Nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a harmadik negyedévi magyar GDP volumenváltozását, röviddel azután pedig az Eurostat is közzétette az európai szintű változások mértékét. A hazai gazdasági helyzet újra pozitív irányba mozdult, 0,9 százalékos növekedéssel az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva enyhe visszaesés tapasztalható, 0,4 százalékkal. A meglévő Eurostat adatokból látható, hogy újból erős szóródás jellemzi az európai országok GDP-változását. A legfrissebb (előzetes) adatok szerint az Európai Unió és az eurózóna gazdasága átlagosan 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez képest az eurózóna gazdasága átlagosan 0,1 százalékkal zsugorodott, az Unió gazdasági pedig hasonlóan 0,1 százalékkal bővült. Az európai országok közötti összehasonlítás alapján Magyarország a felső mezőnybe került a negyedéves változás tekintetében, tartva a V4-es országok átlagos növekedését.
Újból pozitív tartományban a hazai GDP
Az orosz-ukrán háború hatására Európa-szerte GDP-visszaesés volt tapasztalható, amely Magyarországot is elérte. Míg a tavalyi év során a GDP volumenváltozása mérséklődött hazánkban, egész évben pozitív tartományban maradt. Hosszú időt követően, az idei év első negyedévében jelentkezett negatív volumenváltozás, majd a második negyedévben 2,3 százalékos csökkenést diagnosztizált a magyar gazdaság. Ennek egyik fő okaként tudható be a magas inflációs környezet, ami általános belső keresletcsökkenést eredményezett. Emellett az állami beruházások mértéke és a hazai ipar hozzájárulása is visszaesett. A hazai infláció csökkenésével egyidejűleg azonban bekövetkezett a trendváltozás, mivel a harmadik negyedévben a KSH előzetes adatai szerint 0,9 százalékkal növekedett a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest, míg az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal csökkent. A havi szintű adatokból kiindulva látható, hogy a GDP-növekedéséhez leginkább a termelő ágazatok (mezőgazdaság, építőipar) járultak hozzá. A negyedéves GDP-változásokat tekintve a pozitív trend egy jó alapot biztosít a kormányzat következő évi célkitűzésének, hogy a következő évben képes legyen visszaépíteni a gazdasági növekedést, bővülést.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15740290/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15729992/
Európai körkép
Az idei év második negyedévében az Európai Unió gazdasága átlagosan 0,4, az eurozónáé 0,5 százalékkal növekedett. A tagországok között jelentős eltérések voltak megfigyelhetőek: Görögországban például 2,8 százalékos GDP-bővülés történt, míg Észtországban 3 százalékos zsugorodás volt tapasztalható. Ez a gazdasági szórás a régiót is érintette, mivel Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban csökkent a GDP, míg Romániában és Szlovákiában növekedett. A legfrissebb (előzetes) adatok szerint az Európai Unió és az eurózóna gazdasága átlagosan 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez képest az eurózóna gazdasága átlagosan 0,1 százalékkal zsugorodott, az Unió gazdasági pedig hasonlóan 0,1 százalékkal bővült. Annak ellenére, hogy pozitív tartományban található az Uniós gazdaság GDP-változása egy csökkenő trend figyelhető meg az adatokban. A magas szórás a legfrissebb adatokban is jellemzi Európát, mivel Írországban 4,7 százalékos zsugorodást jósolnak, míg Belgiumban, Spanyolországban, Szlovéniában és Romániában 1,5 százalék feletti GDP növekedés várható. A V4-es országok közül Magyarországon és Csehországban tapasztalható zsugorodás az előző évi adatokhoz viszonyítva, míg Szlovákia és Lengyelországban GDP bővülés várható. Az előző negyedéveshez viszonyítva Lengyelországban 1,4 százalékkal, Magyarországon 0,9 százalékkal, Szlovákiában 0,2 százalékkal növekedett a GDP, míg Csehországban 0,3 százalékkal csökkent. Míg a második negyedéves hazai adat az európai uniós tagországok közül a hátsó részben helyezkedett el, a mostani GDP változása az előző negyedévhez képest várhatóan a felső mezőnybe helyezi hazánkat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15741059/
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15730277/
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal!
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
