Gyorsult ugyan az infláció márciusban Magyarországon, de jóval az előzetes várakozások alatt maradt: a KSH közlése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg februárban 1,4%-os inflációt mértek. Az előzetes elemzői várakozások 2,2%-os inflációról szóltak. Ezzel együtt az MNB inflációs toleranciasávját (2-4%) is alulról közelíti a mutató. Márciusban a bázishatás már kevésbé segítette az inflációs folyamatokat (mint februárban), amit tovább erősített a közel-keleti háború kitörése. A konfliktus nyomán kialakuló világpiaci energia- és nyersanyagár-sokk a márciusi inflációs adatokban már megmutatkozott, egyelőre azonban mérsékeltebb formában, főként a hazai védett üzemanyagáraknak köszönhetően. Fő kérdés továbbra is a konfliktus és így a világpiaci ársokkok tartóssága. Az élelmiszerárak egy hónap leforgása alatt csökkentek márciusban, a háztartási energia ára stagnált, míg a szolgáltatások ára nőtt, elsősorban a teherszállítás által. Jelenlegi információink és bázishatások alapján márciustól év végéig fokozatosan gyorsulhat az infláció. Alap inflációs pályánkon az év nagy részében toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató, majd év végére 4% fölé kerülhet. Ebben felfelé mutató kockázatot jelent az említett világpiaci turbulencia, amennyiben tartósan megmarad. Az Európai Unió inflációs rangsorában a magyar adat a 7. legjobb helyen volt februárban, és márciusban is várhatóan a rangsor végén, az alacsony inflációval rendelkező tagországok között szerepel majd.
Márciusi inflációs helyzetkép
2026 márciusában gyorsult az infláció, a februári 1,4%-ról 1,8%-ra éves szinten. Ezzel együtt is az MNB inflációs toleranciasávját (2-4%) alulról közelíti a mutató. Míg februárban a bázishatás segítette az inflációs lassulását, illetve az év eleji átárazások is a szokásosnál sokkal alacsonyabbak voltak; addig márciusban a bázishatás már kevésbé segítette a folyamatokat, valamint a közel-keleti konfliktus globális inflációs hatásai is tompítottan, de megjelennek a hazai árakban is. Az infláció márciusi alakulása pozitív meglepetést okozott a piacon és elemzői körökben, a korábbi várakozások alapján dinamikusabb inflációs gyorsulásra lehetett számítani (medián várakozás: 2,2%, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a februári 2,1%-ról 1,9%-ra lassult (év/év alapon), mely megerősíti a pozitív inflációs folyamatokat.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Februárról márciusra korábbi években nem szokatlan mértékben, 0,4%-kal nőttek a fogyasztói árak (azaz hó/hó alapon), ezen belül:
- élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal),
- a háztartási energia ára stagnált,
- a szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt,
- a járműüzemanyagoké pedig 4,6%-kal emelkedett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Forintárfolyam
Az elmúlt hetekben a közel-keleti konfliktus hatására jelentősen nőtt a bizonytalanság, és erősödött a kockázatkerülés a globális pénzpiacokon, ami a forint gyengülésében is megmutatkozott. Februárról márciusra az euróval szemben 2,8%-kal, a dollárral szemben 5,2%-kal gyengült a forint (MNB középárfolyam).
Ez több csatornán keresztül is kihatással lehet az inflációra:
- az import termékek árain keresztül: a tartós fogyasztási cikkek árain és az élelmiszerárakon keresztül (a hatás elnyújtottabban, hónapok során jelentkezik, márciusban még nem láthattuk ennek jeleit);
- a szolgáltatások árain keresztül (pl. fuvarozás, logisztika);
- valamint az üzemanyagok árán keresztül is begyűrűzik a gazdaságba a forintárfolyam változása.
A jelenlegi piaci volatilitás kapcsán fontos kiemelni, hogy az árfolyamhatások a legtöbb termék esetében nem azonnal, hanem késleltetve jelennek meg – ráadásul a korábbi forinterősödés sem épült be mindenhol az árakba, így a vállalatoknak továbbra is van mozgásterük az átárazások előtt.
