Categories
Írások

2025-ben vezetheti be az eurót Bulgária

Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország. A közös e hat államban, hogy mindannyian kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére, amikor az Európai Unió tagjai lettek, azonban mostanáig a hat említett ország között egyedüliként csak Bulgária tett konkrét lépéseket ez irányba, amikor Horvátországgal együtt csatlakozott 2020-ban az ERM-II árfolyammechanizmushoz, mely az eurózóna „előszobája”. Az euró bevezetésében viszont lemaradtak a horvátok mögött, akik idén lettek az euróövezet tagjai. Bulgária 2024-es céldátuma az euró bevezetésére még tovább, 2025 elejére tolódott, mivel az országot 2020 óta a politikai instabilitás uralja, illetve a kitűzött inflációs célt sem teljesítik. Jelen tanulmányban a bolgár euróbevezetés kilátásait vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy mely tényezők támogatják és hátráltatják a folyamatot. Továbbá górcső alá vesszük, hogy milyen feladatok várnak Bulgáriára az idei és a jövő évben, ha 2025. január 1-jén szeretnék bevezetni az eurót.

Loader Loading...
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Letöltés [1.42 MB]

Bulgária 2020 júliusában Horvátországgal együtt csatlakozott az eurózóna „előszobájának” számító ERM-II árfolyammechanizmusba. Korábbi tervek szerint idén január 1-jével vezették volna be az eurót Horvátországgal együtt, azonban a Bulgárián belüli politikai instabilitás és a magas infláció miatt a céldátum kitolódott először 2024, majd 2025 elejére. Mennyire reális, hogy Bulgária be tudja vezetni az eurót 2025 elején? Milyen akadályokat kell az országnak legyőznie ennek érdekében? Milyen gazdasági haszonnal jár az euró bevezetése és mit kell érte feladni? E kérdésekre is keressük a válaszokat jelen tanulmányunkban.

Bulgária gazdasága

Bulgária népessége 2021 elején 6 millió 916 ezer fő volt, amelynek nagyrészét bolgárok alkotják, kisebb részét török és roma etnikumok teszik ki. Az ország több száz évig török uralom alatt állt, az 1800-as évek második felében szabadultak fel az oszmán fennhatóság alól. A második világháborút követően szovjet érdekszféra része volt egészen az 1990-es rendszerváltozásig. Mind a török, mind a szovjet korszak meghagyta a maga nyomát az országon, társadalmon és a gazdaságon egyaránt. A ’90-es éveket gazdasági hanyatlás, csökkenő életszínvonal és elszabaduló infláció jellemezte. Az évtized végére sikerült stabilizálni a gazdaságot.

2004-ben csatlakozott Bulgária a NATO-hoz, 2007. január 1. óta pedig az Európai Unió tagja. 2020. július 10-én belépett az ország az eurózóna „előszobájának” számító ERM-II árfolyammechanizmusba (Exchange Rate Mechanism), és jelenlegi várakozások szerint 2025 elején be is vezetik az eurót az országban.

Gazdasági aktivitás alakulása

Bulgária egy főre jutó GDP-je a legalacsonyabb az Európai Unióban, az EU átlagának 57%-át tette ki 2021-ben. Ugyanakkor más kelet-közép-európai tagállamhoz hasonlóan jelentős a bolgár gazdaság felzárkózása az EU átlagához az uniós tagság óta eltelt időszakban. Egyrészt az egy főre jutó GDP tekintetében 2010-ben Bulgária még csak az EU átlagának 45%-át érte el, 2021-ben már az 57%-át (bár ezzel is sereghajtó az uniós rangsorban, ahogy az 1. számú ábrán is látszik).

1.számú ábra: az Európai Unión belül Bulgáriának a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP-je. Forrás: Eurostat.

Másrészt 2007-2021 közötti években átlagosan 1,3 százalékponttal magasabb GDP-növekedést mutatott fel az ország, mint az EU átlagos éves gazdasági bővülése. A 2010-es évek második felének elmúlt évek gazdasági bővülését a turizmusnak is köszönhette az ország, melyet a koronavírus-járvány szakított meg. Azonban ahogy a 2. számú ábrán is látható, kisebb mértékben esett vissza 2020-ban az ország gazdasága, mint az EU átlaga, és 2021-ben is magasabb gazdasági növekedést mutatott fel, mint az EU.

