Az előzetes elemzői várakozásokkal összhangban 24%-ra lassult áprilisban az áremelkedési ütem Magyarországon a márciusi 25,2%-ot követően (az előző év azonos hónapjához viszonyítva). A következő hónapokban tovább folytatódhat a pénzromlási ütem fokozatos lassulása. Az első félévben még visszafogott mértékben láthatjuk csak az infláció lassulását, majd a második félévtől már nagyobb mértékű lassulás várható. Év végére akár az egy számjegyű tartomány is elérhető, vagyis 10% alá is eshet a pénzromlás mértéke a jelenlegi információk és adatok alapján.
Bázishatások Az infláció lassulásához elsősorban egy technikai tényező, az ún. bázishatás járult hozzá, vagyis a tavalyi év áprilisának magas árnövekedési üteme most kiesett a bázisból. Ez a technikai hatás az év további hónapjaiban is jelentősen lassíthatja az inflációt. Emellett külső és belső gazdasági tényezők egyaránt hozzájárulnak a hazai infláció várható normalizálódásához.
Nemzetközi tényezők Az utóbbi időszakban – a tavalyi évhez képest – a világpiaci energiahordozók és nyersanyagok árai, illetve az élelmiszerárak is normalizálódást mutattak. A világpiaci földgázárak, köztük a holland tőzsdei gázár (TTF) is jelentősen csökkent: a tavaly decemberben még 140-150 eurós TTF-jegyzés mostanra 40 euró alá csökkent. A hazai és nemzetközi (elsősorban EKB és Fed) jegybanki kamatemelések is visszafogják a gazdasági aktivitást, ezáltal hatnak az infláció lassulására. Továbbá a lakossági kereslet magas árak miatti korrigálása is visszafoghatja a további áremelési törekvéseket.
Élelmiszerárak A hazai, belső tényezőkre áttérve, az élelmiszerárak átlagosan nem változtak áprilisban márciushoz képest (előző hónapban, márciusban még 1,5%-kal nőttek havi alapon). Ráadásul több termék átlagára csökkent havi alapon: a sajt 4,1%-kal, a tej 2,7%-kal, a tejtermékek 2,0%-kal, a száraztészta 1,4%-kal, a kenyér 1,3%-kal, a vaj és vajkrém 1,0%-kal, a párizsi és kolbász 0,9%-kal lett olcsóbb a KSH közlése szerint.
Folyamatosak a kiskereskedelmi üzletláncokban a kedvezményes árak alkalmazása egyes termékek esetében, ill. az akciós időszakok. Az egyes termékek árainak időszakos vagy akár tartós csökkentése az inflációs adatoknál is hatást gyakorol, bár ez a hatás az egyes termékek alacsony, inflációs kosáron belüli súlya miatt kismértékű egyelőre. Azonban amennyiben kitart, tartóssá válik és egyre több terméket érint az árcsökkentés, úgy jár egyre nagyobb inflációt lassító hatással az üzletláncok között kibontakozó, vásárlókért folyó „árháború”. Erről részletesen korábbi cikkünkben írtunk.
További tényező lehetett egyes termékek árcsökkentésében a Gazdasági Versenyhivatal fokozott ellenőrzése a hazai üzletekben. Az élelmiszeráraknál továbbá érdemes megemlíteni az árstopok hatását, mivel fontos szociális hatásai vannak elsősorban. Az árstopokat június 30-ig hosszabbították meg, vagyis maradnak az egyes alapvető termékeknél a kedvező árak. További intézkedés az élelmiszerárak tekintetében, miszerint online árfigyelő, árösszehasonlító rendszert vezetnek be július 1-jétől. Ez a rendszer várakozások szerint hozzájárul a piaci verseny fokozásához és megakadályozza a túlárazást. Mindezeken felül kötelező akciók is várhatóak a nyár folyamán egyes termékcsoportok esetében a nagyobb üzletláncoknál, melyek szintén az árak csökkenésének irányába hatnak az akcióban megjelölt termékek esetében.
Háztartási energiaárak E termékkör esetében pozitívum, hogy a háztartási energia ára 0,8%-kal tovább mérséklődött áprilisban márciushoz képest, ezen belül a vezetékes gázért 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni. Ebben nagy szerepe lehetett a kedvező időjárásnak, illetve a rezsivédelmi intézkedéseknek (egyre többen kerülhettek átlagfogyasztási szint alá, így rezsivédett áron vehették a gázt).
Üzemanyagárak E termékcsoport esetében is pozitívum, hogy tovább folytatódott az árcsökkenés, havi alapon 0,7%-kal lettek olcsóbban a járműüzemanyagok. A lakossági benzin és dízel fogyasztáson keresztül közvetlenül is hozzájárulnak az üzemanyagárak a teljes infláció alakulásához, de közvetetetten, a szállítási költségek alakulásán keresztül a legtöbb termék és szolgáltatás árát befolyásolják. A nyersolaj világpiaci ára április közepéig emelkedett, majd a hónap végére normalizálódott. A hónap eleji áremelkedésben szerepet játszhatott az OPEC legutóbbi, termeléscsökkentésre vonatkozó döntése. Ezt a nemzetközi hatást kompenzálhatta bizonyos mértékben a forint dollárral szembeni árfolyamának erősödése áprilisban.
Szolgáltatások A termékkör árait jelentősen emelték az utóbbi hónapokban, főleg az év eleji átárazásokkal kapcsolatban. Áprilisban a szolgáltatások 1,7%-kal drágultak márciushoz képest, ezen belül a belföldi üdülés 4,9%-kal. Ugyanakkor az új vármegyebérletek május 1-jei bevezetése pozitívan hathat ki a szolgáltatások árára, lassítva azok emelkedését.
Áremelési törekvések A GKI áprilisi jelentése szerint „áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában nagy lendülettel folytatódott az áremelési törekvések fél éve tartó jelentős fékeződése. A kereskedelemben például a cégeknek már csak egynegyede készül áremelésre a következő három hónapban, míg árcsökkentést bő 10%-uk tervez (közel kétharmaduk nem kíván változtatni árain). Márciushoz képest az emelést tervezők aránya 13 százalékponttal kisebb lett, míg a csökkentést tervezőké nem változott. Áprilisban az áremelési szándék az építőiparban csökkent leginkább, legerősebb pedig a szolgáltató szektorban volt. Látványosan, öt évvel korábbi szintjére esett a fogyasztók inflációs várakozása.”
Forinterősödés Ahogy egy korábbi nyilatkozatunkban megfogalmaztuk, sokkal lassabban gyűrűzik át az árakba a forint erősödésének hatása, mint a leértékelődése, időre van szükség hozzá. A hatás importtermékenként eltérő lehet, illetve befolyásolja a fogyasztói preferenciák esetleges változása is, vagyis, hogy az import/hazai termék helyettesítési hatás hogyan alakul.
Eurózóna inflációja Az eurózónában áprilisban minimálisan gyorsult az infláció – miközben hazánkban tovább lassult. Az eurózóna egészében áprilisban 7%-os áremelkedést mértek az előző évhez képest a márciusi 6,9%-ot követően. Továbbra is az élelmiszerárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az eurózónában (13,6%), de az energiaárak is ismét nőttek éves viszonylatban (2,5%). Gyorsult az infláció márciusról áprilisra Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában. A teljes Európai Unióra vonatkozó áprilisi inflációs adatokat május 17-én, jövő szerdán közli az Eurostat, akkor derül fény a teljes uniós inflációs „sorrendre”.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt olvashatóak.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/marciusban-tovabb-araszolt-lefele-a-hazai-inflacio/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