Üzemanyagárak
Globális szinten ugrott meg a kőolaj világpiaci ára a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárásának hatására. A Brent piaci ára 100 dollár/hordó felett ragadt, márciusban átlagosan 103,7 dolláron állt a Világbank adatai szerint. A kőolaj világpiaci ára átlagosan több mint 40%-kal nőtt februárról márciusra. A közel-keleti konfliktus így globálisan hajtja felfelé az árakat, mely minden gazdaságot súlyosan érint. A fő kérdés ebben az esetben is az, hogy ezek a folyamatok milyen ütemben gyűrűznek be a fogyasztói árakba.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/100-dollaros-koolaj-1h984wvwxg18z2p
A leggyorsabban, szinte azonnal az üzemanyagok ára reagálna a folyamatokra, hiszen azokat egyszerre hajtja felfelé a világpiaci kőolaj drágulása és a forint gyengülése. Ez a hatás azonban a gyakorlatban csak korlátozottan érvényesül, mivel a magyar kormány védett árakat vezetett be március elején: a benzin literenkénti 595 forintos, a gázolaj 615 forintos szintje egyelőre tompítja az áremelkedést, így az csak visszafogottan jelenik meg a márciusi inflációs adatokban. Ráadásul a védett árak a másodkörös inflációs hatásokat is tompítják, mivel nemcsak a lakosság tankolhat védett áron, hanem a magyar rendszámmal rendelkező nem lakosság szereplők is (pl. céges autók, kamionok, mezőgazdasági gépek). Így a termelési költségek sem ugranak meg annyival, mint piaci üzemanyagárak mellett láthatnánk. Részletesen a folyamatokról és inflációs hatásokról korábbi cikkünkben írtunk.
A KSH közlése szerint februárról márciusra a járműüzemanyagok ára 4,6%-kal nőtt hazánkban, míg éves szinten (2025 márciusához képest) a járműüzemanyag ára 3%-kal mérséklődött.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/100-dollaros-koolaj-hun-1h0n25o0xjv1z4p
Energiaárak
A kőolaj mellett a földgáz világpiaci ára is jelentősen emelkedett a közel-keleti konfliktus hatására: a holland TTF (földgáz) árak a korábbi átlagos szinthez képest közel megduplázódtak. Ugyanis a Hormuzi-szoroson a világ LNG-kereskedelmének közel ötöde halad át. Európa LNG-beáramlásának kb. 7%-a kötődik ehhez az útvonalhoz.
Nyugat-Európában a gázalapú áramtermelés költsége több mint 50%-kal nőtt pár napon belül, mely azonnal megjelent a nagykereskedelmi villamosenergia-árakban is. Így a nyugati országokban először az áramszámlákban érezheti meg a lakosság a közel-keleti hatást, majd idővel a gázszámlákban is megmutatkozik (kérdés, milyen gyorsan hárítják át a költségnövekedést a lakossági számlákba, mely az adott országtól és az ottani szabályozástól függ).
Ezzel szemben Magyarországon a lakosság védett áron kapja a háztartási energiát (pl. villamosenergia, földgáz), a világpiaci ár (+50–100%) nem jelenik meg közvetlenül a számlában. Részletesen a korábbi cikkünkben írtunk e téma kapcsán.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27388731/
A KSH közlése szerint februárról márciusra a háztartási energia ára stagnált, ezen belül a távfűtésé 18,4%-kal emelkedett, a vezetékes gázé 3,3%-kal csökkent, mely utóbbinál fontos tényező a téli rezsikedvezmény elszámolása.
Fontos azt is látni, hogy a vállalati szektor piaci áron jut hozzá az energiához, mely a termelési költségeket emelheti közép távon. Idővel e várható termelésiköltség-emelkedés egyes termékek árában is megjelenhet. Ugyanakkor ezek hatásait nehéz számszerűsíteni.
A közel-keleti konfliktus további inflációs hatásai
A Hormuzi-szoros lezárása nemcsak az olaj- és gázszállításokat érinti, hanem egy kulcsfontosságú világkereskedelmi útvonal kiesésén keresztül számos más termék globális kínálatát is szűkíti:
- műtrágya-alapanyagok (ammónia, karbamid),
- petrolkémiai termékek,
- műanyag-alapanyagok,
- félvezetők gyártásához szükséges komponensek,
- ritkaföldfémek,
- gyógyszeripari alapanyagok.
Ez egyrészt termelési költségnövekedést okoz (pl. mezőgazdaságban, iparban), másrészt ellátási zavarokon keresztül közvetlen árfelhajtó hatással jár, így az infláció nemcsak az energián keresztül, hanem a teljes értéklánc mentén – az élelmiszerektől a tartós fogyasztási cikkekig – begyűrűzik a gazdaságokba. Részletesen korábbi cikkünkben fejtettük ki a témát.
Élelmiszerárak
Alacsony élelmiszerinflációval találkozhatunk 2026 elején. Márciusban a KSH közlése szerint a tavalyi szinteken jártak az árak, vagyis éves alapon stagnáltak az élelmiszerárak Magyarországon. Egy hónap alatt pedig 0,1%-kal mérséklődtek az árak. Ebben szerepet játszik az árrésstop is, mely jelenlegi döntés értelmében május végéig marad érvényben. Továbbá az elmúlt nagyjából fél év kedvező globális élelmiszerinflációs trendjei is segítették a hazai árakat.
A KSH közlése szerint februárról márciusra a jégkrém 1,3%-kal, a szalonna 1,2%-kal, az egyéb hús és a tea 1,1-1,1%-kal, a húskonzerv és a büféáruk 1-1%-kal, a tojás 0,8%-kal, az étolaj 0,3%-kal többe, a száraz hüvelyesek 3,6%-kal, a vaj, vajkrém 3,2,%-kal a kávé (bolti) 2,5%-kal, a sertészsiradék 2,1%-kal, a száraztészta 2%-kal, a cukor 1,8%-kal, a tartósított gyümölcs 1,6%-kal, a sertéshús, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,3-1,3%-kal, a tej 0,9%-kal, a csokoládé, kakaó 0,4%-kal kevesebbe került.
A jelenlegi közel-keleti háborús konfliktus több téren is kockázatot jelent a hazai élelmiszerárakra: a világpiaci kőolajárak növekedése megemeli a szállítási költségeket, a mezőgazdaságon belül az alapanyagárakat (pl. a műtrágya esetében a földgázárat, vagy egyéb talajjavítók), az energiaárat (energiaigényes ágazat a mezőgazdaság, kitett pl. a földgázárak globális alakulásának), gépek üzemeltetésénél az üzemanyagárakat (ebben az esetben tompító hatást gyakorol a bevezetett védett üzemanyagár). Továbbá az import élelmiszerek esetében befolyásolja az árat a forint árfolyamának alakulása is. Mindezek emelik a mezőgazdasági (és feldolgozóipari) termelési költségeket (termelői árindexet), így áttételesen az élelmiszerárakat is közép távon. Ennek mértéke, a hazai árakba való begyűrűzésésnek üteme egyelőre kérdéses, a fennálló konfliktus tartósságától függ.
A világpiaci árakban már megmutatkozik a konfliktus hatása, a FAO által havonta közzétett Fodd Price Index (élelmiszerár-index) márciusban emelkedett, mely a tájékoztatás szerint „a közel-keleti konfliktus eszkalációjához kapcsolódó magasabb energiaárakra adott reakciókat is mutatja”.
Szolgáltatások
A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, ugyanakkor idén az átárazások a szokásosnál sokkal alacsonyabbak voltak. A KSH közlése szerint tavaly márciushoz képest 4,1%-kal drágultak a szolgáltatások, míg havi alapon 0,2%-kal nőttek az árak.
A KSH közlése szerint havi alapon a teherszállítás 5,5%-kal többe, az utazás egyéb távolsági úti céllal 0,9%-kal kevesebbe került.
Ugyanakkor fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig). A szolgáltatások esetében is érdemes tehát figyelni év közben, milyen mértékben áraznak át.
Ami a közel-keleti konfliktust illeti, a szolgáltatások sem maradnak érintetlenek: ahogy korábban már említettük, elsősorban a szállítási és logisztikai kötlségeknél lesz látható idővel áremelkedés, ahogy márciusban a teherszállításnál már látszódnak a hatások.