2. számú ábra: 2015 óta a bolgár GDP fokozatosan zárkózik fel az EU átlagához, nagyobb ütemben nőtt annál, illetve 2020-ban kisebb mértékben esett vissza a járvány hatására. Forrás: Eurostat.

Az Európai Bizottság 2023. februári előrejelzése szerint a 2022-es 3,9%-os gazdasági növekedést követően 2023-ban 1,4%-ra lassulhat a növekedés a magas infláció, az alacsonyabb belföldi és külföldi kereslet, ill. a geopolitikai feszültségek hatására.

Infláció

Bulgáriában az infláció lekövette az elmúlt években a nemzetközi tendenciákat. 2021 második felében intenzív gyorsulásba kezdett az árak növekedése, 3% alatti szintekről bő egy év alatt 15,6%-ra ugrott a pénzromlás mértéke az országban (előző év azonos időszakához viszonyítva). Várhatóan 2022 szeptemberében tetőzött az infláció az országban, azóta fokozatos lassulást mutat.

3. számú ábra: csúcsára érhetett az infláció Bulgáriában, fokozatos lassulás várható idén a mutatóban. Forrás: Eurostat.

Az átlagos infláció 2022-ben elérte a 13%-ot Bulgáriában (Eurostat módszertana), amihez nagymértékben hozzájárult az energia- és élelmiszer-infláció. A szolgáltatások árai is jelentősen emelkedtek, mely mögött szintén az energia- és élelmiszerárak növekedése állt, ez hajtotta egyebek mellett a szállítási és éttermi szolgáltatások árait. Az év vége felé az infláció az egyéb szolgáltatásokra is átterjedt, a gazdaság szélesebb körében is megjelent. Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint összességében az infláció a 2022-es 13%-ról 2023-ban 7,8%-ra csökken, elsősorban a várhatóan alacsonyabb energiaárak miatt.

Turizmus

A gazdaságon belül meghatározó a szolgáltató szektor, mely a GDP 62%-át teszi ki, illetve a munkavállalók 67%-át foglalkoztatja (2,2 millió foglalkoztatottból közel 1,5 milliót). Az OECD adatai szerint a turizmus 2018-ban közvetlenül 3,1%-kal járult hozzá a bolgár GDP-hez, valamint a foglalkoztatottak 2,9%-ának adott munkát.

2021-ben a bolgár statisztikai hivatal adatai szerint közel 7,2 millió külföldi látogató érkezett Bulgáriába, akiknek a fele, 3,5 millió fő az Európai Unióból jött. Az EU-s országok közül legtöbben Romániából (közel 1,3 millió fő), Németországból (több mint 600 ezer fő) és Görögországból (345 ezer fő) éreztek 2021-ben Bulgáriába. Összességében a látogatók 24%-a érkezett 2021-ben eurót használó országból.

A turizmus – Horvátországhoz hasonlóan – Bulgáriában is megérezte a koronavírus-járvány hatásait, a lezárásokat, korlátozásokat, utazási tilalmakat. 2019-ben rekord látogatottságot ért el Bulgária több mint 12,5 millió külföldi turistával, mely 5 millió alá esett 2020-ben. Innen kezdte el a szektor kilábalását 2021-ben a már említett 7,2 millió fős külföldi látogatottsággal.

4. számú ábra: a koronavírus-járvány a bolgár turizmust is megviselte, az euró bevezetése újabb löketet adhat a szektornak. Forrás: bolgár Nemzeti Statisztikai Hivatal.

A turisztikai szektor kevésbé hangsúlyos Bulgáriában, mint Horvátországban, mely az országok földrajzi adottságaiból is ered. Míg Horvátország jelentős része tengerparton fekszik, addig Bulgáriának mindösszesen három megyéje található a Fekete-tenger partján (Burgasz, Várna és Dobrics). E három bolgár megyébe összpontosul a turisztikai forgalom és bevétel jelentősebb része. Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, 2021-ben a turisták legalább fele eurót használó országból érkezett Horvátországba, ezért is volt indokolt az euró bevezetése hivatalos fizetőeszköznek. Bulgáriában, ahogy arról szintén korábban írtunk, a külföldi látogatók negyede érkezett 2021-ben eurót használó országból, így Horvátországhoz képest ebből a szempontból kevésbé indokolt az euró bevezetése. A turizmus mellett egyéb okok is szerepet játszanak abban, hogy Bulgária rövid időn belül eurót szeretne használni, melyeket egy későbbi fejezetben mutatunk be. Összességében elmondható, hogy a bolgár turizmusra pezsgően hatna az euró bevezetése, serkentené a szektor növekedését, mivel az euró megkönnyítené a külföldi turisták beutazását, a valutaváltási költségek csökkennének, az eurót használó országokból érkezők számára pedig teljesen megszűnnének.

Külkereskedelem

Bulgária külgazdaságilag a világátlagnál jobban nyitott, mivel az export GDP-hez mért aránya 56% volt 2020-ban, míg az importé 54% volt. Az exportot és az importot egyben számolva a külkereskedelem bolgár GDP-hez mért aránya 110,6% volt 2020-ban, mely historikusan alacsonynak számított a járvány miatti lezárások miatt. 2017-ben a külkereskedelem/GDP-arány még 130% volt. Összehasonlításként a magyar gazdaság nyitottabb: export/GDP aránya 80%, import/GDP 78%, míg a külkereskedelem/GDP 157%.

Bulgária exportjának kétharmada az Európai Unió országaiba megy. Legjelentősebb exportpartnere termékek esetében Németország (a bolgár export 16%-át tette ki 2020-ban), ezt követi Románia (9,1%), Olaszország (7%) és Görögország (6,6%). Magyarországra a bolgár export 1,7%-a érkezett 2020-ban, míg a magyar export 1,2%-a áramlott Bulgáriába. Ami az EU-n kívülre irányuló bolgár exportot illeti, a bolgár termékek 6,5%-a Törökországba, 3%-a pedig Kínába áramlik.

A Bulgáriába behozott termékek 61%-a érkezett EU-tagországból. Import tekintetében hasonló a rangsor, mint az exportnál: a bolgár import 12,1%-a származik Németországból, ezt követi Románia 7,3%-kal és Olaszország 7,1%-kal (2020-as adatok). A bolgár import 3,9%-a származik Magyarországról, míg a magyar import 0,5%-a jön Bulgáriából. Ami a nem uniós országokból érkező bolgár importot illeti, a Törökországból érkező import részaránya szinten 7,1%, míg az Oroszországból behozott termékeké 6,1%.

5. számú ábra: Bulgária exportpartnereinek jelentős része eurót használ vagy régiós országok közé tartozik. Forrás: WITS.

Az UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development) adatbázisa alapján Bulgária 2021-ben 41 milliárd dollár értékben exportált és kicsivel több mint 46 milliárd dollár értékben importált terméket, ezzel pedig közel 5,2 milliárd dollárnyi hiányt halmozott fel. A bolgár külkereskedelmi mérleg az 1990-es évek vége óta mutat deficitet.

Bulgária útja az eurózónába nem zökkenőmentes

Bulgária Horvátországgal együtt csatlakozott az eurózóna „előszobájának” számító ERM-II árfolyammechanizmushoz, az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel a horvát kunát és a bolgár levát. Az elvárás a valuták árfolyamával szemben, hogy legalább két évet nagyobb árfolyam-ingadozás nélkül és „problémamentesen” töltsenek el egy előre meghatározott sávban. Ezt követően kezdhetik meg a felkészülést az euró fizikai bevezetésére, ennek időigénye legalább még egy év.

2023-tól csatlakozott volna Bulgária is az eurózónához Horvátországgal egyetemben, azonban míg a horvátoknak sikerült teljesíteni a csatlakozási feltételeket menetrend szerint, addig Bulgáriában elsősorban a politikai instabilitás miatt csúszik az euró bevezetése. 2024. január 1-jei euróbevezetési céldátumot is tovább halasztotta az ország 2025. január 1-jére, bár Rossitsa Velkova pénzügyminiszter szerint Bulgária törekedhet arra, hogy még korábban, 2024 közepétől bevezesse az eurót, ha addig teljesíti a követelményeket. Addig viszont Bulgária előtt is még sok feladat áll, kezdve egy parlamenti választással és kormányalakítással.

Milyen tényezők akadályozzák Bulgária belépését az eurózónába?

  1. 2020-ban sorozatos tüntetések voltak Bulgáriában a korrupció ellen, azóta instabil a politikai helyzet az országban. Az azóta eltelt időben már az ötödik parlamenti választást írták ki 2023. április elejére, mivel nem sikerült stabil kormánykoalíciót alkotnia korábban senkinek sem. Addig is Rumen Radev bolgár elnök által kinevezett ügyvivő kormányok vezetik az országot. Nemcsak az eurózóna-csatlakozáshoz elengedhetetlen jogszabályokat nem tudják elfogadni ezáltal a bolgár parlamentben, hanem az eurót használó tagországok is szkeptikusak a bolgár belépést illetően (példaként áll előttük Görögország esete). A három parlamenti elfogadásra váró törvényjavaslat a fizetésképtelenségről, a pénzmosásról, ill. biztosításról szól.
  2. Felmérések szerint Bulgáriában nagymértékű a korrupció. A Transpareny International 2021-es felmérésében 180 országot rangsorolt az országban fellelhető korrupció mértéke alapján. E lista szerint a legkevésbé korrupt állam Dánia, Finnország és Új-Zéland, míg a lista végén Dél-Szudán, Szíria és Szomália áll. Bulgári e rangsorban a 78. helyet kapta, európai uniós tagállamok között ez az utolsó. Emiatt is tüntettek 2020-ban az országban, illetve korrupcióellenes törvények meghozatala is követelmény az eurózónához való csatlakozás érdekében.
  3. A bolgár lakosság is megosztott az euró bevezetésének kérdésében. júniusi Eurobarometer felmérés alapján a lakosság 44%-a támogatta csak az eurót mint új hivatalos fizetőeszközt (2021 áprilisában a támogatók aránya még 54% volt). Az ország lakossága attól fél, hogy az euró bevezetésének ürügyén indokolatlanul emelnek az árakon a kereskedők az átváltás során. Erre voltak példák Horvátországban is egyes termékeknél és szolgáltatásoknál. Ugyanakkor az EKB még korábban kiadott egy jelentést, amelyben 12 ország adatai alapján elemezte az euró 2002-es bevezetését. A kutatásuk alapján aggregált szinten nem gyakorolt jelentős hatást az árakra az euró bevezetése. Hasonló volt a lakossági ellenállás Lettországban is 2014-ben, amikor a lettek fele ellenezte az euró bevezetését. Ugyan az inflációnál látható volt 2014 elején egy egyszeri megugrás Lettországban, de évközben normalizálódott az inflációs helyzet.
  4. Az Európai Központi Bank folyamatosan monitorozza a nem eurózónás tagállamok gazdasági teljesítményét kétévente megjelenő Konvergeciajelentésében. Különösen az eurózóna tagjelölt országoknak az euróbevezetést megelőző időszakban folyamatosan teljesítenie kell négy gazdasági kritériumot, illetve jogi elvárásoknak is eleget kell tenniük (erről részletesen korábbi elemzésünkben írtunk). A 2022-es jelentés szerint Bulgária nem teljesített minden kritériumot, és ez is akadályozta az euró bevezetését 2023 elején. A jelentés szerint az infláció 1 százalékponttal meghaladta az árstabilitási kritériumot (2022 áprilisában a 12 havi átlagos HICP-inflációs ráta Bulgáriában 5,9% volt, míg a céllérték 4,9%). A Konvergenciajelentés utáni időszakban is tovább gyorsult az infláció az országban egészen szeptemberig, és bár az utóbbi hónapokban lassulásnak indult, a továbbra is magas árnyomásra hivatkozva halasztották az euróbevezetés dátumát 2025-re.
  5. Ugyan az ország nem állt túlzott deficit eljárás alatt, de 2021-ben Bulgária államháztartásának költségvetési hiánya jóval a 3%-os referenciaérték felett volt (-3,9%)[1]. Ez viszont a 2022-es Konvergenciajelentés szerint kivételes és ideiglenes (koronavírus-járvány és orosz-ukrán háború hatásai elsősorban). Teljesítette viszont Bulgária a kamatkritériumot, illetve árfolyama is az előírt ERM-II mechanizmus sávjában mozgott.
  6. A 2022-es Konvergenciajelentés kiemelte, hogy a bolgár jogszabályok nem teljesítik maradéktalanul a központi banki függetlenség, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint az eurórendszerbe történő jogi integrálódás követelményeit. E területeken az országnak előrelépést kellett felmutatnia.

6. számú ábra: 2015-2019 között a 3%-os cél alatt járt a bolgár költségvetési egyenleg, ill. több évben is többletet mutatott. A koronavírus-járvány ugyanakkor Bulgáriában is 3% fölé lökte a költségvetés hiányát. Forrás: Eurostat.

Támogató tényezők az euró bevezetéséhez

A hátráltató tényezőkön felül érdemes megnézni, mik segítik elő az ország csatlakozását az eurózónához. Az ország államadósságának szintje régóta a célul kitűzött 60%-os GDP-arányos érték alatt mozog (30% alatti), a 2020-2021-es adósságnövekmény (24,5%-ra 2020-ban) sem példa nélküli nemzetközi szinten, mely a járvány és kezelésének hatásának tudható be. Továbbá az EKB kérésére módosították a bolgár jegybankot szabályozó jogi kereteket is (Konvergenciajelentés kérése).

7. számú ábra: az alacsony, 30% alatti GDP-arányos államadósság pozitív tényező a bolgár gazdaságban. Forrás: Eurostat.

Fontos pozitív tényező, mely megkönnyíti az országban az euró bevezetését, hogy több évtizede ún. valutatanácsi rendszer működik Bulgáriában (currency board arrangement). Ezt az 1990-es évek hiperinflációs válsága után vezették be az országban, mely szerint a bolgár nemzeti valutát, a levát az euróhoz rögzítették.

1997 januárjában az infláció meghaladta az 1000%-ot, míg a leva dollárral szembeni árfolyama megközelítette a 3000-es szintet (egy évvel korábban még 70-80 leva között volt az árfolyam). E gazdasági helyzet kezelése érdekében a levát a német márkához kötötték 1 német márka = 1 bolgár leva arányban. Miután Németország bevezette az eurót, a leva automatikusan az euróhoz rögzült (1,95583 leva ér 1 eurót). Ezen a több évtizede rögzített árfolyamon vették fel a bolgár levát 2020. július 10-én  az ERM-II-be +/- 15%-os ingadozási sáv mellett, mely nem jelentett megrázkódtatást és jelentős plusz terhet Bulgáriának a korábbi gyakorlathoz képest.

8. számú ábra: a Bolgár Nemzeti Bank leköveti az EKB kamatpolitikáját a leva árfolyamának rögzítése érdekében. Forrás: EKB és Bolgár Nemzeti Bank.

A valutatanácsi rendszer, vagyis hogy a leva árfolyamát az euróhoz igazítják, megszabja a Bolgár Nemzeti Bank lehetőségeit a monetáris politika irányításában. Annak érdekében, hogy megtartsák az előre rögzített árfolyamot, a bolgár alapkamat elvben nem térhet el az EKB irányadó kamatától, mindig ahhoz kell igazítaniuk. Tehát a Bolgár Nemzeti Bank leköveti az EKB kamatpolitikáját.

Mi várható az euró bevezetéséig?

Az első fontos mérföldkő az euróbevezetés felé az április 2-ára kitűzött parlamenti választás sikeres lebonyolítása. Ezt követően kell életképes kormányt alakítania a győztesnek (vagy győztes pártoknak). Ha ezt az akadályt sikeresen veszi az ország, akkor el kell fogadniuk az eurózónához való csatalokzás feltételéül szabott törvényjavaslatokat (pl. fizetésképtelenségről, a pénzmosásról).

A politikai instabilitás felszámolása mellett a másik legfontosabb feladat az infláció stabilizálása. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, tavaly szeptemberben tetőzhetett az infláció az országban 15,6%-on (2021 azonos hónapjához viszonyítva), azóta folyamatosan lassul, de decemberben még csak 14,3%-on állt. E két fő tényező (belpolitikai bizonytalanság és infláció) szoros menetrendet tesz szükségessé a következő szűk két évben, ráadásul közösségi döntések is szükségesek az EU-n belül a bolgár euróbevezetésről.

Számos európai uniós intézménynek jóvá kell hagynia Bulgária euróövezeti csatlakozását, mely formális jóváhagyások is több időt vesznek majd igénybe. Elsőkörben, miután minden csatlakozáshoz szükséges feltételt teljesített, választ kell kapnia az országnak az EKB-tól a csatlakozási kérelmére. Utána az euróövezeti csatlakozásról az uniós pénzügyminiszteri tanács hoz döntést; e testületben nemcsak az eurót használó országok pénzügyminiszterei, hanem az azon kívüli EU-tagországok miniszterei is döntenek. Szükség van továbbá az Európai Bizottság egyetértő javaslatára is, illetve a már eurót használó tagországok ajánlására is. Még két további intézménynek is támogatnia kell egy tagjelölt ország csatlakozását az eurózónához: konzultálni kell az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Tanács (tagállam állam-, illetve kormányfői) támogatása is szükséges. A végső döntést az összes uniós tagállam hozza meg. Mindezen jóváhagyásokat követően az euró fizikai bevezetése is több időt vesz igénybe, pl. érmék előállítása, euróbankjegyek és -érmék kiszállítása, árusítása.

Miért éri meg Bulgáriának csatlakozni az eurózónához?

Egy közös valutaövezethez, így az eurózónához való csatlakozás számos gazdasági és pénzügyi előnnyel járhat az adott ország számára, ugyanakkor a csatlakozás azt is magával hozza, hogy fel kell adnia függetlenségéből is, elsősorban a monetáris politika területén.

Bulgária, ahogy arról korábbi fejezetben már írtunk, gazdaságilag a leginkább elmaradott ország az EU-n belül. Az eurózónához való csatlakozástól nem titkolt elvárás az ország részéről, hogy kikerüljön az EU perifériájáról, gazdaságilag és a döntéshozatalban is. Az ország 2007-es EU-s csatlakozása óta jelentős gazdasági felzárkózást mutatott, de továbbra is az egy főre jutó GDP-je a legalacsonyabb az Európai Unióban. További gazdasági felzárkózást várnak az euró bevezetésétől, mivel ezáltal egyrészt vonzóbb befektetési célpont lesz az ország, mely a közvetlen külföldi befektetések, a beruházások növekedésén keresztül élénkítheti a gazdaságot és javíthatja a lakosság életszínvonalát. Szlovéniában elhozta a várt gazdasági felzárkózást az euró bevezetése, de ellenpélda is létezik, mivel Szlovákiában a 2010-ig zajló felzárkózás nem folytatódott a 2010-es években. Erről részletesen korábbi elemzésünkben olvashatnak.

Másrészt a közös fizetőeszköz nagyobb stabilitást adhat a gazdaságnak, javulhat az ország kockázati és hitelminősítői besorolása, mely csökkentheti az adósságfinanszírozás költségeit, javulhat a hitelbiztonság. Ez utóbbi tekintetében már történt előrelépés 2020-ban, amikor Bulgária belépett az eurózóna előszobájának számító ERM-II-be (árfolyammechanizmusba): a Moody’s egy fokozattal jobb kategóriába sorolta a bolgár államadósság kockázatát. Az euróbevezetés 2025-re történő halasztása azonban negatív hír lehet az ország hitelminősítése szempontjából a bizonytalanság növekedése miatt.

Továbbá a pénzváltással járó költségek is megszűnnek az euró bevezetésekor, ez serkentheti az ország turizmusát, mivel a külföldi látogatók, elsősorban az eurót használó országokból, kényelmesebben érkezhetnek és tartózkodhatnak Bulgáriában. Hasonló eredményt várnak Horvátországban is az euró idei bevezetésétől.

Másik kiemelten érintett része a gazdaságnak a külkereskedelem, mivel várható, hogy az amúgy is exportorientált gazdaságot még inkább integrálja a nemzetközi kereskedelembe az euró bevezetése. E tekintetben viszont más csatlakozó országokhoz képest kisebb pozitív hatás érvényesülhet majd Bulgáriában, mivel az elmúlt évtizedekben a bolgár leva árfolyama hozzá volt kötve az euróhoz. Emiatt pedig a klasszikus érvek, miszerint az euró bevezetésével megszűnik a devizakockázat és árfolyamingadozás, kevésbé érződhet Bulgária esetében.

Ugyanakkor az euró bevezetése egyet jelent a monetáris politikai önállóság feladásával is, mivel már nem a nemzeti jegybank dönt a kamatok nagyságáról, esetleges likviditást támogató programokról, egyéb eszközökről, hanem az Európai Központi Bank. Tehát a nemzeti jegybank többé már nem tud közvetlen, gazdaságra szabott támogatást nyújtani, vagy épp hűteni azt, hanem egységes monetáris politikát folytatnak a közösen az eurózóna tagállamok.

Azonban az eurózóna esetében is azonosíthatók problémák, melyek miatt nem tekinthető optimális valutaövezetnek. Azon országoknak vagy régiónak, amelyek közös valutát szeretnének használni, az elmélet szerint négy feltételnek kell megfelelniük, hogy optimális valutaövezetet hozzanak létre. Viszont amennyiben e feltételek teljesülése nélkül használnak közös fizetőeszközt, akkor egy külső sokk esetén (pl. válság, kamatemelés) másképpen reagálnak. Ez megnehezíti a hatékony monetáris politika alkalmazását és eltérő fejlődési pályákra küldheti az egyes tagországokat.

Az eurózónának létezik egy északi és egy déli része, így nagyon nehéz olyan közös monetáris politikai döntést döntést hoznia az EKB-nak, amely mindkét térség tagállamainak megfelelő. Jelenleg a magas infláció elleni küzdelem jegyében kamatot emel az EKB, melyet az erősebb német gazdaság és államháztartás el tud viselni, de pl. a görög, olasz, spanyol stb. már nehezebben. A kamatemelés a német gazdaságnak túl laza, de például a görögnek túl szigorú. Melyek ezek az eltérések a térségek között? (Maróti, 2019).

  1. Eltérő kultúrájú és nyelvű országokból áll az eurózóna, továbbá komoly színvonalbeli különbségek tapasztalhatóak az oktatásban és így a lakosság képzettségében is. Ezért egyszerre látható magas munkanélküliség a periférián (Spanyolország: 13,1%, 2022. december) és munkaerőhiány a centrumban (Németország: 2,9%).
  2. Az eddigi tapasztalatok alapján a bérek és árak rugalmassága, valamint a tőke mobilitása nem volt elégséges ahhoz, hogy a közös valuta miatt kialakuló kereskedelmi egyensúlytalanságokat ellensúlyozza. Így néhol kiugróan magas folyó fizetési mérleg hiányokat (pl.: Olaszország 9,1%-os hiány, 2022. harmadik negyedév), máshol extrém nagy többleteket okozott (pl.: Németország 19% többlet).
  3. Nem létezik teljesen egységes költségvetés, és így az abból finanszírozható rövid távú élénkítések és hosszú távú reformok mértéke, ill. hatékonysága eltérőnek mutatkozik.
  4. Az üzleti ciklusokban is jelentős eltérés tapasztalható. A 2008-as válság hasonlóan érintette a tagországokat, de a kilábalás már különböző volt. A centrum sokkal gyorsabban épült fel, míg a periféria tovább gyengélkedett, például Görögország a járványig felzárkózási pályán volt (2019-ben, a járvány okozta gazdasági válság kirobbanása előtt sem érte még utol a 2009-es szintet a foglalkoztatási ráta tekintetében). Ez leginkább az eltérő intézményi háttérnek köszönhető. Például a centrum/északi országokban működő cégek feltehetően gyorsabban és hatékonyabban tudtak alkalmazkodni az új gazdasági helyzethez.

Az eurózóna bemutatott problémái ellenére ahogy arról korábban már írtunk, számos előnnyel is jár a csatlakozás, de cserébe fel kell adni a monetáris függetlenséget. Ugyanakkor ez a tény Bulgária esetében kevésbé játszik negatív szerepet a több évtizede használt valutatanácsi rendszer miatt.

