Házasság, a komparatív előnyök maximalizálása

2025. február 10-e és 16-a között kerül sor idén a házasság hetére. Magyarországon idén 18. alkalommal rendeznek ennek apropóján programsorozatot. A házasság, mint a társadalmi kapcsolatok egyik legjellemzőbb formája a gyermekvállalás szempontjából is felértékelődött az utóbbi évtizedben. A kormányzat által 2014-ben bevezetett széleskörű családtámogatások rendszerének köszönhetően 2015-től nő a házasságon belül született gyermekek aránya. Míg egy évtizeddel ezelőtt százból 47 gyermek házasságon kívül született, a tavalyi évben ez az arány 25 százalék alá csökkent. Jelen cikkünkben bemutatjuk a gyermekvállalást ösztönző támogatások és a házasságszám közötti összefüggést, illetve a házasság gazdasági hatásait.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21554912/

Az ENSZ tavaly év végén készítette el a 2024-es évre a teljes termékenységi arányszámra (TTA) vonatkozó becslését. Ez mutatószám azt mutatja, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek ad életet, egy adott év termékenységi rátáját állandósítva. Demográfiai szempontból a gyermekvállalási kedvet is szokták ezen indikátorral jellemezni. A népességszint hosszú távú fenntartásához 2,1 körüli értékű TTA-t kell elérni. Eszerint a 27 EU-s tagállam közül Magyarország a kilencedik helyen áll. A KSH januárban közzétett gyorsjelentése szerint a tavalyi évre becsült termékenységi arányszám az ENSZ által becsült értéknél kis mértékben kisebb. Feltéve, hogy a többi országra nézve az ENSZ becslés pontos volt, akkor 1,38-as TTA értékkel az uniós rangsorban hazánk a 15. helyen állt a 2024-es évben.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21570461/

Magyarországon az évezredforduló óta a teljes termékenységi arányszám 2011-ben volt a legalacsonyabb (1,23), egy évtizeddel később pedig a legmagasabb (1,61). A mélypontot követően 2012-2013-ban sikerült megközelíteni a 2000-es évtized csúcspontját (2008, 1,35-ös érték), de a látványos növekedést a családtámogatási rendszer 2014-es bevezetését követően sikerült elérni. Az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint 2011-2021 között Csehország után hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám értéke.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21572124/

A 2021-es csúcspontot követő három évben a termékenységi arányszám csökkenésnek indult. Hosszútávon megfigyelhető, hogy a gazdasági válságok alatt, illetve azokat követő években mérséklődik a gyermekvállalási hajlandóság. Ez az összefüggés rávilágít arra, hogy a gyermekvállalás három fő tényezőtől függ; a kulturális és a gazdasági környezettől, illetve a gyermekvállalás fizikai korlátaitól. Utóbbi tényező alatt a szülőképes korú nők létszámát kell érteni.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21554702/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21570261/

Ahogyan a fenti ábrán is látszik, a népesség idősödésével párhuzamosan nem csak az összlakosság, hanem a szülőképes korú (15-49 év közötti) nők száma is mérséklődik. Ennek következtében a tavalyi évben ezen népcsoport létszáma 2,089 millió főre csökkent. A természeti korlátok miatt érdemes a gyermekvállalási kedvet a szülőképes korú nők számához viszonyított élveszületések mutatószám alapján megítélni. Ez alapján – ahogyan az alábbi ábra is mutatja – bár a tavalyi évben rekord alacsony gyermek (mindössze 77500 fő) született, a szülőképes korú nők létszámának csökkenése miatt a gyermekvállalási kedv nem alacsonyabb, mint 2011-ben, a 2010 óta tartó időszak mélypontjánál.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21571044/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21571422/

Ahogyan az előbbi ábrán látszik, a hazánkban tavaly kötött 46 ezer házasságszám tíz éve nem látott alacsony értéket jelent, az évezredforduló óta eltelt 25 év tekintetében pedig a 12. helyezéssel átlagos mértékűnek számít. A házasságszám tekintetében az elmúlt évtizedben tapasztalt trendforduló egyértelműen a 2014-ben bevezetett széleskörű családtámogatási rendszernek köszönhető. A gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtási formák jelentős részének a házassághoz való kapcsolása miatt nőtt a korábbi tendenciát jelentősen megtörve kiemelkedő mértékben a házasságkötések száma. Részben a családtámogatások házassághoz kapcsolásának köszönhetően további pozitívum, hogy 2015-től ismét nő a házasságon belül vállalt gyermekek aránya.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21572674/

Házasság mindkét fél számára gazdasági előnyökkel jár

Gary Becker Nobel-díjas chicagói professzor 1973-ban fektette le a házasság közgazdaságtani megközelítésének elméletét, amely szerint a házasság intézménye és a nemzetközi kereskedelem is hasonló alapra épül, a komparatív előnyök maximalizálására. Ahogyan az egyes országok különféle termékek gyártására specializálódtak, elmélete alapján a férfiak és nők is más-más területeken érik el a legjobb eredményeket. Az elmélet szerint a férfiak jobban teljesítenek a munkaerőpiacon, mivel magasabb fizetéseket érnek el, míg a nők jobbak az otthonteremtésben és a gyermekek nevelésében. A házastársakért való vetélkedés olyan párosokat eredményez, amely maximalizálja a „házasság outputját”, tehát olyan családok jönnek létre, ahol magas a havi kereset, és megfelelő módon történik a gyermeknevelés, egy rendezett otthonban. 2014-ben egészítette ki ezt az elméletet a Carbone-Cahn szerzőpáros Marriage Markets című könyvükben, állításuk szerint ezen „házassági piac” az USA-ban egyre inkább széttöredezett. A jövedelmi skála felső végén relatíve több, magasabb keresetű férfi versenyez relatíve kevesebb, magasabb keresetű nőért. A skála alsó végén, beleértve a középosztályt is, kevesebbet kereső, akár munkanélküli férfiak a potenciális férjek, így sok nő úgy dönt inkább, hogy egyedül vág neki az életnek, mint egy kevésbé megbízható férjjel együtt.

Az amerikai trendek ugyanakkor a házasság pozitív gazdasági hatásaira engednek következtetni. A Wilcox-Lerman szerzőpáros 2014-es kutatása keretében az 1980 és 2012 közti jövedelmi adatokat vizsgálta az USA-ban, és megállapította, hogy a házasságban élő szülőkkel rendelkező családok medián jövedelme 30%-kal nőtt az időszakban, míg a nem-házas szülők esetén ez a növekedés mindössze 14% volt. Ezen felül azt is megállapították, hogy egy adott államban minél többen élnek házasságban, annál magasabb ott az egy főre jutó GDP értéke, jobb a felfelé irányuló gazdasági mobilitás, és kisebb arányú a gyermekszegénység.

Az európai adatok azt mutatják, hogy a stabil munkahellyel, illetve magasabb jövedelemmel rendelkező férfiak nagyobb eséllyel élnek házasságban. Emellett a kontinensen jelentős hatás az is, hogy a nők alacsonyabb jövedelme nagyobb akadályt jelent a házasságkötésre, mint a férfiaké. Reznik 2014-es kutatása azt is megállapította, hogy a jövedelmi státusz befolyása a házasodási kedvre az észak-európai országokban a legjelentősebb. A magyarországi gazdasági intézkedések mindeközben a családpolitika területén látványos eredményt hoztak. Ilyen például az első házasok kedvezménye, vagy a CSOK is. Az ún. nyers házasságkötési arány (1000 főre jutó házasságok száma) a 2013-as 3,7-ről 2021-re duplájára, 7,4-re nőtt.