Előzetes várakozásokhoz képest kedvezőbb lett a hazai GDP az idei első negyedévben (a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva), bár ezzel együtt is harmadik negyedéve technikai recesszióban van a magyar gazdaság. Negyedéves alapon 0,2%-kal, míg a tavalyi év első negyedévéhez képest 1,1%-kal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben (kiigazított adatok). Az Európai Unión belül Litvániában mind éves, mind negyedéves alapon jelentősebb mértékben esett a GDP az idei első negyedévben, továbbá Németországban és Csehországban is az előző év azonos időszakához képest csökkent a gazdasági teljesítmény. Ausztriában, Hollandiában és Írországban negyedéves viszonylatban zsugorodott a gazdaság. Magyarország várhatóan elkerüli a teljes gazdaságot sújtó, tartós visszaesést idén, a második negyedévtől már korrekció jöhet a gazdasági teljesítményben, és kitapintható lehet egy szerény növekedés.
https://public.flourish.studio/visualisation/11840813/
Fontos kiemelni, hogy a technikai recesszió mint közgazdasági kifejezés elsőre nem hangzik túl jól, ugyanakkor a magyar gazdaság esetén jelenleg ez inkább stagnálást (szinten maradást) jelent. A technikai recesszió még nem jelent tartós és hosszú távú visszaesést. Ennek egyelőre az esélye van meg, érdemben azonban még nem látható komolyabb reálgazdasági visszaesés a gazdaságban.
A KSH közlése szerint a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az ipari termelés az első negyedévben 3,1%-os visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Azonban több kedvező jel is mutatkozik a hazai ipar teljesítményét illetően. Egyrészt a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártásban január-március között 16,7%-kal bővült a kibocsátás. Másrészt márciusban nőtt a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendelésállománya (+6,3%), ezen belül az új exportrendelések 10,2%-kal nőttek (a belföldiek 13,4%-kal visszaestek). Továbbá az összes rendelésállomány március végén 7,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az áprilisi felmérésében a GKI is kiemelte, hogy „a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény valamivel jobb lett” az iparban. Mindezek az jelentik, hogy a kilátások biztatóak a szektorban.
https://public.flourish.studio/visualisation/13762804/
A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben visszaesést mutatott (éves szinten mérve -9,5%), mely mögött elsősorban a magas árak és visszaeső reálbérek miatti lakossági fogyasztási korrekció húzódik meg. Ugyanakkor pozitív képet mutat a hazai munkaerőpiac, várható az év további részében is a (nominális) keresetek jelentős bővülése a tavalyi évhez képest. Az infláció második félévben várt dinamikusabb lassulása ezzel összefüggésben az év vége felé ismét elhozhatja a reálbérek növekedését, mely fellendítheti a lakossági fogyasztást és megtakarítást egyaránt.
https://public.flourish.studio/visualisation/13762511/
Az Oeconomus és más elemzői várakozások szerint is a második negyedévtől helyreállás kezdődhet a magyar gazdaság teljesítményében, ismét élénkülhet az aktivitás. A tavalyi aszályos időjárás rányomta a bélyeget a mezőgazdaságra, azonban várakozások szerint az idei év kedvezőbb teljesítményt hozhat az ágazatban. Továbbá az energiaárak is normalizálódtak, és ha nyár végén ismét turbulencia lenne, az várhatóan nem lenne a tavalyi évhez hasonlítható mértékű; mindez pedig pozitív hatással lehet az energiaintenzív szektorok teljesítményére.
Elemzői várakozások az idei évre (-0,5%)-(+1,0%) közti átlagos GDP-változást jeleznek előre, jövőre pedig már 2,5-4,3% között szóródnak az éves átlagos növekedésre vonatkozó várakozások. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint idén 0,5%-os, jövőre pedig 2,8%-os GDP-növekedést láthatunk Magyarországon. Azonban továbbra is fennállnak kockázatok a gazdasági teljesítmény előrejelzését tekintve. A forgatókönyveket átírhatja több tényező is: a háború elhúzódása, a világgazdasági növekedés további lassulása, a reálbérek, a megtakarítások, a beruházások és a fogyasztások alakulása. Fontos még ezeken túl a fogyasztói hangulat és a gazdaságba vetett hit alakulása is.
Az Eurostat közlése szerint az Európai Unióban negyedéves alapon 0,2%-kal bővült a gazdaság az idei első negyedévben, míg éves szinten, vagyis 2022 első negyedévéhez viszonyítva 1,2%-os gazadsági növekedést regisztráltak. Országok szintjén vizsgálva, az előző év azonos időszakához képest hazánk mellett csökkent a GDP Németországban (-0,1%), Csehországban (-0,2%) és Litvániában (-3,6%). Hasonlóan, nem egyedülálló a negyedéves alapon, vagyis a tavalyi utolsó negyedévhez mért GDP-visszaesés az Európai Unióban, mivel Magyarország mellett (-0,2%) Ausztriában (-0,3%), Hollandiában (-0,7%), Írországban (-2,7%) és Litvániában (-3%) is mérséklődött a gazdasági aktivitás az idei első negyedévben.
Az Európai Bizottság a hét elején tette közzé friss előrejelzéseit, mely szerint a 2022-es 3,5%-ot követően 2023-ban 1%-kal, 2024-ben pedig 1,7%-kal bővülhet az EU gazdasága éves szinten. Magyarországon 2023-ra az uniós növekedésnél alacsonyabb (0,5%), 2024-re pedig magasabb (2,8%) gazdasági bővülést vár a Bizottság.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/jelentosen-lassult-a-hazai-inflacio-aprilisban/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