Az 1990-es évek vége óta érvényben lévő valutatanácsi rendszer, vagyis a bolgár leva euróhoz való rögzítésével eleve kicsi volt mindig is a tér az önálló monetáris politikára Bulgáriában, mivel az EKB döntései voltak érvényesek rájuk. Annak érdekében, hogy megtartsák az előre rögzített árfolyamot a leva és az euró között, a valutatanácsi rendszer feltétele, hogy az alapkamat elvben nem térhet el az EKB irányadó kamatától. Ezt figyelembe véve a monetáris függetlenség elvesztése nem valószínű, hogy Bulgária esetében nagy probléma lenne.

A Bolgár Nemzeti Bank 2023 elején jelentős tartalékokkal rendelkezett, összesen közel 36,5 milliárd eurónyi összegben. E tartalékok egy része – melyek segítségével a valutatanácsi rendszerben a leva árfolyamát igazítják az euróhoz – a közös fizetőeszköz (euró bevezetése) esetében felszabadíthatók és más célokra használhatók.

9. számú ábra: jelentősen nőttek a Bolgár Nemzeti Bank tartalékai az utóbbi időszakban, melyek egy része az eurózónához való csatlakozáskor felszabadul és egyéb célokra használható. Forrás: Bolgár Nemzeti Bank.

 

Összefoglalás

Bulgária egy főre jutó GDP-je a legalacsonyabb az Európai Unióban, az EU átlagának 57%-át tette ki 2021-ben. Ugyanakkor jelentős a bolgár gazdaság felzárkózása az EU átlagához az uniós tagság óta (2007) eltelt időszakban. Az eurózónához való csatlakozástól nem titkolt elvárás az ország részéről, hogy nagyobb ütemben folytatódjon a gazdasági felzárkózás, és kikerüljön Bulgária az EU perifériájáról, gazdaságilag és a döntéshozatalban is.

Az euró bevezetése serkentheti továbbá az ország turizmusát, mivel 2021-ben közel 7,2 millió külföldi látogató érkezett Bulgáriába, és a látogatók 24%-a jött eurót használó országból. A pénzváltási költségek csökkenése várható, amikor bevezetik az eurót mint hivatalos fizetőeszközt. Másik kiemelten érintett része a gazdaságnak a külkereskedelem, mivel várható, hogy a bolgár gazdaságot még inkább integrálja a nemzetközi kereskedelembe az euró bevezetése. Mindezeken felül a közös fizetőeszköz bevezetése nagyobb stabilitást adhat a gazdaságnak, javulhat az ország kockázati és hitelminősítői besorolása, mely csökkentheti az adósságfinanszírozás költségeit.

E felsorolt előnyök kiaknázása végett jelentette be Bulgária csatlakozási szándékát az eurózónához, és már 2020 júliusa óta részt vesz a bolgár leva a közös árfolyammechanizmusban. Több tényező hátráltatja viszont az euró bevezetését, egyebek mellett, hogy nincs az országban politikai stabilitás. 2020 óta már az az ötödik parlamenti választást írták ki 2023. április 2-ára, és döntésképes parlament hiányában nem tudja az ország elfogadni az eurózónába való belépéshez szükséges törvényeket. A magas korrupció, a lakosság eurót illető megosztottsága, ill. a dinamikus infláció is késleltető tényezők.

Ugyanakkor az 1990-es évek végétől érvényben lévő valutatanácsi rendszer elősegíti majd az országban a zökkenőmentesebb euróbevezetést. A bolgár leva árfolyama már 1997 óta a márkához, majd az euró 1999-es bevezetésétől az euróhoz van kötve. A monetáris függetlenség feladása tehát nem jelent problémát az országnak, mivel eleve szűk mozgástere volt a bolgár jegybanknak.

 

Felhasznált források

 

[1] Többen megkérdőjelezik a bolgár statisztikai adatok helyességét és hitelességét, különös tekintettel az államháztartás teljesítményére vonatkozóan, mivel korábban már volt példa a téves adatok közlésére.

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre