Categories
OecoFocus

A fogyasztói áraknál is gyorsabb az ipari termelői árak növekedése Magyarországon

🪙 A gazdasági sajtóban leginkább a lakosságot közvetlenül is érintő fogyasztói árak emelkedéséről hallhatunk, fontos azonban figyelemmel kísérni az ipari termelői árak emelkedését is. Annál is inkább lényeges mindez, mert a fogyasztói árakat döntő többségben ezen utóbbi tényező(k) mozgatja/mozgatják. A hatások tehát, ha nem is közvetlenek, közvetett módon mindenképpen befolyásolják a napi szintű kiadásainkat, ráadásul, amíg Magyarországon az inflációs ráta a KSH adatai szerint 2021 októberében 6,5 százalékra ugrott, addig az ipari termelői árak emelkedése egy hónappal korábban, tehát 2021 szeptemberében már 14 százalék felett járt.

📈 Az árak emelkedésére való magyarázat kapcsán a rövid válaszunk az új típusú koronavírus-járvány, illetve ennek okai lehetnek, valójában azonban ennek hatásairól és következményeiről van inkább szó: a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulásáról. A KSH például rámutat, hogy 2020 szeptemberével való összehasonlításban a belföldi értékesítési árak 20,1, az exportértékesítési árak pedig 10,9 százalékkal emelkedtek. Ráadásul az előző, tehát 2021 augusztusához képest is tetten érhető volt a drágulás, a belföldi értékesítésnél 2,7; míg az exportértékesítésnél 2,2 százalék volt az árak emelkedése. Ennek tükrében pedig az ipari termelői árak esetében nagyjából 2,4 százalék volt az emelkedés.

🏭 Abban az esetben, ha a több mint 60 százalékos részarányt képviselő feldolgozóipart és a több mint 30 százalékos részesedést élvező energiaipart vesszük alaposabban szemügyre, akkor azt láthatjuk, hogy előbbinél 15,9 százalékos, utóbbinál pedig 30,2 százalékos volt a drágulás mértéke. Ezek a belföldi értékesítést fémjelző számok nagyságrendekkel nagyobbak a fogyasztói árak emelkedésénél. Az ipari exportértékesítési árak esetében a feldolgozóipar döntő, 95 százalékos részesedést képvisel, míg az energiaipar nagyjából 4,5 százalékot. Előbbinél 6,2 százalék, míg utóbbinál 158,1 százalék (!) volt a drágulás. Ezen kiugró értéket egyrészt a 2020. szeptemberi bázis, a világpiaci árak emelkedése és a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése is magyarázza.

🇭🇺 A fogyasztói és az ipari termelői árak emelkedése néhány hónappal ezelőtt még csak átmeneti jelenségnek tűnt, azonban egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy a drágulás még sem tűnik el néhány hónap alatt. A Valutaalap és a Világbank elemzéseiben már leginkább 2022 végéig számolnak megemelkedett inflációs mutatókkal. Talán éppen emiatt is, idehaza többek között azzal kapcsolatosan születnek tervek, hogy a kis és középvállalkozásokra is érdemes lenne kiterjeszteni a rezsicsökkentést ezzel is lassítva az ipari termelői árak emelkedését, mely azért is fontos, mert a jelenlegi magas energiaárak mintegy 21 ezer kis és középvállalkozást hoznak kimondottan nehéz helyzetbe Magyarországon.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/nyersanyagarak-inflacios-rata-es-monetaris-politika-mindenki-jol-cselekszik/

#termeloiarak #nyersanyagarak #inflacio #koronavirus

Kutatási igazgató

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre