Magyarországon a COVID-19 megjelenése előtti években a házasságkötési kedv növekedésével a gyermekvállalási szám is emelkedni kezdett. Az elhúzódó járványhelyzet világszerte komoly, de eltérő hatást mért a demográfiai folyamatokra. Egyes országokban a családalapítással kapcsolatos jövőbeli terveket eltérő mértékben, de negatívan befolyásolta a pandémia, miközben hazánkban egyelőre úgy látszik, hogy a magyar gyermekvállalási kedvre csupán kis mértékben volt hatással.

Szerző: Flór Nándor

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [458.08 KB]

Eltérően a gazdasági válságoktól, a 2020 tavaszán megjelenő COVID-19 járvány a gazdasági problémákon túlmenően komoly társadalmi károkat is okozott világszerte, amelynek hosszú távon akár sokkal komolyabb következményei is lehetnek a demográfiá alakulására. Köztudott, hogy a magyar népesség természetes fogyása már évtizedek óta folyamatosan jelen van. A pandémia bekövetkezte előtt a demográfiai fordulatra utaló jeleket lehetet látni, ugyanakkor a vírushelyzet okozta sokk jelentős mértékben megakaszthatta az elinduló folyamatot. Egyelőre az látszik, hogy 2020-ban a születések száma növekedett, és a nyugati országokkal szemben hazánkban a párok gyermekvállalási kedvét érdemben még nem befolyásolta a járványhelyzet.

Demográfiai folyamatok alakulása a COVID-19 alatt

Az elmúlt évtizedek során Magyarország korfája jelentős átalakuláson ment keresztül, a nyugati országokra jellemző idősödés jelei volt tapasztalhatóak. Korösszetételt tekintve 2020-ban hazánkban minden ötödik lakos már 65 évnél idősebb volt, miközben két évtizeddel korábban még csak az emberek 15 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A fiatalabb generációba tartozók száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan, egyenletes ütemben csökkent, ezáltal a társadalmunkon belüli részarányuk jelentős mértékben lecsökkent. A 14 év vagy ez alatti gyermekek aránya a 2001-es 16,6 százalékról 2020-ra 14,5 százalékra mérséklődött a teljes népességen belül. A hosszú időszak adataiból az látszik, hogy 2015-ig tartott a részarány csökkenése, és az ezt követő években 14,5 százalékon stabilizálódott.

Az új típusú koronavírus alapjaiban rázta meg nem csak Magyarország, hanem a világ valamennyi társadalmát. Tavaly tavasszal a rendkívüli bizonytalan helyzet közepette még nem látszott, milyen világ is vár ránk a következő években. Azóta sokat megtudhattunk a vírus viselkedéséről, ugyanakkor korlátozó intézkedések kerültek bevezetésre, amely meghatározta a szociális életünket az elmúlt közel 1,5 év során. A házasságkötések száma azért is kiemelten fontos a demográfia vonatkozásában, mivel jellemzően az ilyen családmodellben élő pároknál átlagosan magasabban alakul a gyermekvállalási hajlandóság. A KSH adataiból jól látható, hogy a házasságban élő párok átlagosan 2 gyermeket vállalnak életük során, addig a nem házasságban élőknél ugyanezen érték alig 1,6-1,7 között alakul. A demográfiai fordulat elérése érdekében támogatóan hat, hogy növekszik a házasságban élők száma. 2020 folyamán a megszületett gyermekek 70 százaléka házasságon belül született, amely jelentős pozitív irányú változás a 2019-es 61 százalékos, illetve a 2018-as 56 százalékos arányához képest.

1. ábra: Házasságkötések havi számának alakulása Magyarországon. Forrás: KSH

2020-ban három évtizede nem látott mértékű, összesen több mint 67 ezer házasságkötés történt Magyarországon a fokozódó járványhelyzet ellenére. Már a 2019-es évben is jelentős népszerűségnek örvendett a házasságkötés, ugyanakkor 2020-ban az egy évvel korábbi szinthez képest összességében három százalékkal növekedett a frissen egybekeltek száma. Mindez annak fényében kiemelkedő, hogy 2020 márciusától kezdődően egyre komolyabb korlátozó intézkedések kerültek bevezetésre, mint például a lakodalmak tartásának korlátozása, amely sok jegyben járót arra késztetett, hogy elhalassza a nagy napját. 2020 első felében összességében 26,8 ezer házasságkötés történt, amely 11 százalékkal haladta meg a 2019 első félévének adatát. 2020 második félévében ugyanakkor 40,5 ezer esküvő történt, amely a 2019-es év azonos időszakához képest kétszázalékos mérséklődést jelent. A tavalyi év utolsó négy hónapja során egyedül októberben fordult elő, hogy az egybekelők száma elmaradt a 2019-es évhez képest. 2021 első két hónapjának adataiból pedig az látszik, hogy bár kis mértékben elmarad a 2020-as évben tapasztalt népszerűségtől, de a 2019-es érték több mint duplája valósult meg. Ennek magyarázata egyrészről az, hogy a házasságkötési kedv még fennáll, illetve a koronavírus miatt tavaly elhalasztott esküvőket várhatóan az idei évben pótolják a párok.

Az elmúlt években a kormányzati kommunikációnak és támogatási rendszernek köszönhetően a családok helyzete került az intézkedések központjába, amely támogatja a gyermekvállalást. Vukovich Gabriella, a Központ Statisztikai Hivatal elnökének meglátása szerint az átfogó népesedéspolitikának is köszönhetően tudott a koronavírus-járvány alatt nőni a gyermekek száma. Vukovich meglátása szerint a családok gyermekvállalása rendkívül komplex, több különböző egyedi faktor befolyásolja ezáltal egyetlen egy demográfiai intézkedés nem tudja érdemben befolyásolni. Az átütő sikerhez elengedhetetlen a konzisztens és szerteágazó családtámogatási rendszer megléte, amely segíthet hosszú távon elérni a régóta várt magyarországi demográfiai fordulatot.

2021-ben az átoltottságnak és a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően kaphat újabb lendületet a házasságkötések száma Magyarországon. 2021. május 21-én Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi korlátozó intézkedéseket enyhítő 9 pont egyikeként jelentette be, hogy az ötmilliós beoltott magyar elérését követően már korlátozások nélkül lehet lakodalmat tartani 200 fős vendégszámig. Az átoltottság ezen mércéjét a bejelentés másnapját követően érte el az ország, és a Magyar Közlönyben megjelenő rendelkezés 2021. május 23-tól lépett hatályba. Várhatóan ezen intézkedés tovább segíti, hogy 2021-ben a házasságkötések megtartása előtt ne legyenek további akadályok. 2020-ban sok pár halasztotta el a tervezett nagy napját, és volt, akik csak egy-két hónappal, míg mások akár egy évvel is. Ennek alapján, és a korlátozó intézkedésekkel együtt az idei évben akár újabb rekord születhet a házasságkötések terén, amely hosszú távon támogathatja a gyermekvállalások számának növekedését.

2. ábra: Élveszületések havi számának alakulása Forrás: KSH

A 2019-ben életre hívott Családvédelmi Akciótervnek köszönhetően a családok jelentős mértékű támogatásban részesültek annak érdekében, hogy biztosabb háttér mellett tudjanak két, három vagy több gyermeket vállalni életük folyamán. Az egyik legnépszerűbb kormányzati intézkedésnek, a Babaváró kölcsönnek az elérhetővé tétele komoly sikereket ért el, csak a program első évében közel 30 ezer kisbaba megszületése esetében igényelték a párok. A KSH által biztosított adatok alapján a tavalyi évben ismét növekedett a gyermekek száma hazánkban. 2020-ban összesen több mint 92 ezer gyermek született, amely 3,4 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. Nem kizárólag csak a Babaváró kölcsön, hanem az átfogó és konzisztens kormányzati, családtámogatást célzó intézkedéscsomag szükséges volt ahhoz, hogy a pozitív demográfiai folyamatok elindulhassanak az országban. Jelenleg a családokat támogató intézkedések összege eléri az 5 százalékos arányt a GDP-hez viszonyítva. 2020 decembere volt az egyetlen olyan hónap a tavalyi év folyamán, amelyben az élveszületések száma elmaradt a 2019-es év azonos hónapjához viszonyított értéktől. Tavaly decemberben közel 8 százalékkal mérséklődött az újszülöttek száma a 2019-es azonos időszakához képest, amely részben azzal magyarázható, hogy akkor a korábbi évekhez képest kiugróan magas szülésszám történt. Az ugrást pedig nagyrészt a Babaváró kölcsön is hajtotta. Ugyanakkor a nagyvilágban szerte a családalapítási terveket felforgatta a koronavírus megjelenése, illetve az azzal együtt járó korlátozások hatásai.

