📂 A KSH 2022. január 14-én publikálta a 2021. decemberi adat mellett a teljes 2021-es évre vonatkozó inflációs mutatót. Az előző év utolsó hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak havi szintű emelkedése már mérséklődött, az árnyomás átlagosan 0,3%-kal nőtt. A 2021-es év egészét tekintve átlagosan 5,1%-kal növekedtek az árak a megelőző évhez képest.
❓ Mi okozza a magas inflációt?
🕳 Ahogyan erről az Oeconomus oldalán többször írtunk, globális szinten hiánygazdaság alakult ki a 2021-es gazdasági újranyitást követően, (link a tavalyi év összefoglalójáról, és kitekintés 2022-re a bejegyzés alján található). Ugyan a mezőgazdasági termelést elsősorban az időjárás befolyásolja, (például: aszályos időszakok, fagykárok), azonban ehhez jelenleg más tényezők is hozzáadódtak. A tavaly a teljes gazdaságot érintően megnövekedett kereslet nem csupán közvetlenül, hanem közvetve is hat az élelmiszerek árára. A szállítási kapacitások beszűkülése, és az üzemanyagárak emelkedése begyűrűzhet minden termék árába. Míg az európai gázválság a műtrágyagyártókat érintette hátrányosan, amely nyomán az idei évben a mezőgazdasági termelés csökkenése is bekövetkezhet, tovább szűkítve a kínálatot, és felfele hajtva az árakat. Így a jegybanki monetáris politika szigorítása mellett, az egyes országok kormányai részéről is beavatkozás várható, ahogyan ez a gázárak esetében is történt. Magyarország az élelmiszerár-stoppal az európai országok többsége előtt lépett a lakosság védelme érdekében.
❓ Mely termékek árai emelkedtek a legerőteljesebben hazánkban?
🍴 Az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára 8,0%-kal, ezen belül az étolajé 26,8%-kal, a liszté 23,7%-kal, a margariné 22,8%-kal, a kenyéré 15,2%-kal, a baromfihúsé 13,4%-kal, és a tejé 12,1%-kal növekedett. Míg 2021 decemberében a termékcsoport havi alapon is kiemelkedően 1,4%-kal emelkedett, ezen belül a tej 7,8%-kal, a tejtermékek 6,1%-kal, a száraztészta 3,4%-kal, a kenyér 3,1%-kal, a cukor 2,9%-kal, és a baromfihús 2,7%-kal drágult. A nemzetközi piacokról érkező nyomás februárban és márciusban gyűrűzött volna be, még tovább emelve az árakat a kijelölt termékek esetében. A kormány e termékcsoporton belül kiugró áremelkedését mutató áruk (étolaj, búzafinomliszt, házi csirkemell és csirkecomb, sertéscomb, 2,8%-os tej és a kristálycukor) esetében avatkozott be, és azok 2021. október 15-ei szintre való visszaállítását irányozta elő 2022. február 1. és május 1. között.
❓ Mit mutatnak az adatok nemzetközi összehasonlításban?
💸 Az Eurostat adatközlése szerint az eurózóna 2021 decemberi átlagos inflációja 5,0% volt, míg az Európai Unióban ugyanez az érték 5,3%-on alakult, de az egyes tagállamok között igen nagy eltérések voltak. A legmagasabb, kétszámjegyű árnyomás az eurózónához tartozó Észtországban (12,0%), és Litvániában (10,7%) volt megfigyelhető. Térségünk országaiban, a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján a következőképpen alakult a decemberi infláció: Lengyelországban 8,6%, Romániában 8,2%, míg Csehországban 6,6%. A nemzetközi szinten az inflációs számokban évtizedes rekordok dőlnek meg, (a jelenlegi és az 1973-as infláció trendekről korábban írtunk, link a bejegyzés alján).
❓ Releváns-e az élelmiszerár-stop?
🏛 A régiós jegybankok, így a Magyar Nemzeti Bank is lépett, az infláció visszaszorítása érdekében szigorította a monetáris politikai kondíciókat, ennek keretében megemelte az alapkamatot. Ugyanakkor az árnyomást nem csupán az országon belüli kereslet-kínálati viszonyok hajtották, hanem a nemzetközi piacokról gyűrűzött át az áremelkedés. Ahogyan a lakossági üzemanyagok esetében, úgy az élelmiszereknél is a magyar kormány árstoppot vezetett be.
📈 A hónapról hónapra történő árváltozás esetében már érzékelhetőek a korábbi jegybanki és kormányzati beavatkozások hatásai, míg szeptemberről októberre 1,1,% volt a drágulás, addig ez az ütem novemberről decemberre 0,3%-ra mérséklődött. A nemzetközi piacokról begyűrűző hatások a következő időszakban is csupán állami beavatkozással fékezhetőek.
🏪 Az áremelkedés a legnagyobb ütemű emelkedést mutató élelmiszerekre vonatkozik. E termékek köre jól körülhatárolható, így a kiskereskedelmi szektorra mérsékeltebb hatása lehet, ugyanakkor mindegyik a háztartások mindennapi fogyasztásában alapszükségleti terméke. Mindazonáltal a fogyasztóvédelmi visszaélésekre a hatóságoknak nagyobb figyelmet kell fordítani a közeljövőben.
💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
#Magyarország #elelmiszerarstop #hianygazdasag #inflacio #keresletkinalat #vilag #globalis #COVID19 #gazdasagujranyitasa #koronavirus #KSH #hazaigazdasag #gazdasg
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
Hagyj üzenetet