A 2015 őszi migrációs hullám Európa szerte megmutatta, hogy az illegális bevándorlás szabályozása, korlátozása mekkora prioritás az unió államai számára. A gazdaságra gyakorolt hatásokról már több tanulmány is beszámolt, mindazonátal kevesen írtak mindeddig arról, hogy a külkereskedelmet, valamint a külföldi tőkeáramlást hogyan tudja befolyásolni, ha egy országban az illegális migráció jelensége kiterjedt. Magyarországon a migráció során két leginkább érintett vármegye Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád volt, itt a társadalmat érintő állapot mellett a gazdaságot is érintette az illegális bevándorlás, így a tőkeáramlást is negatívan befolyásolta a kialakult állapot: a külöldi vállalatok száma a migrációs válság után csökkent, ahogy az FDI állomány mennyisége is mérséklődött. Két részes összefoglalónk első anyagában a magyarországi tőkeáramlást befolyásoló tényezőket vesszük sorra a 2015-ös év migrációs eseményeinek fényében, fókuszba helyezve a két déli megye helyzetét.
Az illegális migráció és az FDI áramlás közötti dinamikus kapcsolatot a szakirodalom mindeddig nem vizsgálta, ami azonban nem jelenti azt, hogy a két tényező ne hatna egymásra akár negatívan. Az bizonyított, hogy az olyan jellegű bevándorlás, amely során plusz képzett munkaerő érkezik egy országba, kedvezően tud hatni a beáramló FDI-ra. Abban az esetben azonban, ha a bevándorlás nem munkavállalási célból történik, hanem sokkal inkább az erős szociális háló miatt választják az adott államot, akkor az állami kiadások növekedése mellett a külföldi befektetőkre is hat a jelenség.
Mindenekelőtt érdemes röviden áttekinteni, hogy melyek azok az okok, amelyek a befektetők részéről növelik az adott ország presztízsét az FDI kihelyezés kapcsán, tehát miért döntenek az adott ország mellett. Dunning eklektikus elmélete (OLI-paradigma) szerint három csoportba sorolhatóak a stratégiai helyzetelőnyök:
- vállalatspecifikus előnyök (ide tartoznak a tulajdonjoggal kapcsolatos előnyök);
- befektetés helyére vonatkozó előnyök (földrajzi, lokációs előnyök);
- internalizációs előnyök (befektetés minősége, zöldmezős vagy barnamezős).
A beruházások csoportosítását az alábbi négy kategóriába sorolja Dunning:
- természeti erőforrások megszerzése
- piacszerzés
- hatékonyság növelése
- stratégiai előnyök megszerzése
Dunning elmélete mellett azonban vannak olyan további tényezők is, amelyek befolyásoló erővel bírnak az FDI vonzás során. A rendezett és stabil politikai környezet, a fejlett banki- és pénzügyi szektor, az infrastrukturális fejlettség, az adózási környezet, valamint a szakképzett munkaerő jelentős hatással lehet arra, hogy a külföldi befektetők milyen helyszínt választanak a leányvállalatuk létrehozásához. Olyan országban, ahol háború dúl, vagy a politikai helyzet instabil, magas a társasági adó, jóval kevesebb külföldi befektető érkezik.
Az FDI áramlás és az illegális bevándorlás közötti kapcsolatra az alábbi mechanizmusok is jelentős hatással lehetnek:
- Bizonytalanság: ha sok az illegális munkaerő, a vállalatok kockázatot láthatnak a jogi szabályozásokban, jogi következményekben, tekintettel a munkaerő státuszára, engedélyekre, büntetésekre. Ez ronthatja a befektetők bizalmát.
- Munkaerő minősége/képzettségi szint: Illegális migránsok gyakran alacsonyabban képzettek, kevésbé formálisan képzettek, vagy korlátozott hozzáférésük van képzéshez, szabályozott munkaerő‑piacra. Ez befolyásoló erővel bírhat a termelékenységre is.
- Intézményi és szabályozási környezet: ha az illegális migráció jelenléte mutatja, hogy az ország nem tudja kontrollálni vagy szabályozni a munkaerőpiacát, ez jelezhet általános szabályozási gyengeségeket, ami visszatartó erő lehet az FDI‑számára.
- Társadalmi/politikai stabilitás: az illegális migráció nagyobb politikai vitákat, konfliktusokat generálhat, amelyek instabilitást okozhatnak, ami szintén taszíthatja a külföldi befektetőket.
