🌿Túl a medvehagymaszezonon, de még a levendulaszedés előtt, éppen zajlik a bodzavirágszüret, és az ország szörp készítési lázban ég. Sokan teának is gyűjtik a fehérvirágokat, mivel az egyik leghatékonyabb gyógynövény a megfázás és influenza kezelésére. Emellett hazánkban száznál is több gyógynövényfaj létezik, és a feldolgozási módok sora is hosszas. Annak ellenére, hogy Magyarországon igen jelentős hagyománya van a népi gyógyászatnak, és hatalmas örökséggel rendelkeznek az egykori füvesasszonyok és -emberek, az ország adottságai még sincsenek megfelelően kihasználva gyógynövénytermesztés terén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) legfrissebb tájékoztatása alapján a magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál, amely jobb kihasználását a két szervezet igyekszik előmozdítani. A következő cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit érdemes a hazai gyógynövény ágazatról tudni? Milyen lehetőségeket vetítenek elő a nemzetközi folyamatok?
❓ Mi a gyógynövény?
A legtágabb értelemben gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyeket a hagyományok, vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználnak, vagy felhasználtak a múltban. Míg mások a hivatalosan elismert gyógyhatással rendelkező növényeket sorolják csak e kategóriába. A hagyományos gyógynövények kutatását, és hatásmechanizmusuk elemzést a tudomány is kutatja. Így például a Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézete a gyógynövény- és drogismeret (farmakognózia) egyik nemzetközileg is elismert kutatási központja. Míg a Gyógynövénykutató Intézet több mint száz éves múltra tekint vissza.
❓ Mi jellemzi a hazai gyógynövény ágazatot?
🌱 A NAK és a és a GYSZT adatai alapján jelenleg mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt Magyarországon. A külkereskedelmi adatok mégis kedvezőtlen fejlődési irányt rajzolnak ki. Miközben sokat lehetne javítani az arányokon a magas kereslet és a kedvező természeti adottságok miatt. Míg 2015-ben közel 14 000 tonna volt hazánk exportja, addig 2022-ben 7000 tonnára zsugorodott a kivitel. Ezzel egyidőben, 2022-ben az import közel kétszerese volt az exportnak. A NAK és a és a GYSZT adatai alapján – a gyógynövény ágazat különböző feldolgozási módokat figyelembe véve – a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint. A szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat. Ráadásul a szektor a munkaerőpiac szempontjából sem elhanyagolható, a gyógynövénygyűjtés mintegy 5–8 000 – elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő – embernek ad munkát.
❓ Mik a nemzetközi tapasztalatok?
🗺️A Fortune Business Insight adatai alapján a globális gyógynövénypiac, amelybe a feldolgozott termékek is beleltároznak, 2021-ben 151,9 milliárd dollárt tett ki. Míg 2022-ben már a 166,6 milliárd dollárt is meghaladta. Ez 11,1% feletti bővülést jelent. Emellett érdemes kiemelni, hogy az ágazat a koronavírus-járvány egyik nyertese lett, 2019-ről 2020-ra 8,5% körüli növekedést produkált. Ázsia meghatározó szerepe a termelésben jelentős részben az ájurvédikus és kínai gyógyászatnak köszönhető. (Az ájurvéda több ezer éves indiai gyógyászati rendszer.)
🇪🇺 Az európai statisztikák többnyire a fűszerek és gyógynövények együttesen vonatkoznak, így nehéz kizárólag utóbbi kategóriára következtetni belőle. Európa a világ egyik vezető importőre, a teljes globális behozatal mintegy negyedét adja. Összességében az is megállapítható, hogy európai kereslet ingadozott az elmúlt öt évben, mégis hosszú távú trendeket tekintve fokozatosan bővül a szektor. Az immunrendszert támogató funkcionális fűszerek, például a gyömbér, a kurkuma és a fokhagyma értékesítése különösen gyorsan nőtt 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány miatt. Az európai piacot a fenntartható forrásból származó növények iránti fokozott érdeklődés is jellemzi, ahol a tanúsítványok megléte is fontos a vevők számára. Az etikai szempontok mellett a só- és cukormentesség volt a másik kiemelt vezérelv a termékek választásánál. A legnagyobb kereslettel rendelkező európai országok Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország voltak. A legnagyobb exportőr Ázsia, illetve elsősorban a fejlődő országok. Míg az uniós országok közül Bulgária, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb termeléssel. Bizonyos fűszerek (és néhány gyógynövény) termesztése jelentős ezekben az országokban. Ugyanakkor az összesített adok esetében a fűszerterek a meghatározóak, például hazánk esetében a paprika. Fontos azt is látni, hogy mindegyik európai országban csökken a saját termesztés, amelyet a fejlődő gazdaságokból érkező import vált ki.
🌳 A kereskedelmen kívül is van élet a vadontermő növények és gombák világában
🇫🇮 🫐 Finnország gazdag erdővagyonának és a helyi szokások továbblépésének köszönhetően az egyik legkiemelkedőbb példája a természettel való harmonikus együttélésnek, illetve az ún. nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosításának. Egy 2017-es felmérés szerint a finnek 46%-a szed rendszeresen erdei bogyós gyümölcsöket, és 32%-uk gombászik.
🇭🇺 Hazai lehetőségek
🌼 Alapelvként fontos szem előtt tartani, hogy kizárólag olyan növényt gyűjtsünk, melyet százszázalékos biztonsággal felismerünk. Emellett fontos, hogy megfelelő gyűjtési időben szedjük a növényeket, hogy a legmagasabb hatóanyag-tartalmat biztosíthassuk. Több tanfolyam, de kétéves gyógy- és fűszernövények felsőoktatási szakképzés is elérhető az ország több pontján. Például a Hagyományok Háza is rendelkezik több éve futó népi gyógyászattal foglalkozó előadás sorozattal.
🌺 Hazánkban 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 faj kerül rendszeres begyűjtésre. E tevékenység az elmúlt évtizedekben visszaszorult ugyan, a termelési költségek növekedésével azonban bizonyos fajok, így például a csalán és a kamilla esetében újra bővülés tapasztalható. A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: hársvirág, csipkebogyó, cickafarkfű, aranyvesszőfű, csalánlevél, zsurlófű, kamillavirág, fehér ürömfű, orbáncfű, fehérmályva, fekete bodza, fagyöngy, vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, csipkebogyó, szurokfű, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, menta, kakukkfű, levendula, borsfű. A feldolgozásra kerülő fajoknak ma már csupán 30-40%-a származik vadon termő állományok gyűjtéséből, illetve számos faj esetében kizárólag vadontermő növényeket használják fel.
🧺 A növények ismerete mellett fontos néhány szabállyal is tisztában lenni. Bármilyen mértékű védelmet élvező területen (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület stb.) szintén tilos a gyűjtés, illetve annak feltételeiről az üzemeltető hatósággal kell egyeztetni. Magyarországon engedély nélkül állami erdészetek területén napi 2 kg gyógynövény vagy erdei gyümölcs gyűjthető személyenként. Ennél nagyobb mennyiséghez vagy magánerdőben történő gyűjtéshez engedélyt kell kérni a terület tulajdonosától. A felhasználás köre igen széles lehet a teától, különböző tinktúrákon át, a házi készítésű kozmetikumok vagy szappanokig, esetleg nagyobb léptékű termesztés esetén az illóolajokig, de egyre inkább terjednek vadnövényekből készült ételek receptjei is. A saját kiskerti élelmiszer-termeléshez hasonlóan növekvő érdeklődés figyelhető meg ezen a területen is. A gyógynövénytermesztés ráadásul jól megfér olyan ökológiai szempontokat előtérbe helyező gazdálkodási módokkal, mint a permakultúra, illetve az abban alkalmazott növénytársításokkal. Az elmúlt években egyre inkább népszerűvé vált egészséges életmód, a változatos és minőségi alapanyagokra épülő gasztronómia, valamint a természetes gyógymódok iránti érdeklődés is. A forgalmazásban a nagyobb gyártók és márkák mellett a kézi készítésű termékek népszerűsége is nő, amelyek sokszor kosárközösségeken keresztül vagy helyi termelői piacokon válnak elérhetővé.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecogram/kiskert-mint-az-osszetett-valsagok-helyi-kezelese/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-fak-titkos-elete-50-ezer-hektarral-nohet-magyarorszagon-az-erdos-teruletek-aranya-2027-ig/
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
