🔋 A magas energiaárak a legtöbb gazdasági szektorra jelentősen kihatnak. Európa sietve keresi az alternatív lehetőségeket és igyekszik a meglévő megoldásokat minél jobban felhasználni, így csökkentve az orosz kitettséget. Ilyen alternatívaként szolgált az Ukrajnából érkező áram, ami Szlovákia és Románia energiaellátásban segített. Továbbá egyeztetések folytak a magyarországi csatlakozással kapcsolatban is. Ugyanakkor az október eleji orosz rakétacsapások miatt Ukrajna leállította az európai országokba irányuló áramexportját, ami így tovább növeli a kínálat hiányában lévő energiahordozók beszerzési árát. (Korábbi cikkünk az áram és a gáz árának kapcsolatáról).
🦠 Az itthoni gazdasági szektorokat a Covid-19-járvány nagymértékben sújtotta. A koronavírusból kilábaló turizmus és vendéglátás ágazata eddig is nehéz helyzetben volt, azonban a jelenlegi magas energiaárak egy újabb kihívást jelentenek. Az építőiparban is érezteti a hatását a válság, ahol az építőanyagok legnagyobb részéhez jelentős energiabefektetés szükséges. Az üzemek fenntartása és az olyan inputok, mint például a műtrágya árának emelkedése a mezőgazdaságban okoznak problémát. Rövid cikkünkben az energiafüggő szektorok jelenlegi helyzetéről és a koronavírus időszakában adott támogatásokról lesz szó.
🧮 A turizmus szerepe a magyar gazdaságban
📈 A koronavírus megjelenéséig a turizmus és vendéglátás ágazata Magyarország egyik kiemelkedő és gyorsan gyarapodó szektora volt. A turizmusra jellemző ágazatok az utóbbi években átlagosan 6,5 százalékban járultak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, melyből a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás közel 2 százalékot tett ki. Az ágazaton belüli foglalkoztatottság, eltekintve a 2020-as évtől melyben szinte a teljes szektor bezárásra kényszerült, folyamatosan növekedett. Az előző évi foglalkoztatottsági adatokhoz képest, az idei év első két negyedévében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 20 százalékos bővülés látható. Azonban a magas energiaáraknak köszönhetően a szolgáltatóhelyek bezárásával ez a növekedés várhatóan visszaesik. A kilábalás jelei a turisztikai kiadásokban is láthatóak voltak. Az összesített kiadás az elmúlt években több mint duplájára emelkedett, habár a lakosság belföldi kiadásai és a külföldiek magyarországi kiadásai egyre jobban eltérnek. Míg 2010-ben ez a különbség csak közel 300 milliárd forint volt, 2019-re ez a szám elérte a 1500 milliárd forintot. Az aktuális környezetben megjelenő infláció növekedése és más devizanemek, főként euró és dollár erősödése pedig várhatóan tovább növeli ennek az ollónak a nagyságát. A vidéki turisztikai szolgáltatóhelyeken, melyek elsősorban a hazai vendégekre fókuszálnak, rendkívüli problémákat jelent a kiugróan magas energiaárak kitermelése, ellátási láncok fenntartása és ezáltal több piaci szereplő is korlátozásokra kényszerül. A 2021 évi vendégéjszakák számát tekintve ez a szállások 70 százalékát is jelentheti.
🧮 Az építőipar szerepe
🏦 Az építőipar, habár töredéke a feldolgozóiparnak, 2017 és 2019 között egy százalékponttal járult hozzá a GDP hazai növekedéséhez. A fejlődéshez a kormány a vállalkozásokat beruházásokra ösztönző programokkal és egy célrendszerrel járult hozzá, amely az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelést támogatta. A lakosságot támogató otthonteremtési program által megnövekedett a lakossági kereslet a lakáspiacon, ami tovább növelte az építőipar szerepét. A KSH által közölt folyó áras termelésben látható, hogy 2017 első negyedévében 171 000 millió forint volt a hozzájárulás a nemzetgazdasághoz, majd ez a szám 2019 negyedik negyedévére elérte a 762 000 millió forintot. A koronavírus hatása a 2020-as évben itt is jelentős csökkenést okozott, azonban csakúgy, mint foglalkoztatottságban, az idei első két negyedév rekordszámú mutatókat eredményezett. Az energiaárak növekedése viszont kiszámíthatatlan gazdasági környezet okoz és így a megrendelők lakásfelújítási vagy építkezési kedve is romlik. Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke kiemelte: az új építőipari megrendelések olyan mértékben lecsökkentek, hogy a következő években az ágazat teljesítménye akár 15 százalékkal is visszaeshet. Az árak emelkedése jól látható a KSH által közölt építőipari termelői árak változásában, ahol 2022. második negyedévére a növekedés elérte a 25 százalékot és várhatóan tovább emelkedik. A magas árak mellett további probléma a vállalati és lakossági fizetőképesség romlása és az ellátási láncok akadozása.
🦠 Koronavírus alatti segítségnyújtás
🪙 A járvány időszaka alatt a magyar kormány több mentőcsomaggal is segítette a bajbajutott szektorokat. A járvány elleni védekezés kiadásai mellett, a gazdaságvédelmi akcióterv keretén belül munkahelyvédelemre került sor, ahol a kieső munkabér nettó 70 százalékát az állam fizette ki. Az ábrán látható szálláshely-szolgáltatás ágazat fennmaradásában és stabilitásában ez egy nélkülözhetetlen lépésnek bizonyult. Továbbá a vállalatok és munkavállalók számára továbbá garanciaprogramok, illetve adóintézkedések, mint a Szép kártya adócsökkentése, a turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztése és a munkavállalói terhek csökkentése jelent meg. Ezek a támogatások azonban a költségvetésben is láthatóak voltak.
💡 Az energiaválság hatására számos szektor támogatásokra szorul, azonban a Covid-19-járvány utáni időszakban a kimerült költségvetés nehéz helyzetbe került. Habár vannak olyan támogatások, amelyek a mostani helyzetben is számottevő segítséget nyújthatnak, mint például a KIVA csökkentése, illetve a nagyobb terhet elszenvedő szektorokban a szakképzési és hozzájárulási adóterhek csökkentése. Mindezek mellett, a gazdasági lassulás és szektorok átalakulása egy borítékolható jelenség lesz a közeljövőben, ami nemcsak Magyarországon, de egész Európában megjelenik.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/eppen-csak-levegohoz-jutott-a-turizmus-maris-itt-az-energiavalsag-kihivasa/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-magyar-epitoanyag-piac-aktualis-helyzete/
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
