Októberben 3,2%-os volt az infláció Magyarországon, mely ugyan gyorsulást jelent a szeptemberi 3%-ról, viszont kisebb mértékben mozdult el a mutató, mint ahogy a piac előzetesen számított rá (3,5%). Szeptemberhez képest a járműüzemanyagokért 0,8%-kal, az élelmiszerekért 0,7%-kal kellett többet fizetni, míg a szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal alacsonyabb lett. Az EU szintjén és régiós országok között is középmezőnyben helyezkedik el a hazai infláció, szeptemberben Romániában (4,8%) és Lengyelországban (4,2%) is magasabb volt az árak emelkedésének üteme a magyarnál (3%). Ugyanakkor nincs deflációs veszély Magyarországon, ahogy súrolja annak határát például Írország (októberi infláció: 0,1%), Litvánia (0,1%) vagy Szlovénia (0%). Előretekintve, az idei év végére tovább gyorsulhat és 4% környékén járhat a hazai infláció, míg 2024 éves átlagában 3,6% körül alakulhat. A lakossági fogyasztást és megtakarításokat egyaránt támogatja a reálbérek 9-10% közötti idei bővülése, a kiskereskedelmi forgalom is szerényen ugyan, de emelkedett idén (első kilenc hónapban közel 3%-kal). A várhatóan élénkülő lakossági fogyasztás nemcsak a gazdasági növekedéshez járulhat hozzá, hanem az inflációban is megjelenhet a következő időszakban.
Hazai infláció helyzetkép
2024 első tíz hónapjában 3-4% között mozgott az árszínvonalromlás idehaza (júliusban lépett csak ki a sávból, akkor technikai tényező miatt 4,1% volt év/év alapon az infláció). A legfrissebb, októberi KSH inflációs adatközlés szerint is kedvező szinten maradt az országos adat, 3,2%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat. Az infláció így továbbra is a jegybank toleranciasávjában tartózkodik (3% +/- 1 százalékpont). Az októberi adat pozitív meglepetést keltett a piacokon, mivel az előzetes elemzői várakozások 3,5%-os inflációt jeleztek előre a vizsgált hónapra (év/év alapon, medián várakozás).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/17045652/
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó maginfláció ugyanakkor továbbra is 4% felett áll (október: 4,5%), mely egy erőteljesebb belső árnyomásra utal. Ami pedig a havi árszínvonal-változást illeti, szeptemberről októberre kismértékben, átlagosan 0,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Ezen belül:
- a járműüzemanyagok 0,8%-kal,
- az élelmiszerek átlagosan 0,7%-kal,
- a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3%-kal drágultak,
- a háztartási energia ára átlagosan nem változott,
- míg a szolgáltatások ára átlagosan 0,9%-kal alacsonyabb lett.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16417475/
Ez utóbbi azért is fontos és pozitív információ, mert az idei év nagy részében a szolgáltatások drágulása húzta a hazai inflációt, azonban szeptemberben és októberben havi alapon mérve már csökkentek a szolgáltatásárak. Ezen belül októberben szeptemberhez képest a telefon-, internetszolgáltatásért 6,8%-kal, az üdülési szolgáltatásokért 1,1%-kal kevesebbet kellett fizetni. Éves szinten továbbra is emelkednek a fogyasztói árak a szolgáltatások esetében, de csökkenő ütemben (szeptember 8,4%, október: 7,2% év/év alapon).
Az élelmiszer-infláció lelassult az idei évben, a havi inflációs mutatók 0,7-4,5% között mozogtak január és október között (az előző év azonos időszakához viszonyítva). Az élelmiszer-infláció idei évi normalizálódásához globális, hazai gazdasági (pl. kedvezőbb időjárás), illetve gazdaságpolitikai (pl. online árfigyelő, rezsicsökkentés, termékkiszerelés csökkenésének jelzése, korábban kötelező akciózás és árstop) intézkedések egyaránt hozzájárultak. Továbbá az októberi gyorsulás mögött az élelmiszer-inflációban (szeptember 3,7%-ról októberben 4,5%-os év/év mutatószám) technikai tényező, a bázishatás is állt, mivel egy éve, amelyhez viszonyítják a fogyasztói árakat, csökkentek az élelmiszerárak – míg idén októberben havi alapon (szeptemberről októberre) 0,7%-kal nőttek az árak átlagosan.
A jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: elsősorban a világpiaci folyamatok, a kereslet-kínálati viszonyok; továbbá a forint dollárral szembeni árfolyama; illetve különféle finomítói és kis- és nagykereskedelmi árrések alakulása. A világpiaci nyersolajár idén eddig kevésbé volt ingadozó, mint a korábbi években, valamint április óta egy csökkenő trendet mutat. Szeptemberről októberre sem változtak a nemzetközi olajárak jelentősen. A forint dollárral szembeni árfolyama viszont jelentősen gyengült szeptemberről októberre, mely jelentős mértékben hozzájárulhatott a járműüzemanyagok 0,8%-os drágulásához idehaza szeptemberről októberre.
