🏃 Az olimpia éve nem csupán az élsportról szól, a kiemelt sportesemények sokakat motiválnak saját sportolási szokásaik felülvizsgálatára, illetve a rendszeres mozgás mindennapokba való beépítésére. A következő cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen gyakran és mit sportolunk. A közvélemény-kutatások alapján meglepő következtetéseket vonhatunk le: a magyarok sokat sportolnak, de az európai uniós trendekkel ellentétben kevésbé kedveltek a nagyobb kötöttségekkel járó sportágak, mint például a fitnesz. A futás népszerűsége az elmúlt évtizedben dinamikusan emelkedett. Az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok nemzetközi szinten.
🏆 Az Ipsos 2021-ben készült felmérése alapján a 29 vizsgált nemzet közül a nők esetében a hatodik, a férfi lakosok körében pedig a harmadik helyen végzett hazánk kb. 6,6 és 11,1 óra becsült heti edzésmennyiséggel. Mindössze a felnőtt lakosság 11%-a nyilatkozott úgy, egyáltalán nem sportol egy átlagos héten.
1. ábra: Heti átlagos testmozgással töltött óraszám, nemzetközi összehasonlításban a magyar férfiak a harmadik, a nők a hatodik legtöbb időt fordítják sportolásra. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16202372
🏊♀️ Sportágak népszerűsége:
🚴 Honfitársaink közül a legtöbben kerékpároznak (30%), jóval a nemzetközi átlag (13%) feletti arányban, a második legnépszerűbb a futás (18%), amelynek szintje közelíti más országok átlagát (19%), az Ipsos közvélemény-kutatásábna vizsgált sportágakat figyelembe véve. Eközben a fitnesz népszerűsége (13%) elmarad a máshol megszokott szintektől (20%). Az úszók aránya (8%) összevethető a nemzetközi trendekkel (9%). A labdarúgás a vizsgált sportok közül az ötödik legkedveltebb volt (5%), amely érték elmaradt a globálisan általánosnak tekinthető szinttől (10%). Ugyanakkor a csapatsportokban való részvétel (36%) is kissé visszafogottabb a nemzetközi átlagnál (38%).
2. ábra: A különböző mozgásformák népszerűsége Magyarországon. Forrás: Ipsos. Szerző: Németh Viktória. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16213409/
🏇 Mérlegen a mozgás hazai népszerűsége
🤸♀️ A közvélekedést, és időnként a kutatókat is megosztja az a kérdés, hogy eleget sportolnak-e a magyarok? A kulcs a mozgásformák megítélésében van. A magyarok elsősorban a szabadidős sportokat kedvelik. Az Ipsos 2021-es felmérése is vizsgálta ezeket a mozgásformákat, többek között a kerékpározást vagy otthoni tornázást is. Az európai uniós Eurobarometer-felmérés eredményei is alátámasztják azt, hogy a magyarok a kötetlenebb mozgásformákat részesítik előnyben. Az Eurobarométer 2022-es felmérése alapján a kevesebb formalizált sportot űző nemzetek közé tartozunk. Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy az uniós átlag felett végzünk testmozgást, amelybe beleférnek olyan mozgásformák is, mint például a kerékpározás, tánc vagy kertészkedés.
⏱️ A részletesebb kimutatások alapján az időtényező fontos szempont, és ezért inkább praktikusan választunk mozgásformát, így például a biciklizést mint közlekedési formát, amely egyúttal a legelterjedtebb tömegsport hazánkban. Az időhiány mellett a megfelelő sport kiválasztása is felmerült a válaszok között, mint meghatározó tényező.
👟 Az Unilever 2020-a kutatása alapján fontos, hogy valaki megtalálja-e a számára leginkább megfelelő és élvezetes sportágat. A közvélemény-kutatásban résztvevők sokkal nagyobb örömet találtak a sportban, ha már megtalálták a számukra ideális mozgásformát. Amennyiben valaki megtalálja a hozzáillő sportot, attól kezdve nem érzi kényszernek a mozgást, illetve kiegyensúlyozottabbá is válik.
🧘♀️ A sport társadalmi hatásai igen széles körűek. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