Inflációs kilátások
A közel-keleti konfliktus hatására globálisan erősödnek az inflációs nyomások és emelkednek az inflációs várakozások, ami nem egyedi magyar jelenség, hanem széles körű, nemzetközi folyamat. Az IMF is arra figyelmeztet, hogy a konfliktus már most zavarokat okoz a kereskedelemben és az energiaellátásban, növeli a piaci volatilitást, és felfelé hajtja a globális inflációt, miközben a gazdasági növekedést is visszafogja. Ugyanakkor az elemzések és előrejelzések többsége kiemeli a mostani helyzet bizonytalanságát, mivel nehéz akár csak a következő hónapok helyzetét előre látni. Összességében, az infláció várhatóan emelkedik globálisan és idehaza is, annak mértéke és tartóssága viszont kérdéses.
Jelenlegi információink és bázishatások alapján márciustól év végéig fokozatosan gyorsulhat az infláció. Alap inflációs pályánkon az év nagy részében toleranciasávon belül (2-4%) mozoghat a mutató, majd év végére 4% fölé kerülhet.
Inflációs forgatókönyveinken belül különféle lehetséges kimenetet futtatunk le. Egyebek mellett egy tartósabb, nagyobb inflációs hatással járó közel-keleti konfliktus esetén a hazai infláció ugyan kilépne a toleranciasávból évközben, év végére meghaladva az 5%-ot, de ezzel együtt is éves átlagban 3,4% körüli szintet mutatna (alacsonyabb éves átlag, mint a 2025-ös 4,4%). A konfliktus gyors kezelése esetén (optimista esetben) is várhatóan gyorsul az infláció idén (az eddigi gazdasági hatásokat és azok továbbgyűrűző hatásait figyelembe véve). Fontos látni, hogy ezek a forgatókönyv-alkotások fiktív, elméleti számokkal modelleznek, és a kimenetek függenek a konfliktus tartósságától, a világpiaci nyersanyagárak növekedésének mértékétől, azok magyar termékekbe való átgyűrűzésének ütemétől, kormányzati intézkedésektől.
Az éves infláció tekintetében fontos kérdés lesz az árrésstop jövője, lehetséges kivezetésének időpontja. Ugyanakkor januárról júliusra halasztották az üzemanyagok tervezett jövedékiadó-emelését, így ennek inflációs hatása is későbbre csúszik. Az inflációkövető mechanizmus továbbra is érvényben van, ami júliusban 4,3%-os emelést jelent majd. Továbbá figyelemmel kell kísérni a telekom és egyéb szolgáltatások áremelését is a második félévben. Bár utóbbi esetben az MNB nem tart a piaci szolgáltatók év közepi jelentős drágításától, mivel nem emelhetik jobban az áraikat, mint a 2025. évi átlagos infláció.
Inflációs várakozások a 2026-os évre:
- Az MNB márciusi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,8%-os inflációt vár., mely 2027-re minimálisan, 3,7%-ra lassulhat.
- Április eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,8%-ig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,4%-os inflációt jeleznek előre.
Hazai infláció az Európai Unión belül
2026 februárjában a magyar infláció uniós módszertan szerint számítva (HICP) 1,6%-ra lassult (év/év alapon), mellyel a hetedik legalacsonyabb inflációval rendelkező ország voltunk az EU-n belül (februárra vonatkozóan ismerjük egyelőre mind a 27 tagállam inflációjának mértékét). A legnagyobb inflációt továbbra is Romániában mérték 8,3%-on, majd következett Szlovákia (4%) és Horvátország (3,9%). Régiós országok között egyedül Csehországban mértek a magyarnál alacsonyabb inflációt (1%).
A KSH közlése szerint a magyar HICP inflációs mutató márciusban 2,1%-ra gyorsult. Az infláció több más uniós tagországban is gyorsult februárról márciusra, köztük Horvátországban, Litvániában, Spanyolországban, Lettországban, Ausztriában, Németországban (a teljesség igénye nélkül). A magyar infláció gyorsulásával együtt is hazánk az uniós rangsor második felében, az alacsonyabb mutatóval rendelkező országok között állhatott márciusban (még nem minden ország inflációs adatát ismertük meg, köztük például Romániáét).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/28405946/
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