- Infrastrukturális és urbanizációs terhelés: abban az esetben, ha a migránsok nagy számban koncentrálódnak városokban, az infrastruktúrára, szolgáltatásokra nehezedő terhelés negatív hatású lehet, és ez csökkentheti az FDI‑t azon városokban, amelyeket érint.
Regionális szintre bontva a kérdést, azt is meg lehet vizsgálni, hogy az adott országon belül, megyei körzetekben hogyan alakulnak a külföldi befektetések. Jellemzően azok a térségek a nyertesei az FDI vonzásnak, ahol a felsorolt tényezők mind megjelennek, tehát például fejlett az infrastruktúra, vagy vannak a területen olyan nagyobb centrumok, ahol munkaerő koncentrálódik. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a periférikus térségek FDI vonzása kisebb, így a határ menti megyék jellemzően kevesebb külföldi befektetést vonzanak. Ezen túl természetesen szerepet játszik a megyei FDI vonzásban az is, hogy milyenek az adott földrajzi adottságok, esetleges nyersanyag lelőhelyek, további beruházási és befektetési lehetőségek. Magyarország esetében a déli vármegyék mellett az északi és észak-keleti országrészben figyelhető meg, hogy kevesebb FDI-t képesek vonzani, mint a nyugati- vagy a középső országrészben lévő területek.
A 2015-ös migrációs válság Magyarországon leginkább két déli vármegyét Csongrád-Csanádot és Bács-Kiskunt érintett. A Szerbiával közös határszakaszon 2015. szeptember 2-ig 159 968 illegális határátlépőt regisztráltak. Ezt követően számos olyan szabályozás történt, amely az illegális migráció visszaszorítását tűzte ki, mindazonáltal több erőszakba torkolló esemény is kialakult a magyar rendőrség és az illegális bevándorlók között. A röszkei zavargások részleteinek taglalásától most eltekintünk, de a térséget mélyen megrázta a kialakult állapot.
A menekültválságot kísérő politikai feszültségek, a migrációval kapcsolatos diskurzus és a Magyarországgal szemben megfogalmazott nemzetközi kritika, bizonyos mértékig negatívan befolyásolták a külföldi tőke bizalmat és a befektetői kedvet. 2014-hez képest 2015-ben csökkenés látható a két vármegye FDI állományában is, amely tényezőre a válság is jelentős hatással volt. Emellett a vállalatok számában is csökkenés tapasztalható: Csongrád-Csanád vármegyében 2015-ben 405 külföldi érdekeltségű vállalat működött, 2016-ban pedig 375-re csökkent ez a szám. Bács-Kiskun vármegyében hasonló tendencia volt megfigyelhető: 503-ról 458-ra esett vissza a külföldi befektetéssel rendelkező társaságok száma. A migrációs válság, a magyar politikai kiállás az illegális migráció megfékezése mellett, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi kritikák negatívan befolyásolták a befektetőket a tőkekihelyezéssel kapcsolatosan. Egyes potenciális befektetők elhalasztották a tőkekihelyezést, vagy újraértékelték azt az érintett területeken. Mindez pedig nem csak az országos, de a regionális tőkevonzásra, tovább a munkaerőpiacra és a gazdaság más szegmenseire is közvetve vagy közvetlenül, de hatással voltak. A tőkeállományok tekintetében 2016-tól sikerült növekedést elérni Bács-Kiskun vármegyében, de a vállalatok számában nem történt pozitív fordulat, csak 2019-től figyelhető meg emelkedés. A migrációs válság áttételesen több külföldi vállalatot is arra sarkalt, hogy kivonuljanak vagy csökkentsék a tevékenységüket Magyarországon.
Összességében megállapítható, hogy a 2015-ös menekültválság gazdasági hatásai között a külföldi tőkeáramlás visszafogottsága is megmutatkozik. A két, az illegális bevándorlás által leginkább érintett területen, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben számszerűen is kimutatható, hogy az adott évben csökkent a külföldi vállalatok száma, valamint az FDI állomány mennyisége is. Az illegális bevándorlás miatt kialakult politikai-társadalmi helyzet egyértelműen nem kedvezett a további új tőkevonzásnak, valamint a Magyarországgal szemben megfogalmazott nemzetközi kritikák is nehezítették a külföldi tőke állományának növelését az adott évben és még 2016-ban is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
