Categories
OecoFocus

15 hónapos korszak zárult le az MNB-nél

🏦Meglepetésekben gazdag volt a Magyar Nemzeti Bank szeptember 27-i, negyedéves nagy kamatdöntő ülése: nemcsak a vártnál nagyobb mértékben, 125 bázisponttal emelték az alapkamatot, de bejelentették a kamatemelési ciklus lezárását is. A jegybanki alapkamat így a korábbi 11,75%-ról 13,00%-ra emelkedett. A jegybank kamatemelési ciklusa 2021 júniusától tartott, és több, mint 12 százalékponttal emelték a kamatkondíciókat az akkori 0,6%-ról.

💸Az infláció várakozások szerint az év hátralévő hónapjaiban tovább emelkedik a jelenlegi 15,6%-ról (év/év alapon mérve), és mivel az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, elsőre ellentmondásosnak tűnik a kamatemelés leállítása. A jegybank lépése mögött azonban több közgazdasági indok húzódik meg. Egyrészt a monetáris politikai döntések nem azonnal hatnak a gazdasági változókra, így az inflációra, a döntéshozatal és makrogazdasági hatásának kialakulása között bizonyos idő – az MNB számításai szerint 5-8 negyedév – eltelte szükséges. Ez azt jelenti, hogy a mostani kamatemelés hatása bő egy év – másfél év múlva jelenik majd meg az inflációban, visszafogva azt. Mivel az MNB várakozása szerint 2023 elejétől fokozatosan csökkenő pályára terelődik a hazai infláció és közeledik a 3%-os jegybanki célhoz, elégségesnek tartotta az MNB a jelenlegi kamatszinteket – figyelembe véve a gazdaság várható lassulását is –, ill. egyéb eszközökkel menedzselik a továbbiakban is az inflációt.

⚡Másrészt belső tényezők, elsősorban a túlfűtött kereslet (lakossági fogyasztás, beruházások) inflációt gerjesztő hatásai mellett külső kínálati tényezők is erősen hajtják az inflációt idehaza. Erről részletesen az Iránytű a stagflációhoz című elemzésünkben írtunk. Ugyanakkor e külső tényezők a monetáris politika hatókörén kívül esnek, melyek körül a rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása emelhető ki. A külső, kínálati inflációs sokkok révén továbbra is ki vagyunk téve a globális gazdasági és geopolitikai folyamatoknak.

🇨🇿 🇵🇱 🇷🇴 Nem példa nélküli a jegybanki kamatemelés leállítása, a kelet-közép-európai régiónkat tekintve a cseh jegybank augusztusban már leállította a kamatkondíciók szigorítását. Továbbá lassítás látszik a lengyel és a román jegybank esetében is. A lengyel jegybank szeptemberben 25 bázisponttal emelte az alapkamatot és a további lépéseket a bejövő adatoktól tette függővé; míg a román jegybank az előzetes várakozásoknál kisebb mértékben, 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát.

🌍Ugyanakkor a globálisan meghatározó jegybankok esetében, elsősorban az MNB monetáris politikájára erőteljesebben ható EKB és Fed tovább folytatja kamatemeléseit előretekintő iránymutatásaik szerint. Itt azt is érdemes látni, hogy a régiós országok korábban, már 2021-ben elkezdték a monetáris kondíciók szigorítását, míg erre az útra a Fed és az EKB később, csak 2022-ben lépett (a Fed márciustól, az EKB júliustól emeli a kamatait).

⬇️💰Ugyan a kamatemeléseket lezárta a magyar jegybank, viszont a likviditás szűkítésén keresztül, egyéb monetáris politikai eszközökkel folytatja szigorítását, és ezek által az infláció elleni küzdelmet. A likviditás szűkítése azt jelenti, hogy bizonyos csatornákon keresztül „kiszívják” a gazdaságban keringő pénzmennyiség egy részét. Október 1-jétől a bankoknak meghatározott kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és egy hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást, vagyis a forint mennyiségét a gazdaságban, lekötve azt különböző eszközökben.

👛A jegybank számszerű célja az egyhetes betéti tenderben lévő forintlikviditás legalább felének átcsatornázása, lekötése más eszközökbe. Egyhetes betétben a legutóbbi statisztika szerint (szeptember 22.) 8 421,3 milliárd forintnyi összeg parkolt, és már második hete csökkent a benne lekötött pénzmennyiség.

🔍A kötelező tartalékolással azt írja elő az MNB a kereskedelmi bankoknak, hogy hiteleik és egyéb kockázatos eszközeik értéke után bizonyos mennyiséget helyezzenek el a jegybankban, és e tartalék mennyisége után a mindenkori alapkamatot fizeti számukra az MNB. Míg korábban kötelező tartalékráta 1% volt, addig ez a jövőben legalább 5% lesz, és az efeletti tartalékolást is jutalmazza a jegybank. Ezáltal a bankoknak kevesebb pénze marad egyéb befektetésekre és drágítja a hitelezést. Az MNB azzal számol, hogy az általuk eredetileg várt 1800 milliárd forint helyett annak akár másfélszerese, 2700 milliárd forint is lekötésre kerülhet kötelező tartalék formájában.

💡Az MNB szakértői stábja frissítette makrogazdasági előrejelzéseit is, melyben rontotta a gazdasági növekedési előrejelzéseit a jegybank: a júniusi 4,5-5,5%-ról 3,0-4,0% közé vágták az idei, illetve 2,0-3,0%-ról 0,5-1,5% közé a 2023-as GDP-növekedési várakozásukat. Az éves dinamika az idei év második felében jelentősen mérséklődik, 2023-ban pedig csökken a lakossági fogyasztás.

📈A hazai infláció az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek – aszályhelyzet, energiapiaci árrobbanás, hatósági energiaár-szabályozás változása – következtében tovább emelkedik a jegybank várakozása szerint. A külső inflációs nyomás enyhülése és a várhatóan lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban, mely az árdinamika lassú fordulatát okozza. 2022-re az MNB 13,5-14,5% közé várja az éves átlagos pénzromlási ütemet (júniusi előrejelzés: 11,0-12,6%), míg 2023-ban 11,5-14,0% közé lassulhat a dinamika (júniusi előrejelzés: 6,8-9,2%), és 2024 első felében térhet vissza 4% alá az infláció idehaza.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Iránytű a stagflációhoz – Tartósan magas infláció és stagnálás vár-e a világra? – Oeconomus

A közgazdasági diskurzusok és piaci elemzések során globálisan és országok szintjén egyaránt egyre gyakrabban előtérbe kerülnek a gazdasági lassulással, esetleges recesszióval kapcsolatos…Read More…

 

Senior elemző | Megjelent írások

Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott közgazdasági elemző mesterszakon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja. 2022. szeptembere óta az Oeconomus senior elemzője.

Iratkozzon fel hírlevelünkre