Az Amerikai Egyesült Államokban az tapasztalható, hogy a COVID-19 jelentős mértékű negatív hatást fejt ki a gyermekvállalási hajlandóságra. Az Amerikai Egyesült Államok 29 államában 2020 decemberében átlagosan 7,3 százalékos születésszám visszaesést regisztráltak. A tavalyi év utolsó hónapja azért is fontos, mivel a WHO által márciusban kihirdetett pandémiához képest 9 hónappal később van. A Brookings Institute 2020 decemberében készített, felülvizsgált becslése alapján csak az Amerikai Egyesült Államokban 2021-ben várhatóan 300 ezerrel kevesebb gyermek fog születni a korábbi 3,7 milliós gyerekszámhoz képest. Az amerikai felméréshez hasonlóan a fejlett, nyugat-európai országokban is a pandémia eleji bébi boom várakozás helyett már inkább születésszám visszaesést várnak.

Nyugat-Európában a jövőbeli családalapítási elképzeléseket meghatározó mértékben visszavetette a pandémia. Európán belül Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, illetve az Egyesült Királyságban felmérték a párok gyermekvállalásához való viszonyát és a válaszadók döntő többsége a tervekhez képest inkább az elhalasztás mellett döntött. Olaszországban átlagosan a párok 38 százaléka, a többi említett ország esetében pedig a párok legalább fele vélekedett úgy, hogy a kialakult helyzetben inkább elnapolja családalapítását. Az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb érték, ott a válaszadók közel 58 százaléka értett egyet a halasztással. Érdekesebb, hogy Olaszországban volt a legmagasabb azon párok aránya (36,5 százalék), akik inkább lemondtak a további gyermek vállalásáról, miközben a németek vagy a franciák esetében ez a vélekedés csak a megkérdezettek 14, illetve 18 százalékánál áll fenn.

Magyarországon is egyik napról a másikra a COVID-19 jelentős mértékben átformálta a mindennapi életünk alapvető szokásait, de a hosszútávú magánéleti terveket, így a gyermekvállalást is, alapvetően érintetlenül hagyta. A New Era Genetics, egy meghatározó magyarországi genetikai szűréseket és tanácsadást végző szolgáltató 2020 szeptember végén egy független, online kutatás keretében vizsgálta a magyarok gyermekvállalási hajlandóságát a koronavírus-járvány kapcsán. A kérdőívet 2020 október végéig lehetett kitölteni, amelyet közel 1200 ember meg is tett, többségben nők és közel 70 százalékuk 26 és 35 év közötti volt.

A magyarok közel 70 százaléka a koronavírus-járványtól függetlenül kitart a gyermekvállalási tervei mellett, és nem befolyásolja döntését. 2020 tavaszán, amikor az új típusú koronavírus viselkedéséről és hatásáról még keveset tudott az emberiség, a magyar párok meglehetősen pozitívan vélekedtek a családalapítás gondolatáról. Szondy Réka, a New Era Genetics kutatásának vezetőjének elmondása alapján a szigorú lezárások és korlátozó intézkedések közepette is csak alig a párok 12 százaléka vélekedett úgy, hogy pár hónappal elhalasztja a babavállalást, és csak a válaszadók alig 4 százaléka látta úgy, hogy egy évet vár a vállalással. Mindez annak fényében izgalmas, hogy a kutatásban résztvevő párok közel 90 százaléka a vírus megjelenése előtt már 1-2 éves időtávon fontolgatta a családalapítást. Mindezek alapján várhatóan a 2021-es évben születendő gyermekszám alakulásában sem visszaesést, sem növekedést nem fog okozni jelentős mértékben a koronavírus jelenléte.

A világ szegényebb országaiban a COVID-19 következtében jelentősen növekedhet a gyermekek számának születése. Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) becslése alapján a pandémia olyan ellátási gondokat okozott a fogamzásgátlás terén, hogy a szegényebb országokban közel 12 millió nő számára elérhetetlenek lettek ezek a termékek. A fogamzásgátláshoz szükséges eszközök hiánya miatt a szervezet szerint a világon 1,4 millió, nem tervezett gyermek születését okozhatja az új típusú koronavírus miatt kialakult helyzet. 2020 áprilisában a bizonytalanabb járványhelyzet közepette az UNFPA előzetes becslése még 47 millió nő érintettségét, és 7 millió nem várt gyermekszületését prognosztizálta. Az International Planned Parenthood Federation beszámolója alapján Nyugat-Afrikában az egyes fogamzásgátló lehetőségek hozzáférhetősége közel a felére mérséklődött 2020-ban az előző évhez képest. A kijárási korlátozás és az ellátási gondok miatt a Fülöp-szigeteken lévő több százezer nő számára vált nehézzé vagy lehetetlenné a fogamzásgátló tabletta beszerzése. Az UNFPA és a Fülöp-szigeteki Egyetem Népesedési Intézetének becslése alapján több mint 200 ezer nem tervezett gyermekszületés fog bekövetkezni a COVID-19 hatására egy olyan országban, ahol éves szinten 1,7 millió gyermek születik, döntően a szegényebb családokban.

Összegzés

A 2020-ban kialakuló pandémia meghatározó hatást mért a demográfiai folyamatokra. 2021. január 1-jén a KSH előzetes adatai alapján hazánk népessége 9 millió 730 ezer fő volt. 2020 év folyamán a természetes népességfogyás 39,6 ezer fő volt. Annak ellenére, hogy a születések száma tavaly 3 százalékkal növekedett, a halálozások száma az új típusú koronavírus járvány miatt közel 141 ezer főre növekedett. Havi szinten a természetes fogyás 2020 utolsó negyedévében jelentős mértékben megugrott Magyarországon, amely a COVID-19 harmadik hullámának súlyosságának tudható be. 2021 januári és februári adatok alapján, köszönhetően a sikeres oltási program hatásának, a természetes fogyás mértéke a 2019-es érték alá mérséklődött.

3. ábra: Természetes fogyás havi alakulása Magyarországon. Forrás: KSH

Az új típusú koronavírus járvány során is fennmaradt a magyarok házasságkötés iránti lelkesedése, amely mellett az élveszületések száma is magasan alakul. A korábbi évek kedvező családtámogatási rendszere sikeresen tudta támogatni a családalapítást Magyarországon. A koronavírus megjelenése óta eltelt másfél év folyamán a hazai demográfiai folyamatok egyelőre pozitív képet mutatnak. A sikeres demográfiai fordulat reményét a járvány ellenére még nem kell temetni. Összességében Magyarországon a párok gyermekvállalási kedvét kevésbé befolyásolta negatívan a COVID-19, mint a nyugati országok esetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az új típusú koronavírus miatt kialakuló gazdasági nehézségek miatti bizonytalan és elhúzódó járványhelyzet uralta környezetben a párok inkább a gyermekvállalás elhalasztása, illetve szélsőséges esetben az arról való lemondásról is döntöttek. Ezzel szemben hazánkban a párok egyelőre döntően kitartanak a hosszú távú családalapítási terveik mellett az esetlegesen felmerülő rövid távú nehézségek ellenére.

 

Felhasznált források