vizsgálva markánsan emelkedett az elmúlt években, kontextusba helyezve a számokat látható, hogy a lakások kis részében alkalmaznak egyelőre ilyen klimatizálási megoldásokat. Mint az alábbi összehasonlító ábrán is látható, 2023-ban a magyarországi háztartások 1,5%-ában, míg a németországi háztartások 2,3%-ában volt található hőszivattyú.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19628672/
Jelentős párhuzamokat mutat a szituáció az elektromos hajtású autók elterjedésének helyzetével. 2019 és 2023 között Magyarországon ötszörösére, illetve Németországban tizenegyszeresére nőtt a forgalomban lévő elektromos autók száma, amely önmagában vizsgálva jelentős növekedés. Ez ugyanakkor 2023-ban a teljes személygépjármű-állományból Magyarországon 1%-os, Németországban 2%-os részesedést jelentett mindössze. Pontosan, mint az elektromos autók esetében, a kritikus kérdés itt is az, hogy a relatív nagy növekedés át tud-e fordulni abszolút értelemben is nagy növekedésbe. Kialakítható-e ehhez a szükséges ösztönzőrendszer? Kérdés továbbá, hogy a német kormányzat el tudja-e érni ambiciózus terveit, valamint, hogy Magyarországon hogyan lehetne elérni az EU egyre szigorúbb célkitűzéseit. Cikksorozatunk második részében ezt fogjuk vizsgálni.