Az egyes inflációt alakító tényezők mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is kihat az általános árszínvonal-változásra. Októbertől kezdődően éppen emiatt – a tavalyi visszafogott hó/hó alapon mért inflációs számok alapján – gyorsul ismét a hazai inflációs pálya átmenetileg.
Európai uniós és régiós inflációs körkép
Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában az idei első kilenc hónapban 2,6% körül alakult az infláció, míg az eurót használó országokban 2,4% körüli átlagot mutatott az árszínvonalromlás. A teljeskörűen rendelkezésre álló adatok szerint (mind a 27 tagállam vonatkozásában) szeptemberben az EU-27 átlagos inflációja 2,1%-on alakult, az eurózónáé 1,7%-on – októberben az eurózónára vonatkozóan vannak csak inflációs adataink, eszerint gyorsult az árszínvonal-romlás mértéke 2%-ig (év/év alapon).
A szeptemberi inflációs adatokat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb mértékben Romániában (4,8%), Belgiumban (4,3%) és Lengyelországban (4,2%) nőttek átlagosan a fogyasztói árak tavaly októberhez képest; míg a legkisebb inflációt Írországban (0,0%), Litvániában (0,4%) és Szlovéniában (0,7%) mérték októberben. A magyar inflációs ráta (3,0%) az uniós rangsor első harmadában állt szeptemberben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20258572/
Régiós országok közül a román (4,8%), a lengyel (4,2%) és a horvát volt magasabb a hazainál (3,0%) szeptemberben. Ugyanakkor Szlovákiában (2,9%), Csehországban (2,8%), Bulgáriában (1,5%) kisebb inflációt regisztráltak szeptemberben.
Rövid távú kilátások
Jelenleg rendelkezésre álló adatok és információk alapján – elsősorban bázishatásokból kiindulva – az év utolsó két hónapjában is gyorsulhat valamennyit a hazai infláció (tavalyi visszafogott hó/hó alapon mért számok alapján), év végére 4% környékén járhat a mutató. 2024 éves átlagában az infláció 3,6% körül alakulhat.
A jövő évben – jelenlegi információink alapján – alappályánkon viszonylag gyorsan visszatérhet a 2-4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, és 2,9-3,8% között mozoghat az év első felében. Azonban pesszimista forgatókönyv esetén nem zárható ki, hogy inkább 4% körül mozog, át is lépve a felső toleranciasávot. Visszafogottabb inflációs pályánkon ugyanakkor inkább 2,0-2,6% között mozgó inflációs számok várhatóak 2025-ben. Azonban a jövő évi inflációs pályát még több faktor befolyásolhatja (pl. minimálbér-tárgyalások eredménye, inflációkövető áremelkedés hatásai – ezzel számoltunk inflációs pályáink során, szolgáltatások átárazásának mértéke jövőre).
2024-es és 2025-ös inflációra vonatkozó előrejelzések:
- Piaci elemzői konszenzus (medián várakozás): 2024 decemberére 4,4%-os, míg 2025 év végére 3,8%-os inflációt; a 2024 éves átlagában 3,8%-os, míg 2025 éves átlagában 3,9%-os inflációt várnak.
- Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében 2024 átlagában 3,5-3,9% közötti, 2025-re 2,7-3,6% közötti inflációt jelzett előre.
- A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2%-os inflációval kalkulál 2025-re vonatkozóan.
A reálkeresetek az idei évben 10% körüli növekedést mutattak (legutóbbi, augusztusi adat: nettó reálkereset 9,4%-os növekedés) – ahogy arról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk. A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének (a kiskereskedelmi forgalom az idei évben január-szeptember között közel 3%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest), illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen. Az MNB szeptemberi várakozása szerint:
- a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2025-ben 7,5-8,6% között,
- a lakossági reáljövedelem 2,6-3,8% között,
- míg a háztartások fogyasztási kiadása 3,4-4,4% között bővülhet.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/15679094/
Nemzetközi szinten, az OECD nyári munkaerőpiaci jelentése szerint Magyarországon a reál órabérek – vagyis a keresetek inflációtól tisztítva – Litvánia után a második legnagyobb mértékben nőttek az elmúlt évek során: 2019 negyedik negyedévéhez képest 13,5%-kal nőttek 2024 első negyedévéig összességében (kumulált értelemben) a magyar reálbérek, míg az OECD-átlag 1,5% volt. OECD-szinten is a reálbérek a legtöbb országban évről évre emelkednek, általában az infláció csökkenésének köszönhetően. Ennek ellenére sok országban még mindig a 2019-es szintjük alatt vannak, ahogy a következő ábrán is látszik.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/19531308/
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatóak.
Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.
